Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-332

64 332. orsságos ftléi február 26. 1887. családok, melyek évszázadokon keresztül voltak ezen ország védői, Magyarország eszméinek fentartói és ezen országnak mívelői. A t. ministerelnök ur azt mondotta ezúttal, hogy az antisemitismus comprommittálja az országol. (Igaz l a jobboldalon. Egy hang a bal- és szélső bal némely padjairól. Dehogy igaz!) Hát nem méltóztatik a t. ház tudni, hogy jelenleg nincs müveit ország Európában, melyben az antisemitismus gyökeret nem vert volna ? (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbal némely padjain. Ellenmondás a jobboldalon.) Nem méltóztatik tudni, hogy jelenleg Németországban alig van egy város, melyben antisemita-egyletek nem volnának ? De vegyük, t. ház, azt a nagy szabadelvű s a népek irányában minden tekintetben szabadon gondolkodó országot: Francziaországot. (Közbeszólások a jobboldalon: Nincs ottan antisemitismus !) Azt méltóztatik mondani, hogy Francziaországban nincs semmi nyoma az antisemitismusnak. Bátorkodom a t. házat emlékeztetni azon munkára, melyet csak egy évvel ezelőtt Drumond adott ki. Ez egy nagy, két kötetes munka, 1200 lapból álló s neve: „La Francé Juife". Ezen munka nem is egy év alatt 100 kiadásnál többet ért. Hát ez nem mutatja az antisemitismus elterjedését Francziaországban, akkor általában nincs antisemitismus a világon. (Igaz! Ugy van! a bal és szélsőbal némely padjain.) Látszik ebből, hogy miután a franczia nép ezen Drumond-féle munkát oly mohón vette, olvasta és tanulta és ennek következtében oly ellenséges állást foglalt el a zsidókkal szemben, ezek már most rendre és tömegesen kivándorolnak Francziaországból Angliába, természetesen a francziák legjobb áldásával. T. ház! Németország elzárja a maga határait a zsidók elől, ugy, hogy nem engedi, mikép azok Oroszországból átkeljenek; mi pedig, t. ház, tárvanyitva tartjuk határainkat, hogy azok, a kiket onnan kiutasítanak, átjöhessenek Magyarországba és igy Magyarországról azt lehet mondani, hogy olyan szemétdomb, (Mozgás) a melyre minden más állam a maga salakját lerakja. De t. ház, az amerikai szabad államokat (Zaj) ne© lehet azzal vádolni, hogy akármiféle nép, vagy bizonyos vallások iránt ellenszenvvel viseltetnének. És mégis mi történik az amerikai szabad államokban ? Teljesen eltiltják határaikról a dunai akat, nem csak azokat, a kik bevándorolni akarnak, hanem azokat is, a kik ott már évek óta élnek. És miért t. ház ? Azért talán, mert a chinaiak kifosztják, kirabolják, tönkre teszik őket? Nem, hanem azért, mert a chinai nép igen szorgalmas, munkás és takarékos és épen ezen tulajdonságainál fogva oly concurrentiát csinál az amerikai népnek, főkép pedig a kisiparnak, hogy az | amerikai kormány indítva érezte magát a chinaik teljes kitiltására. Hát, t. ház, jól tudjuk, hogy ami kormányunk kénytelen folyvást új kölcsönöket fölvenni és hogy e nélkül alig lenne képes a kormányzást kevés ideig is folytatni. De azt is tudjuk, hogy a nagy bankárok nem adnak pénzt, ha csak a kormány szabad kezet nem enged a zsidóknak; (Derültség) és tulaj donkép ez az oka, ez a magyarázata annak hogy a kormány kénytelen a zsidóknak nemcsak kedvezni, hanem egyszersmind az ország határait is megnyitni előttük, hogy ők tömegesen bejöhessenek. Már most (Felkiáltások: 2 óra elmúlt!) lássuk, hogy miként járnak ezek a kölcsönök. Legyen szabad erre nézve a t. háznak egy adatot felolvasni. Egy bécsi tekintélyes lap, a „Neue Freie Presse", (Egy hang a szélső baloldalon: Zsidó lap!) a mely zsidó lap következőleg beszél egy magyar, főúrról (olvassa): „Nagy pénzbeli zavarban lévén 6 milliónyi kölcsönt vett fel egy bécsi bankártól és pedig a következő feltételek mellett: 6 millió névszerinti kölcsön 60°/»-nyi cursussal, marad 3.600,000 forint, ebből 5% lesz a provisió, azaz 300,000 forint. Marad 3.300,000 forint. Öt százalékos kamat bizonyos előre kiszabott időre előre lefizetve, ez 1.800,000 forint, tehát marad a 6 millióból 1.500,000 forint. Ezen összegből a fő-főur még 500,000 forintot fizet különféle czím alatt a bankárnak, marad tehát egy millió. Kapott tehát a fő-főur a. 6 millió kölcsön helyett, mely összeg az összes vagyonára betáblázva lett, egy millió forintot. (Egy hang a jobboldalon : Nagy szamár volt az, vagy meg sem iörtént!) Ha ilyen dolgok történnek a képviselőház tagjai között, azt nem fogom kárhoztatni, mert itt mindenkinek lehet annyi esze, hogy a hálóba be ne menjen. De én itt a népről szólok, a népet vezetni, oktatni, figyel, meztetni kell a veszélyre, melynek ki van téve (Felkiáltások: 2 óra!) Ez a sorsa a kölcsönvételnek és ebben úgy szólván az egész ország sínylik. (Felkiáltások 2óra!) Hát én igen szívesen elhalasztottam volna interpellatiomat, de miután a t. elnök ur felszólított, én kötelességemnek tartottam interpellatiomat indokolni, azért kérem méltóztassék kihallgatni. A magyar orvosok és természet-vizsgálók ezelőtt pár évvel Máramaros-Szigeten tartották gyülésöket, azon gyűlésben volt egy közgazdasági osztály is, azon osztályban tárgyaltatott, hogy Máramarosmegyében a nép 2400%-ot fizet kamat fejében a zsidónak. Azért mondom, hogy ha ez a képviselő urak közt történik, azt nem bánom, (Derültség) de igen is bánom a szegény népnél, a mely nem birja kiszámitani, hogy mennyit tesz az ki, hogy ha ő egy forintért két hatost fizet heten-