Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-332

333. országos Illés febrnAr 27. 1887. 55 előterjeszteni. Sajnos, de kénytelenek vagyunk kimondani és sokszor constatáltuk, hogy a nagyközönségben is mindinkább elterjed az a meggyőződés, hogy a kérvényezési jog fokról-fokra mindinkább haszontalan formalitássá válik. (Igaz! TJgy van! szélsB hálfelől) mert a kérvényezési jog benfoglaltatik ugyan a házszabályokban, mint a polgároknak fontos joga, de azt látjuk, hogy a kérvényekkel rendesen az történik, hogy a mint a kérvényi bizottság a véleményt megállapítja, azok kiadatván valamely ministeiiumnak, figyelembe nem vétetnek, vagy el is utasíttatnak vagy kiadatnak minden további directiva nélkül s az irattár porában heverve, megpenészednek. Tehát a kérvényi jog hatályának emelése szempontjából bátor volnék azt kérni, méltóztassék azon modósítványomat elfogadni, hogy a kérvényi bizottság javaslatához tétessék az, hogy a kérvény kiadatik a pénzügyministernek „figyelembe vétel végett." Elnök I Fel fog olvastatni a módosítvány. TÖrs Kálmán jegyző (olvassa): Módosítvány. Beadja Győry Elek. „A kérvényi bizottság által előterjesztett határozati javaslatban e szó után „e kérvény" tétessék „figyelembe vétel végett." Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha a kérvényezési jog fontosságából esakugyan vesztett, mint az előttem szólott t. képviselő ur mondta, miben keresendő ennek oka ? Meg lehet találni abban, ha ugyan tényleg alászállott értéke, hogy számtalanszor oly ügyekkel jönnek a kérvényezők, melyek a kérvényezési jog körébe helyesen nem tartoznak. (Igaz! Ugy van! jdbhfélöl.) De ezt bővebben vitatni nem szándékozom. A mi magát a kérvényt illeti, méltóztassanak megengedni, kötelező utasítást ily irányban elfogadni akkor, midőn az ember az ügy minden részletét nem ismeri, lehetetlen. Mert akkor oly tág tér nyilik az adórestanciák behajtása elhalasztásának igényére nézve, a mely az államkincstár okvetetlen nagy káioskodásával járna. Már pedig, ha positive azt mondhatja a ház „figyelembevétel végett", ez mégis olynemtí utasítás, hogy figyelembe kell venni. Én tehát e módosítást csak is egy szó hoszátételével vagyok hajlandó elfogadni, igy: „lehetőleg figyelembevétel végett."-^fAltalános helyeslés.) Győry Elek: T. ház! Én magam sem értettem olynemű utasítást, hogy a kérvény már előre is, mintegy elfogadottnak lássék; én tehát a t. ministerelnök ur módosítványához hozzájárulok. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata nem táinadtatott meg, hanem Győry Elek és a ministerelnök ur e szavak hozzátoldását kívánják: „lehetőleg figyelembevétel végett." Azt hiszem, a t. ház méltóztatik ezt elfogadni. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző (olvassa): Hajdú, Nógrád, Zemplén, Komárom, Marostorda megyéi közönsége, Debreczen szabad királyi vároe közönsége, Baranya megye közönsége, Pécs és Győr szabad királyi város közönségei, Zólyom megye közönsége, Kassa szabad királyi város közönsége, Jász-Nagykún-Szolnok megye közönsége, Máramaros, Sáros, Szabolcs, Szolnok-Doboka, TordaAranyos, Torontálmegyék közönségei, Budapest főváros közönsége, Szatmár város közönsége és Győr szabad királyi város közönsége Nyitra megye közönségének feliratát pártolva, kérik, hogy a magyar nyelvnek a monarchia öszszes hatóságainál a paritás ölve alapján érvény szereztessék. Zeyk Dániel előadó: E kérvények a házszabályok 175. §. alapján bejelentetvén, a ház 3141. sz. határozata értelmében kiadandók a ministerelnök utján a kormánynak. Elnök: A kérvények a ház régibb határozatához képest kiadatnak a kormánynak. Tibád Antal jegyző (olvassa) : A győri kereskedelmi ifjúsági egylet, a pancsovai kereskedő ifjúság betegápoló- és segélyző-egylete rálasztmánya, a pécsi kereskedelmi önképző- és segélyző-egylet választmánya a kötelező vasárnapi munkaszünet behozatala iránti kérvénye. Zeyk Dániel előadó: E kérvények is a házszabályok 175. § a alapján bejelentve, a ház 2009. sz. határozata alapján kiadandók a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministernek. Elnök: A ház régibb határozata alapján kiadatnak a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Következik a 30. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Vaály István és társai, kubai, illetőleg cservenkai lakosok a Ferencz-csatornára vonatkozó 1870: XXXIV. törvényczikkel beiktatott engedélyokmány 4. §. e) pontjának, illetőleg 9. §-ának, a csatorna-társulat visszaéléseivel^szemben való végrehajtása iránt. Gajáry Ödön előadó: E kérvénynek két főmomentuma van. Az egyik tisztán az illetők partialis érdekeire vonatkozik s erre nézve a panasz tulajdonképen abban áll, mely szerint BácsBodrog megye alispánja a culturmérnökséggel karöltve, a bácsmegyei belvizek levezetésén buzgólkodván, az úgynevezett Delta területen, mely egy részről a kis-sztapár-újvidéki csatorna, más részről a Ferencz-csatorna, továbbá a verbász-kereszturi levezető árok között fekszik, az illető érdekeltek hozzájárulásával ármentesítő társulatot kívánt létesíteni. A kellő előmunkálatok után az érdekeltek alakuló ülésre összehivatván, ezen ülésen Vaálly István és érdektársai a társulattá alakulást ellenezték, bizonyos formai mulasztást és az ártér hibás összeírását hozván fel indokul és a társulat megalakulása iránt hozott határozat ellen \ felebbezéssel éltek. /