Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-23
1SÍ 23. orsnáges filét gos politikáról vagy magáról a közjogi alapról, ezt a törvényjavaslatot mégis meg kellene szavaznia, mert hiszen az administratiót megakasztani senki sem kívánhatja. Hát engedelmet kérek, a parlamentaris eljárásból nem az következik, hogy pl. ha ma a t. kormány leszavaztatnék, az administratiónak fenn kell akadnia. Egyetlenegy perezre sem akadna fenn, mert akármelyik ellenzék számára lenne kilátás a kormányrajutásra, természetes, hogy az folytatná előzetesen az administratiót azon biztosítás mellett, hogy a meddig ő szervezni fogja a maga kormányzati rendszerét, addig az ő elveit a korona is elfogadja és a mennyiben talán a többség őt támogatni nem akarná, történnék az, a mi történik minden más országban, hogy az illető kormányférfiak felkérnék a koronát a parlament feloszlatására és új választás elrendelésére. Arról tehát ne méltóztassék beszélni, hogy fennakadna az administratió. Annyi érettség, hála Isten, minden magyarországi politikai pártban van, hogy nagyon jól tudja, hogy egy államnak gépezetét egyszerre megállítani csak forradalom idején szokás. Rendes parlamenti viszonyok közt erre szükség nincsen, mert a politikai országos pártok nagyon jól felválthatják egymást az adminigtratió megakasztása nélkül is. Ennyit tartottam szükségesnek kijelenteni a ministerelnök ur iménti beszédére, egyébiránt pedig csatlakozom Madarász József t. barátom felszólalásához. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik vazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szőnyegen levő s az 1888. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta általánosságban a törvényjavaslatot. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Josipovieh Géza jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat ciiímét és 1—5 szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik napirend szerint a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és pedig először a czím. JOSipOViCh Géza jegyző (olvassa a tördewEonfcer 1.1887 vényjavaslat ceímét, a mély észrevétel nélkül elfogadtatott, olvassa az első szakaszt). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az első szakasz második bekezdésének kezdetén nyomdahibából egy „a* kimaradt, tudniillik ezen bekezdésnek igy kellene hangzani: „Az, a ki a dohánytermelésből* stb. Kérem, méltóztassék a szöveget igy kiigazítani. Domahidy István: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot én is elfogadtam általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, mert abban számos oly intézkedést találok, melyek nézetemmel és meggyőződésemmel összeegyeztethetők. Respectálom főleg benne azon két vezérelvet, a mely részben a termelés jobb minőségének előállítására, részben a csempészet megszüntetésére törekszik. Midőn azonban ezt kijelentettem, nem tehetem, hogy a részletes tárgyalás folyamán a javaslat bizonyos szakaszainál módosítást ne óhajtsak. Igy vagyok első sorban az első szakaszszal. Az első szakasz első bekezdésében foglalt azon javaslatot, hogy a saját használatra termelők a termeléstől megíosztassanak, el kellett fogadnom, mert tapasztalatom szerint is e körül esetleg tér nyittatik a csempészetre, másrészt az ellenőrzés ez utón szűkebb körre vonható. De egyáltalán nem látom az állam érdekében állónak, a termelőkre nézve azonban mindenesetre sérelmesnek tartom azon intézkedést, mely szerint a termelőktől a visszaválthatási jog addig, mig ők élvezetükre tisztességes úton, törvényszabta úton a szükséges anyagot, be nem szerezhetik, megvonassák. Kijelentem, t. ház, hogy én a termelőket két részre osztom. Egyik részük részben azért termeli a dohányt, hogy első sorban természetévé vált szükségletét abból tisztességes úton, törvényszabta utón fedezhesse. A termelők másik része — nem tagadom, tapasztaltam — termeli a dohányt üzérkedésből s ezek, szabad vagy nem szabad, adnak vagy nem adnak visszaváltási jogot, üzérkednek vele s ezért szívesen elfogadom a törvényjavaslat azon intézkedéseit, melyek a csempészet meggátlására minden oly hatóságot, mely azon keretekben mozoghat, felhasználnak arra, hogy a csempészetet megtorolják. Én tehát tisztelettel kérem [az igen'tisztelt pénzügyminister urat, legyen szíves az első szakasznak oly értelmű módosításához hozzájárulni, hogy addig legalább, mig a magyar kir. dohánytőzsökben bizonyos nagyobb helyeken az úgynevezett szűzdohányok áruitatni fognak, a kincstár számára termelők visszaválthatásijogáfentartassék. Módosítványom ennek megfelelően a^következő: Az 1. §. 1-ső bekezdésében" azon szavak után: „saját használatra való dohánytermelés" tétessék: „beszüntettetik". Ugyanazon szakaszba azon szavak után: „illetéklefizetése mellett fejen! kint" tétessék: „legalább 10 kilogrammtól 20