Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-15

102 15. országos ülés október *2t£. 1887. A mi még egyik fontos jövedelmi forrásunkat, a dohányjövedéket illeti, annak eddigi eredménye az, hogy szeptember végéig annak bevétele a múlt év hasonló szakábani bevételt 1.800,000 frttal, az előirányzat szerint ezen időre eső bevételt több mint egy millió forinttal meghaladja. (Helyeslés jóbbféJól.) Ha ehhez hozzáveszem, hogy az államjavak eladásából — ez ugyan nem a rendes bevételekhez, hanem az átmenetiekhez tartozik — legalább is az előirányzott összegeknek befolyása, sőt valószínűleg azokon túl valamely többlet is biztosítva van és ha hozzáveszem még —amit előbb kellett volna mondanom, mert a rendes bevételekhez tartozik — hogy az államvasutak és gépgyáraknál is, ha a bruttó jövedelem nem is folyna be egészen, de a tisztajövedelem bizonyosan be fog folyni: azt hiszem, egész nyugodt lélekkel mondhatom, hogy bevételeinkben hihetőleg semmi, legfeljebb igen csekély hátramaradás fog mutatkozni. Ezekben elmondva 1887-re vonatkozólag, a mit elmondandónak tartottam, áttérek az 1888-ik évi költségvetésre. Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy végleges mérleget, mint később még indokolni fogom, nem tüntethetek fel, mert ugyanezen alkalommal szándékozom beadni három törvényjavaslatot és fogok jelezni még némely administrativ intézkedést is, melyek ha kellő időben érvényesülhetnek, természetesen az 1888-iki évi mérlegre meglehetős nagy befolyást fognak gyakorolni. Megjegyzem azt is, hogy követni fogom költségvetésünk fő beosztását, azaz a rendes kiadásokat a rendes bevételekhez fogom hasonlítani, az átmeneti és beruházásiakat szintén elkülöníteni, de megjegyzem azt is, hogy bár azt tartom igazán, hogy nagy különbség van abban, hogy egy állam rendes kiadásai miatt szorul a hitelre vagy beruházásai miatt, mindazonáltal, midőn azután az államháztartás rendezésének kérdéséről fogok szólani, együtt fogom tekinteni az egészet, a rendest és a rendkiviilit. (Élénk helyeslés jobbról.) A rendes kiadások a folyó évhez képest 575,000 forinttal vannak többre irányozva. Ezen többlet származik — természetesen itt is csak a nagyobb tételeket mondom — mindenekelőtt abból, hogy nyugdíjaink terhe 325,000 forinttal szaporodott, vagyis annyival többet kell előirányozni, részint azért, mert mint méltóztatnak tudni, az 1885-iki törvény méltányosabb alapokra fektettetett a hivatalnokok és azok családjaival szemben, részint pedig azért, mert most jövünk ép en azon évekbe, melyekben a régi hivatalnokok jogosultságot nyernek átmenni a nyugdíjba és természetesen mint régi hivatalnokoknak, igen magas nyugdíjra van igényük. Másik tétel a kamatok szaporulata, a melyet 3.766,000 forinttal kell felvenni. És tekintettel azon nagy összegekre, melyekre nézve általam már jelzett czélokra a kormánynak felhatalmazás adatott; csakis azért nem kell többet felvenni, mert a már nyert felhatalmazással teljességében nemcsak eddig nem éltem, de miután szükség nincsen rá, az év folyamán is egy részével élni nem szándékozom. Máskülönben még nagyobb összeget kellene többlet gyanánt felvenui. Azonkívül van többlet felvéve a belügyi tárczánál — igazán azt mondhatom — kizárólag egészségügyi és közbiztonsági szempontokból, 222,000 forinttal. Van egy csekély többlet a cultus és közoktatásügyi minister rendes budgetében 24,000 forinttal és van egy többkiadás felvéve a honvédelmi ministeriumnál 201,000 forinttal, a minek — mint talán méltóztatnak tudni — oka az, a mi már ámult évi költségvetés előterjesztése alkalmával jelezve volt, hogy a népfelkelési törvény folytán a nyilvántartásra, sőt némileg a beszerzett készletek megóvására, is egy összegre szükség volt. E két czélra ezen összegnél nagyobb volna szükséges, ha a honvédelmi minister ur több tételnél megtakarításokat nem eszközölt volna. Mindezt összevéve és csak ezen főbb összegeket, egy nem 575,000 forintos, de egy körülbelül ötödfél millió forintos többletet kellene a rendes kiadásoknál előállítani, ha ezek más tárczáknál elért megtakarítások által nem ellensúly ózta tnának. Itt is ismét csak a főbbeket fogom említeni. Az igazságügyi tárczánál 189,000 forint, de levonva az átmeneti tételt, képező 105,000 irtot, 84,000 forint megtakarítás előirányoztatik. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi tárczánál 76,000 forint, az álamvasutak és gyáraknál831,000 forint, ezenlkivül a közlekedésügyi tár czánál 987,000 írt, a pénzügyministerium rendes kiadásainál pedig 1.524,000 frt. (Mozgás.) Ezen megtakarítások állanak szemben az el nem odázható túlkiadásokkal. így tötténik az, hogy atúlkiadása rendes kiadásokban 575,000 frt mindazok daczára, melyeket mint többkiadásokat az imént felsorolni bátor voltam. Én azt gondolom, hogy mellesleg megemlíthetem — mert hiszen a |delegatio megszavazásától is függ — hogy a közös költségvetésben mint a hadügyi kiadásokban a rendes kiadásoknál egy 222,000 forintot tevő kisebb kiadás mutatkozik. Azt hiszem és azt remélem, hogy egyfelől méltóztattak meggyőződni, hogy túlkiadás, nagyobb kiadás csakis ott proponáltatik és ott is szerény összegekben, hol az csakugyan az ország fejlődésének vagy az állampolgárok biztonságának, egészségügyeinek elhanyagolása nélkül mellőzhető nem volt. Mindössze több tárczánál, pedig elmentünk igazán a megtakarításokban — azt hiszem — a | lehető határig; lehető határnak nevezem nem