Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-334
90 334. országos ülés mározíns 1. 1887. a megígért eredményt felmutatni nem volt képes; nem bizimk abban a szellemben, a mely az őslakosság érdekeit engedi feláldozni a zsidóságnak, ezért a költségvetést nem fogadjuk el. (Helyeslés a hal és szélsőbal némely padjain.) Csanády Sándor: T. képviselőház! (Nagy derültség. Halljuk! Halljuk!) Pár év előtt a képviselőházban a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása alkalmával körülbelül e szavakkal nyilatkoztam: „ha tudnám, miszerint az 1867 iki és 1878-iki közösügyektől s e közösügyek következményeitől, melyeket én hazánkra, nemzetemre nézve károsaknak, veszedelmeseknek tartok, e nemzet másképen megmenekülni nem tudna, örömmel üdvözölném a napot, melyen az osztrák császári koronát a szél lefújná a magyar király fejéről. (Zajos derültség. Felkiáltások jőbbfélöl: Halljuk az elnököt!) Elnök I Kérem a t. képviselő urat, miután tudja, hogy mindig, valahányszor ezt elmondta, figyelmeztettem, (Derültség) ne méltóztassék ismételni. Csanády Sándor: Elmondottam mindig és elfogom mondani mindig, mig a közös ügyektől meg nem szabadulunk. (Zajos derültség,) így nyilatkoztam a múltban, ezt mondom ma is; mert lélekrázó, nyomorúságos az a helyhezet, melybe hazánkat, nemzetünket az 1867-iki és 1878-iki közös ügyek, azok következményei, küölnösen pedig . . . (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalról. Egy hang: TiszaKálmán!) . . igen !.(Z)eryfóse#)külön5sen pedig politikai hitehagyottsága következtében (Zajos derültség) a közösügyes alapon tizenegy éven túli működése által Tisza Kálmán ministerelnök ur. (Élénk éljenzés jőbbfélöl.) Tudom, hogy éltetik Tisza Kálmánt, (Élénk éljenzés jőbbfélöl. Derültség) mert együtt élnek vele, mert nála nélkül élni sem tudnának. (Általános zajos derültség. Helyeslés a szélső baloldalon.) Igenis t. képviselőház, szánandó, nyomorúságos azon helyzet, melybe a nemzetet Tisza Kálmán ministerelnök ur nemzetgyilkos politikája sodorta. (Zajos derültség.) Es mert én hazám, nemzetem érdekeit nem áldozom fel semmiféle osztrák, semmi austriai, semmi bécsi, semmi császári kedvekért. Én valamint a múltban soha a közös ügyek fentartására, dédelgésére egy garast sem szavaztam meg, ugy nem szavazom azt meg jelenleg sem (Helyeslés szélső balfelöl) s következőleg a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot sem fogadom el. Azt mondottam, t. képviselőház, hogy az 1867-iki és az 1878-iki közösügyes intézménj^ek károsan hatnak e nemzetre épugy szellemileg, mint anyagilag, mint közerkölesileg. Igyekezem ezt jelenleg rövideden bebizonyítani. Meg vagyok győződve arról, miszerint egyetlen egy tagja sincs e képviselőháznak, még ott a túlsó oldalon ülők közül sem, a ki be nem ismerné, miszerint e nemzet elszegényedésének, tönkrejutásának korszaka a közösügyeknek életbeléptetésétől datálódott; meg vagyok győződve,miszerint egyetlenegy tagja sincs a képviselőháznak, ki tagadná, hogy e nemzet anyagi tönkrejutásának okai a közösügyes intézményekben és Tisza Kálmán ministerelnök ur tizenegy évi ministerkedésében rejlenek. (Élénk derültség a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) De miután ugy látom, hogy Ivánka képviselő ur rázza a fejét, (Derültség jőbbfélöl. Halljuk!Halljuk! a szélső baloldalon) felkérem azon képviselő urakat, kik kétkednek állításomban, méltóztassanak visszatekinteni a múltba. Számítsák össze, mennyi államadót fizetett e nemzet évenkint a közősügyes intézmények behozatala előtt. Számítsák össze, mennyi adót fizetett e nemzet 1875-ben, mennyi adót fizet jelenleg, Számítsák önök össze, mennyi államadóssága volt e nemzetnek 1875-ik évben s mennyi adóssága van ma. Azt hiszem, egyetlen egy tagja sincs e háznak, ki tagadni merné, miszerint e nemzet elszegényedésének, tönkre jutásának a közösügyes intézmények és Tisza Kálmán az oka, (Élénk derültség) kinek ministerkedése alatt, daczára annak, hogy az állam, a nemzet összes vagyonát eladpgatta, elprédálta, annak árát elköltötte, elfecsérelte; (Élénk derültség) daczára annak, hogy engedelmes többsége által az adót újabb adónemek behozatala által folytonosan magasabbra emeltette s e nemzetet az anyagi megsemmisülés, a tönkrejutás szélére taszította, daczára mindezeknek, Tisza Kálmán ur ministerkedése alatt az állam adóssága mai nap 2,274 millió forintra emelkedett. (Derültség jobbfelöl). Oly összeg ez, t. képviselőház, melynek kifizetésére e nemzet képtelen; oly összeg ez, mely ki nem fog telni, ha az állam összes vagyona, a nemzet összes tulajdona eladatik, elárvereztetik. Hol állunk a mai nap ? A csőd szélén. Azt mondják, — itt hallottam, épen gróf Apponyi Albert képviselő úrtól, — hogy kölcsön utján szándékozik fedezni a ministerelnök ur a deficitet, a hiányt. No ugyan t. képviselőház, szerencsétlen egy hitelező lenne az, a ki a jelenlegi kormánynak csak egy garast is kölcsönadna. (Derültség.) És én épen azért csodálkozásomat fejezem ki a felett, hogy a történtek után király 0 Felsége, Tisza Kálmán urat nemcsak a ministeri székben tűri meg, hanem még a pénzügyi tárcza vezetésével is őt bizta meg; (Derätség) őt bizta meg, a ki egyedüli oka a nemzet jelenlegi szerencsétlen, nyomorúságos helyzetének, mert hiszen gróf Szapáry Gyula pénzügyminister ur csak vak eszköz volt Tisza Kálmán ministerelnök ur kezében. (Derültség.) Következőleg szerintem, a történtek után első sorban is Tisza Kálmánnak kellett volna kilépni a ministerelnöki székből, a ki okozója a nemzet elpusztulásának és átengedni a
