Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-15

15. országos ülés október 22. ISSf. JQ3 mintha ezen egy évre néhány százezer forinttal többet megtakarítani nem lehetett volna, de azért, mert engem ép ugy. mint collegáimat azon nézet vezetett, hogy nem azon legyünk csak, hogy az 1888-ik évi költségvetést javítsuk, de oly meg­takarításokat proponáljunk, melyek nagyban és egészben legalább két, három évig fentarthatók lesznek az államélet csorbítása nélkül. (Helyeslés jóbbfelól.) Ha a bevételi többleteket nézzük, melyek a pénzügyministeri tárczában foglaltatnak, azok 2.905.000 forintra vannak előirányozva. És itt szükségesnek tartom már most is rá­mutatni a főbb tételekre. (Halljuk/) A földadót kevesebbel irányozom elő, mint a múlt évben volt, 300,000 forinttal, tekintettel főleg arra, hogy ugy az árvizek, mint más csapások bizonyos összegű elengedéseket, fájdalom, évenkint szükségessé tesznek. Ellenben a házadó 1.000,000 forinttal maga­sabban irányoztatik elő a legújabb kivetés alkal­mával nyert biztos adatok alapján. És itt azt j gondolom, nem is mondhatja senki, hogy ez a j pénzügyi közegeknek valamely túlságos fiscalis eljárásának eredménye ; mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy a házbéradó bérszerződések alapján vettetik ki, azt pedig csakugyan nem hiszi senki, hogy a háztulajdonosok, tudva azt, hogy az adó mindig a házbér nagyságától függ, szerződéseiket ugy kötötték, hogy a bér nagyobbnak nézzen ki, mint a minő. Ez tehát tisztán a házbérjövedelem­szaporulatnak eredménye, mely az adóban kifeje­zést talál. Hasonlag többre vétetett fel a kereseti adó is 600,000 forinttal. Ezen többletnek legnagyobb részét a III. osztályú kereseti adó szaporulata teszi, mely újra vettetett ki az idén. Nem szán­dékozom most ezen emelkedés indokolásába bocsát­kozni, csak előre meg kívánom jegyezni, hogy miután sokfelől hallottam panaszt, hogy itt már a pénzügyi közegek csakugyan erőszakosan emelték a jövedelmeket; akkor, midőn ezen adónem rész­letesen tárgyaltatni fog, gondoskodom róla, hogy kimutathassam ugy a fővárosban, mint az ország­nak néhány — 20—25 — nagyobb városában, hogy mi az a legnagyobb jövedelem, mely mellett ezen új kivetés szerint a legtöbb keresettel biró ügyvédek, orvosok, kereskedők, iparosok meg vannak terhelve? Meg vagyok róla győződve, hogy a t. ház azt fogja mondani, hogy azok a közegek nemcsak, hogy nem túlszigorúan, de nem is kellő szigorral jártakel. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) A vasúti és gőzhajózási szállítási adó 1 millió 400 ezer forinttal van magasabbra felvéve, a mi legfőképen annak a következése, hogy az 1887. évnek csak felében érvényesülhetett az új törvény, 1888-ban már az egész évre érvényesülni fog. A bor, hús, sör- és czukor fogyasztási adó, j valamint a kőolaj adó összesen nem egészen 500 ezer forinttal; a bélyegjövedék 246 ezer forinttal, a dohányjövedéknél pedig, ámbár a mint bátor voltam jelezni, már szeptember hó végéig 1 millió forinton felüli többlet jött be az előirány­zathoz képest, mégis csak 655 ezer forintot vet­tem fel, mint jövedelemszaporulatot. A mi azonban ezekkel szemben áll, az először — a mit már bátor voltam megjegyezni — az, hogy a földadót 300,000 forinttal kevesebbre irá­nyoztam elő, a fegyver- és vadászati adót 100 ezer­rel, a czukoradót 217 ezerrel, a jogilletékeket 400 ezer forinttal kevesebbre, mind ezt a szerzett tapasztalatok alapján. Ehhez még hozzá kell adnom, hogy a bánya­szat és pénzverés bevételét is több mint fél millió forinttal kevesebbre irányoztam elő, a mivel azon­ban megtakarításoknál 890 ezer forint van szem­ben ; tehát a bevétel apadt ugyan, de nem annyival, a mennyivel ugyanezen czímeken a kiadás apasz­tandó volt. A többi tárczák jövedelmeit illetőleg a köz­munka- és közlekedési ministeriumnál, leginkább a posta és távírda utján, 410 ezer forintnyi növe­kedés mutatkozik; hasonlag a kereskedelmi ministeriumnál van 332,000 forintnyi szaporulat, részint a selyemtenyésztés útján, mely átfutó tétel — és most is természetesen, mint mindig, nagyobb kiadás áll a nagyobb bevétellel szemben — részint pedig az erdők és a lótenyész-intézetek utján, valamint a hasonlókép átfutó tételt képező zálogházaknál van több jövedelem, a melyet — ha jól emlékezem — 200 és egynehány ezer forint­tal lehet számításba venni. Ily módon áll elő azután az a többlet, (Hall­juk!) hogy levonva az elmaradt jövedelmeket a jövedelmek szaporulatából, jövedelmeink mind­össze 3.710,000 forinttal vannak magasabban elő­irányozva, mint az í887-ik évi költségvetésben. Már most összeállítva a rendes költségvetést, a fentebbiek szerint kiadásképen van előirá­nyozva 321.072,608 forint és mint rendes bevétel 319.899,000 és egynehány száz forint, ugy, hogy ha ezeket egymással összehasonlítjuk, a rendes kiadásokban a hiány 1.172,609 forint, vagyis 3.135,500 forinttal kevesebb, mint a múlt évben volt, annak daczára, hogy mint bátorkodtam fel­sorolni, maguk a nyugdíjak és a kamatszaporalat 4 milliónál nagyobb összeget tesznek ki. Áttérve a beruházásokra és az ugy is csekély tételt képező átmeneti kiadásokat együtt tekintve, itt egy megtakarítás mutatkozik, mely 4.139,000 forintot tesz. Többlet van felvéve a közoktatás­ügyi ministeriumnál, mely 130,000 forintot tesz és pedig tesz a brassói építkezéseknél fogva és azért, mert az egyetem főépületét, ha nem is fel­építeni, de legalább egy részét használhatóvá tenni

Next

/
Thumbnails
Contents