Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-332
60 332. trszáges ülés íefcrnár 26. 1887. viszonyok közt éltük delén túl a mindennapi élet küzdelmeit a legterhesebben szenvedték el. Parlamentünk egyik tagja többizben felhívta már erre a nemzetnek figyelmét és az 1868-iki delegatio egyik ülésében is szóba hozván ezen ügyet, maga Felséges urunk rendelkezett, hogy egyelőre saját magán pénztárából, később pedig a közös nyugdíjak terhére ezen tisztek a császári hadseregben 1848. október 6-án elfoglalt tiszti rangjuknak megfelelő nyugdíjban részesüljenek. Azonban ez a rendelkezés sem óvta meg őket a nélkülözésektől, mert misem természetesebb,hogy még azok is, kik később a honvédhadseregben vitézségük és a hazának tett szolgálatukkal magas állásokat vívtak ki, csakis azon nyugdíjat élvezik, a mi nekik a császári hadseregben 1848. október 6-án viselt tiszti rangjuk után jár, a mely nyugdíjösszeg pedig sokkal csekélyebb, hogy sem az éltük végén levő férfiaknak az aggkor méltán kiérdemelt nyugalmát biztosítsa. Ezen sérelem orvoslását kéri e kérvény és a kérvényi bizottság azon meggyőződésben, hogy a t. ház akarja ezen sérelemnek orvoslását, de másrészt, hogy a t. ház, nem tekinthet el azon inconsequentiák elől, a melyek ezen nyugdíj-igény egyoldalú elismeréséből a mi körülményeink között származnának, a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra (olvassa): „Jelen kérvény lehető figyelembe vétel végett kiadatik a ministerelnök útján az összes kormánynak." Meg vagyok róla győződve, hogy a t. kormány meg fogja keresni és meg is fogja találni a módot, mely szerint a t. ház ezen határozatának minél előbb elég tétessék. Ezen reményben ajánlom a kérvényi bizottság javaslatát a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Ha nincs észrevétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kérvényi bizottság azon javaslata, mely szerint e kérvények a ministerelnök utján lehető figyelembe vétel végett kiadatnak az összes kormánynak, elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa).- A brassói kereskedelmi és iparegyesület, Szolnok-Doboka megye közönsége, Torda-Aranyos, Trencsén, Zólyom, Udvarhely, Temes, Brassó, Fejér, Mosonmegye közönségei, Arad szabad királyi város közönsége,Bereg, Zemplén, Békés, Komárom, Háromszék Pozsony,Tolna, Heves, Somogy, Besztercze-Naszód és Fogaras megyék közönségei kérvényei és feliratai az iránt, hogy hazai iparviszonyaink válságos helyzetének tekintetbevételével rendeltessék el az, hogy a hadsereg és honvédség szükséglétei az ország minden vidéke termelő képességének arányában decentralisálás utján szereztessenek be. Gajáry Ödön előadó .* T. ház! A honvédelmi tárcza költségvetésének tárgyalásakor évenkint, mint épen tegnap is, elő szokott fordulni és megvittattatni azon ügy, melyre a brassói kereskedelmi és iparegyesület kérvényéből kiindulva ez összes kérvények vonatkoznak. Azon tény igazságához, hogy a hadsereg s kiváltkép a honvédség szükségletei beszerzésénél a hazai ipar s különösen a hazai kis ipar részesüléséből a hazai iparnak lényeges fellendülése várható, kétely nem férhet; hogy pedig a jelen súlyos, válságos helyzetben az ipar némely ágára nézve ez létfeltételt is képez, az nyilvánvaló. Mindezek a ház minden oldaláról több alkalommal megvitattattak s a minister ur által is elismertettek. Nem bocsátkozom tehát azon kérdések részletes fejtegetésébe, melyek ezen kérvényekben tárgyalva vannak, sem pedig azon modalitások előadásába, melyek szerint a kívánt decentralisatio behozható volna, mert a t. ház, a t. minister ur tegnapi nyilatkozataiból meggyőződhetett arról, hogy e téren a kormány részéről a kezdeményezésnél már sokkal több történt. Általában véve azon kívánság, hogy a honvédség felszerelése kiválóan s a mennyiben a hazai iparviszonyok engedik, kizárólag ; a közöshadsereg szükséglete pedig legalább a quota arányában a hazai iparosok által fedeztessék, ép oly jogos, mint méltányos. A módot, hogy ez úgy intéztessék, hogy azáltal a hadsereg legfőbb czélja, védképessége ne alteráltassék, meglelni és gyakorlati érvénybe hozni természetesen a kormányzat feladata. Ezek folytán van szerencsém a kérvényi bizottság következő javaslatát elfogadásra ajánlani: Ezen figyelemreméltó kérvények a ministerelnök utján kiadatnak az összes kormánynak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) ## Steinacker Ödön: T. ház! Ezen kérvények tárgyában, melyek most előttünk fekszenek, már tegnap nyilatkozott a t. honvédelmi minister ur érdemlegesen. De épen a minister urnak nyilatkozata mutatja, hogy ezen ügy bizonyos circulus vitiosusban mozog. Elismertetik minden oldalról, bogy jogos igénye a magyar iparnak az, hogy a közöshadsereg egy részének és a honvédségnek szükségletei a hazai ipar által fedeztessenek; elismertetik az is, hogy kívánatos e tekintetben miszerint első sorban vagy legalább nagy részben a kisipar is reszesítessék a szükségletek fedezésében: de ezt a követelményt elvileg már igen régóta ismerik el jogosnak a nélkül, hogy lényeges javulás állott volna be a régen panaszolt állapotokban. Minden esetre nagy köszönettel kell venni az igen t. minister urnak tegnap tett nyilatkozatát és el kell ismerni a jóakaratát, csakhogy az ügy az ilynemű nyilatkozatokkal és Ígéretekkel nem igen fog előbbre vitetni; mert a legközelebb tett lépések, a melyekből kitűnik, hogy a honvédelmi ministerium hajlandó a kisipart is részesíteni a szállításokban, csakis a jelenleg beállott rendkívüli esetre szólnak. A nagy számmal benyújtott kérvények pedig
