Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-23

2S. nrnágos ülés deczember 1. 188!. |gi Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni s igy az általános vitát meg­nyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! E törvényjavaslatban a kor­mány, tekintve azt, hogy az időnek előrehaladt volta mellett semmi kilátás arra, hogy a költség­vetés, mely 1888-ra a kormány által beterjesztetett és ez időszerint a pénzügyi bizottság tárgyalása alatt van, minden fórum előtt letárgyalva, törvény­erőre emelkedjék, felhatalmazást kér a szokásos formákban arra, hogy a jövő év első negyedeién az állami kiadásokat kezelje, illetőleg a bevéte­lekkel azokat fedezze azon kikötésekkel, melyeket mindig ily alkalomból a törvényhozás elhatározni szokott, t. i., hogy egyfelől, ha időközben új adók megszavaztatnak, vagy más törvényes intézkedé­sek történnének, a melyek ezen költségvetésre befolyással lennének, ezeket szintén érvényesít­hesse ; s másfelől azon kikötéssel, hogy ha az 1888. évi állami költségvetés előbb lenne törvénynyé, abban az esetben a mostani felhatalmazás hatályon kivül helyeztetik. Tekintettel az állami élet kezelésének szük­ségességére és feltartózhatatlanságára, tisztelettel ajánlom a törvényjavaslatnak általánosságban — a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Haltjuk!) Miután a jelenlegi törvény­javaslat nem csupán a szükséges gondoskodást tartalmazza az állam nélkülözhetetlen kiadásának folyóvá tételéről, valamint bevételeinek eszközlé­séről, hanem egyszersmind azt az intézkedést is tartalmazza, hogy ezen bevételek a jelenlegi kor­mánynak rendelkezésére bocsáttassanak, valamint ezen kiadások eszközlésére ezen kormány hatal­maztatik fel, az eddigi gyakorlatot követve, én és tisztelt elvbarátaim, kik a jelenlegi kormány iránt bizalommal nem viseltetünk, ezen törvényjavas­lathoz hozzá nem járulhatunk. (Helyeslés a bal­oldalon.) Madarász József: T. képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) Világos és határozott azon álláspont, a melyre a kormány és a t. ház többsége egyfelől, másfelől pedig a függetlenségi és negyvennyolczas párti ellenzék áll. A kormány, a ház többsége és sajnálatunkra az itt mellettünk ülő ellenzéki kép­viselőtársaink is az 1867-ben megkötött közös­ügyes kiegyezési alapon és annak azóta még rosz­szabbá tett következésein állanak. Állanak pedig ők az osztrák-magyar monarchia következéseinek alapján. Mi pedig, én és t. barátaim azon az alapon állunk, hogy ezen 67-iki kiegyezés nemzetünk óhajtásával és úgy reméljük, előbb-utóbb elérendő akaratával megszüntethető. Állunk tehát (Halljuk!) kizárólag önrendel­kezési alapján ez országnak, állunk ez országnak minden időben beavatkozástól ment függetlenségi alapján. így tehát nem csodálkozhatik a t. képviselő­ház, ha én barátaim hozzájárulásával és megbízá­sával ezennel kinyilatkoztatom, hogy egyetlenegy kormánynak sem, a mely más alapon állana, vagy áll, mint Magyarország teljesen önálló rendelke­zésének és függetlenségének alapján, mi sem költ­ségeket nem ajánlhatunk meg, sem fel nem hatal­mazhatjuk arra, hogy ezen költségekkel az orszá­got kormányozhassa. így tehát a beterjesztett törvényjavaslatot sem általánosságban, sem rész­leteiben el nem fogadhatjuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök és pénz­Ügyminister : Természetes, hogy én magam részéről kell, hogy kérjem, hogy a törvényjavas­latot elfogadni méltóztassék; kell kérnem azt annál is inkább, mert bármi legyen valakinek a nézete, legyen pl. az is, a melynek Madarász József kép­viselő ur kifejezést adott, hogy mig a jelenlegi közjogi alapon áll egy kormány ő annak egy­általán nem szavaz meg semmit, mondóin, még akkor is az államháztartás fennakadását nem kí­vánhatja senki; mert hiszen ha akarná vagy lehe­tőnek hinné is megváltoztatni a közjogi helyzetet, azért még az államnak kötelezettségeit ezen idő alatt is teljesíteni kellene. Az államtól tehát azt, a mi erre szükséges, megvonni egyáltalában telje­sen lehetetlen. (Helyeslés jóbbfelől.) Az, hogy kellő időben a költségvetés oly rit­kán jöhet létre, bizonnyal igen sajnálandó dolog; a lehetőségig igyekezni fog a kormány a jövőre nézve más beosztás által, természetesen a törvény­hozás hozzájárulásával azon segíteni. De méltóz­tassék elhinni, nem épen oly könnyű feladat egy államháztartás beosztásán változtatni, kivált olyan országban, minta mienk, hol az államjövedelmeinek befolyása is az évnek különböző szakaszai szerint annyira különböző. Azonban erről, azt hiszem, felesleges volna most hosszasabban szólani; talán eljő az ideje nem­sokára, midőn ez megbeszélhető lesz. Én most csak egyszerűen arra vagyok kénytelen a t. házat kérni, hogy ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jóbbfelől.) Helfy Ignácz: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy egy parlamentben nemcsak arról van szó, hogy egy kérdés szavazat utján mikép dől el, hanem nagy befolyással van az is, hogy milyen tanok, milyen elméletek hirdettetnek a parlamentben, mert hiszen ezek kimennek az or­szágba és ezek alakítják lassan, egymásután az országos közvéleményt, a melynek megint mi itten kifolyása vagyunk. A t. ministerelnök ur bevezetöleg azt mcndá, hogy bármiként gondolkozzék is valaki az orszá-

Next

/
Thumbnails
Contents