Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-24

206 24. országos ülés dcezember 2. 1SS7. említik, kiknek e téren tapasztalataik vannak és ezért súlyt helyeznek rá, ugy hogy én is szükségesnek tartom e kérdéssel csakugyan foglalkozni. Most azonban nem óhajtanám, hogy e törvényjavaslatban erre nézve valami elvi kijelentés történjék. Nem szeretném ezt főleg azért, mert megvallom, nem vagyok egészen elhatározva az iránt, hogy ha létesíttetnék is ezen könyv, vájjon lehetne-e annak rendeleti utón történnie, vagy nem kellene-e az ilyen könyvnek értékét,hatályát és a vétségek megbüntetését concret alakban formulázó törvény által megállapítani? Mert hatása a kertészkönyvnek csak ugy lebet, ha nagy súlylyal bírónak fogna tekintetni és azok, a kik a kertészkönyvet vagy hamisítják, vagy kertészt ily könyv nélkül felfogadnak, vagy községi elöljárók hamis bizonyítványokat imák bele a könyvbe: a törvényben megállapított szigorú büntetés alá esnek. Egyébként csak szaporítanék a formalitásokat, de eredményt elérni nem fognánk. Azért arra kérem a t. házat, ne méltóztassék ebbe a törvényjavaslatba most semmi új intézkedést felvenni és a magam részéről azt nyilvánítom ki, hogy ez irányban, ha lehet, rendeleti utón, ha pedig — mint hiszem — szükséges lesz, törvényhozási utón, törvényjavaslat utján meg fogom tenni a kellő intézkedéseket. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, azt hiszem kijelenthetem, hogy a 17. §., mely szövegében nem támadtatott meg, elfogadtatik. Az indítványra vonatkozólag határozat hozatal nem szükséges, minthogy az különben sem adatott be írásban. Következik a 17. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 17. g-t.) Hegedüs Sándor előadó; T. ház! A 17. §-hoz két stylaris módosítást vagyok bátor benyújtani. Az első bekezdés ezen utolsó szava helyett „emelhet" méltóztassék tenni „tehet", mert magyarul sokkal helyesebben van mondva „kifogást tehet," mint „kifogást emelhet." A másik módosítás a második bekezdésre vonatkozik, a hol ez áll: „atulajdonos hibájánkivül részben vagy egészben csökkentetnék." Hát, t. ház, részben csökkenteni lehet, de egészben nem. E három szó tehát: „részben vagy egészben" kihagyandó volna, mihezképest e szakasz 2 ik bekezdése így volna szövegezendő: „Ha a már felvett és beszállítandó dohány a tulajdonos hibáján kivül csökkentetnék, vagy pedig megsemmisíttetnék stb." Ajánlom a t. háznak inódosítványomat elfogadásra. Elnök: A beadott módosítvány fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa): Módosítvány. A 17. §. 2-ik bekezdésének elejéről e szavak: „részben vagy egészben" hagyassanak ki. Elnök: A 17. §dioz két módosítvány adatott be. Az első szerint ezen szakasz első bekezdésének utolsó szava: „emelhet" e szóval cserélendő fel: „tehet." A második szerint pedig a 2 ik bekezdésből e szavak: „részben vagy egészben" ki volnának hagyandók. Minthogy mind a két módosítvány csak stylaris és az értelmet világosabbá teszi: azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a 17, §-t a beadott két módosítványnyal fogadja el. Következik a 18. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 18. §-t, mely vált ozatl'inul elfogadtatott. Olvassa a 19. §-t). Domahidy István: T. ház! E szakasz intézkedik arról, hogy azon községek elöljáróinak, illetőleg azon városok polgármestereinek kirendeltjei, melyekben dohány termeltetik, kötelesek a termelőkkel a beváltó bizottság előtt megjelenni, illetve a dohányszállítmányt a termelési helytől a beváltási állomásig, vagy a külkiviteli kereskedő által pénzügyi közeg ellenőrzése mellett történő átvételéig, csempészet vagy elidegenítés megakadályozása ezéljából kisérni, a dohánybeváltás egész tartama alatt közreműködni és a beváltási ár megtörtént kifizetéséről a kellő elismervényt aláírni. A gyakorlatban azonban ennél egyébb is történik, mert tudtommal a dohánytermelők érdekében polgári biztosok is működnek, kik a termelők érdekeit képviselni hivatvák. De hogy e polgári biztosok miként járnak el: fájdalom, ez igen is ismeretes, mert a megyei hatóságok ritkán találják a kinevezést ugy el, hogy a kinevezett hivatásának megfelelni is képes legyen. Én ugyan, t. ház, ez alapon még nem vonhatom kétségbe, hogy a dohánybeváltó tisztek általánosságban helyesen járnak el és hogy az osztályozást is helyesen végzik és ezért nem tételezhetem fel azt sem, hogy az átlagárak egyes dohánybeváltó-kerületekben előre állapittatnak meg — ámbár én is hallottam már azt, hogy ez megszokott történni. Minthogy azonban én a termelők érdekeit a beváltás körül felmerülő minden vitás kérdésnél képviseltetni óhajtom, azért e szakaszhoz a következő pótlást kérném felvétetni (olvassa) : „A. termelőknek jogukban áll beváltó kerületenkint körükből két bizalmi férfit választani és azokat az országos központi igazgatóságnak évenkint bejelenteni. Azon termelő, ki beváltásra beszállított dohányának a beváltó tisztség részéről eszközölt osztályozását sérelmesnek tartja, a felülvizsgálatot az országos központi bizottságig követelheti. Minden ily visszás kérdések elbírálásánál úgy a kerületi mint a központi comissióban