Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-24

24. országos ülés decaember 2. 1887. 207 a panaszos fél termelési köréből választott bizalmi férfiak a tárgyalásra meghívandók." Mindenesetre nagy megnyugtatás volna a termelőkre az, ha a vitás kérdések elintézésénél a termelők köréből megválasztott bizalmi férfiak a comissióba meghivatnának és ottan, ha egyebet nem is, legalább egy erkölcsi testületet képeznének azokkal együtt, kik hivatvák a vitás kérdéseket elbírálni. Kérem a t. házat, méltóztassék az általam javaslatba hozott pótlást elfogadni. Elnök I Fel fog olvastatni az indítvány. Beőthy Algernon jegyző (olvassa). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy Domahidy képviselő ur indítványa nem kivihető s nem czélszertí; mert először is a termelők egy flottans elem, az egyik évben az egyik, a másik évben más bir engedélylyel. A termelőknek semmiféle kerületben, sem megyében nincs központjuk. Hogy szervezkednek s hogy választanak azok aztán körükből képviselőt? De továbbá a termelők érdekeit sokkal biztosabban és állandóbban képviseli a községi előljáró, a ki nemcsak jogosítva van, hanem köteles is jelen lenni és ha jogot adnánk ily nobile officiumot teljesítő közegeknek, kivennők a kincstár közegének kezéből az ügynek vezetését és ezek a bizalmi férfiak igen könnyen dictálhatnának olyan árakat és hozhatnának oly határozatokat, amelyek a kincstárnak lényeges sérelmével járnának. De másfelől — mondom — nem is kivihető a dolog, mert nincs teste, nincsen központja s általában kivihetőségi módja. Magok az érdekeltek pedig a törvényjavaslat értelmében állandóan vannak képviselve a községi közegek utján. Almásy Sándor: Azon módosítványt, a melyet Domahidy képviselő ur benyújtott, nem ugy fogtam fel, mint a t. előadó ur, mely szerint két biztos választatnék, a ki köteles lenne jelen lenni csak azért, hogy ott legyen, mint most a községi biró; mert a községi bírónak a vitás kérdésekben semmi beleszólása sincs; ő csak azért van ott — ez benne van a törvényjavaslatban és indokolva is van — hogy a csempészetet ellenőrizze. Domahidy képviselő ur indítványa oda irányul, hogy azok a bizalmi férfiak vitás kérdésekben birói szerepet játszhassanak. Ezen indítvány ellenében azt mondja a t. előadó ur, hogy ez nehéz dolog, hiszen a termelők változnak. Én úgy tudom, hogy nem változnak. A termelők közül egy kettő kimaradhat, helyettük jön más, de a nagy többség, a termelőtestület, egy-kettőt kivéve, mindig ugyanazon személyekből áll. Azt mondja az előadó ur, hogy a kincstár károsodhatnék ily önbíráskodások által s annak nem akarja kitenni. Megengedem, hogy ez a felfogás. De az is érdek, hogy a termelők se károsodjanak és hogy azok ne károsittassanak, szükséges — mert emberek vagyunk — hogy ott nemcsak a kincstár, hanem a termelő is legyen képviselve. Azért bátor vagyok a módosítványt elfogadásra ajánlani. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 19. szakasz szövege nem támadtatik meg, igy tehát az egészben elfogadtatik. E szakaszhoz azonban Domahidy képviselő ur új bekezdést hozott javaslatba. Kérdem at. házat, méltóztatnak-e e szakaszpótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Következik a 20. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 20. szakaszt). Hegedüs Sándor előadó: Azt a stylaris módosítást bátorkodom ajánlani, hogy e szakasz harmadik bekezdésének második sorában e kifejezés helyett: M

be nem tartja vagy be nem tartatja" — ez tétessék : „meg nem tartja vagy meg nem tartatj a." (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza : T. ház! A harmadik bekezdés nemcsak e stylaris hiányban szenved, hanem azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság intentiói ellenére helytelenül van nyelvészeti szempontból szövegezve. E bekezdés ugyanis azt mondja: „Azon külkivitelikereskedő, a ki a rendeleti utón kiadandó ellenőrzési szabályokban foglalt határozmányokat be nem tartja, vagy be nem tartatja, 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Az utolsó mondat pedig contradistingvál és igy szól: „Ha pedig e kihágást maga, vagy az ő tudtával követi el alkalmazottja, a fentebb említett pénzbüntetésen kívül külkiviteli kereskedési engedélyét is elveszti." Ebből az következik, hogy valaki 50 — 500 frt pénzbirsággal büntethető akkor is, ha a mulasztást tudtán kivül követte el egy alkalmazottja. Már pedig a pénzügyi bizottság egy másik szakasznál azt a büntető jogi szempontból is egyedül helyes elvet állította fel, hogy senki büntetésre nem ítélhető, ha tudtán kivül történik valami. Ez az egyik, a mit megjegyezni bátorkodom. A másik az, hogy a bekezdés utolsó mondata nem világos. Az van ott ugyanis: „Ha pedig e kihágást maga" stb. Már most ki az a maga ? Az előbbi mondatban a pénzügyministerről van szó, igy tehát e „maga" ő reá utalva van, mert a termelőről csak az előtte levő harmadik mondatban van szó. Nincs fontosabb codificationalis feladat, mint a büntetésekre vonatkozó pontokat helyesen szövegezni. E két szempontból vagyok bátor a követr-