Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-24

208 24. országos ülés detszember 2. ISS7. kező módosítványt ajánlani. A harmadik bekezdés első sorában e szók után: „azon külviteli kereskedő* ez teendő: „vagy annak alkalmazottja" — a második sorban pedig kimaradna ez: „vagy be nem tartatja." Az utolsó pont pedig igy kezdődnék : „Ha pedig e kihágást a külviteli kereskedő maga" — a többi maradna. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés.) Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A t. képviselő urmódosítványának második részéhez, a mely — elismerem — világosabban fejezi a szakaszt, hozzá járulok, de első részét nem fogadhatom el, mert itt kisebbnemű pénzbüntetésről van szó és a gazdának, illetőleg a kereskedőnek felelősségéről; és miről? tudniillik a szabályok megtartásáról. T. képviselőtársam azt mondja, hogy ellentétbe jövünk azon elvünkkel, melyet alapelvül fogadtunk el, hogy mindenki azért büntettetik, a minek tudomásával bir. Igen, kérem, a csempészetnél és oly dolgoknál, melyek magukban kihágást képeznek; de egy üzlet vezetésénél az alapot képező szabályoknak tudása és ezeknek megtartatása határozottan a főnöknek felelőssége alá tartozik. Tehát méltóztassék contradistingualni, bűncselekményekért, kihágásásokért felelőssé tenni a gazdát, a kereskedőt, ha nem tudomásával történik ez, természetesen nem lehet. De nyilvánvaló és az üzletnek feltételéül kitűzött szabályoknak megtartását és megtartatásáttőle meg lehet követelni, mert ha ezen felelősség alól kivonjuk, akkor az ellenőrzés lehetetlen lesz. Ne méltóztassék azt mondani, hogy mi itt ellentétbe jöttünk. Ott, hol a szabályok megtartásáról lehet szó, ott a felelősséget a közegekkel szemben a gazdára, illetőleg a kereskedőre áthárítjuk. Ha kihágásról van szó, az egyéni felelősséget alkalmazzuk és azt hiszem, ez a jog alapelveinek a követelménye, a miért is még egyszer vagyok bátor ismételni azt, hogy Polónyi képviselő ur módosítványának második részéhez, hol az utolsó pontban beteszi azt: „a külkiviteli kereskedő", hozzájárulok, mert világosabban fejezi ki a dolgot, de első részét, az említett okból, sem fogadhatom el. Polónyi Géza: Ha a t. ház megengedi, egy pár szót szólnék e dologra nézve. (Halljuk!) Alapi ában téves intentiőmnak felfogása. Nekem az ellen nincs kifogásom, ha egyetemleges, anyagi polgári felelősséggel köteleztetik az illető kereskedő is, de itt másról van szó. Itt egyenesen ő büntettetik 50—500 írtig esetleg oly esetben is, ha neki tudomása sincs a dologról. Mi következik ebből? Az, hogy azon ember, ki az illető mulasztást elkövette, nem fogja visszatéríteni a pénzbírságot, mert a gazda büntettetik, mig civiliter elismerem az egyetemleges felelősségét Ha azonban tudtán kivül történt, akkor a gazda ne legyen felelősségre vonható. . Ez az én nézetem, mert utóvégre a büntetéssel és ebben a pénzügyi bizottság intentiójával egyetértek, de nagy különbség, hogy a gazda egyenesen büntettetik-e, vagy egyetemlegesen felelős-e a bírság behajtásáért. Ezért ajánlom módosításomat ily értelemben elfogadásra. (Helyeslés szélső balfelől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. T. ház \ A 20 §. első és második bekezdése nem támadhatván meg, azt hi«zem kijelenthetem, hogy azok elfogadtatnak. A harmadik bekezdéshez három rendbeli módosítás adatott be. Az egyik az előadó ur irályi módosítása, mely mind a Polónyi képviselő ur szövegezésére, mind az eredeti szövegre vonatkozik és azt kívánja, hogy ezen szavak helyett: „be nem tartja, vagy be nem tartatja" tétessenek ezek „meg nem tartja vagymeg nem tartatja". Azthiszem, ezt méltóztatik a t. ház elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. A másik két módosítást Polónyi képviselő ur adta be; minthogy azonban ezek a harmadik bekezdés különböző részeire vonatkoznak, legczélszertíbb lesz, ha ezekre nézve külön határoz a t. ház. (Általános helyeslés.) Polónyi képviselő ur ugyanis a harmadik bekezdés első pontjához azon módosítást adta be, hogy ha nem tud a kereskedő a kihágásról, akkor az alkalmazott fizesse meg a pénzbüntetést, nem pedig a tulajdonos. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezzel szemben az eredeti szöveget változatlanul, csupán az érintett irályi módosítással fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartj eredeti szöveget. A bekezdés középső pontja érintetlenül marad. A harmadik pontra nézve Polónyi képviselő ur módosításában azt kívánja, hogy az igy kezdődjék: „Ha ezen kihágást a külkiviteli kereskedő maga" stb. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik e ezen utolsó pontot, a bizottság szövegezése szerint fentartani? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy ez nem tartatik fenn s igy Polónyi képviselő urnak ezen második módosítása elfogadtatik. Következik a 21. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 21. §4). Balogh Géza jegyző? Komlóssy Ferencz! Komlóssy Eerenczi T. ház! Tudom, hogy a jelen törvényjavaslat az állami jövedelmek fokozását czélozza s bevallom, hogy egy-két intézkedése, mely a termelőkkel és a kezelő közegekkel szemben életbe léptettetni szándékoltatik, igen helyes; de azért azt hiszem, hogy a kormány nem