Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-371
371. országos ülés május 21. 1887. 4g * emelő mozzanatokban és én szerencsésnek érzem magamat, hogy ezen jeleneteknek tanúja lehettem. A legközelebb múlt 20 évnek története mintegy dióhéjban ismétlődött ma a képviselőházban. Láttuk a koporsóból kitörni a bihari pontokat, hallottuk kellő magyarázat kíséretében elmondani a túlsó oldalról azt, a mit onnan még eddig sohasem hirdettek és láttuk erre a régi Deák-párt szellemében elmondatni azon választ, mely egyedül lehetett méltó Jókainak azon közbeszólására, hogy azon bihari pontok csak arra voltak alkotva, hogy horvátul vezényéltessék a hadsereg. Az a párt, mely ma kormánypártnak nevezi magát, évek hosszá során át itt a folyosókon és a házon kivüi mindig elismerte, hogy őszintén óhajtja a hadsereg magyarrá tételét, de ezt e ház üléstermében csak ma volt bátorsága kimondani Horváth Gyula képviselőtársamnak, hogy ők is hirdetik, hogy kell magyar hadsereg, csak az a kérdés, hogy mikor vétessék fel e kérdés. Már most uraim, erre meg én felelek egy kérdéssel. (Halljuk!) Hát ha nem időszerű most ez a kérdés, méltóztassanak megmondani, programúiul felállítani, hogy mikor lesz hát időszerű ? (Mozgás jobbfelöl.) Akkor lesz talán majd időszerű, ha azok az alkotmányos factorok Bécsben, a melyekről különben még beszélni fogok, megadják a legmagasabb concessiót arra, hogy Magyarország képviselőháza foglalkozhassak a nemzetnek legszentebb aspiratióival. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Vagy akkor, midőn a magát most közösügyesnek nevező birodalmat megrengető háborúk és vészek e nemzet létalapjait újból meg fogják ingatni? Vagy akkor lesz időszerű e kérdésnek felvetése, midőn majd a ehluini ködtől nem látnak semmit ? (Derültség és tetszés a szélső baloldalon) T. képviselőház. A ki elismeri e kérdés jogosultságát és azt állítja, hogy az most nem időszerű, annak meg kell mondania az időpontot, hogy mikor és mely körülmények között lesz hát időszerű. (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) De hitegetni a nemzetet 20 éven át azzd, hogy ez még mindig nem időszerű és 20 évi alkotmányos fáradozás eredményeként bemutatni egy nemzetnek azt, hogy az ország ifjúsága térden állva esedezhetik azért, hogy megengedtessék neki anyanyelvének használata a hadseregben: (TJgy van! a szélső baloldalon.) ezt önök időszerűnek tarthatják, de én nem osztozom véleményükben. Horváth Gyula igen t. képviselő ur — felteszem róla a jóhiszeműséget, de egyúttal tudom tévedését is — azt állította, hogy midőn Tisza Kálmán akkori belügymisnster és ministerelnök ama hires királyi kéziratot elhozta, ez oldalról is egyedül őt tekintették olyannak, a ki a nemzet álláspontját repraesentálja. Horváth Gyula: Nem akkor, hanem midőn az interpellatióra válaszolt. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET. Polónyi Géza: Igenis, akkor osztoztunk az ő felfogásában, de a tények csakhamar megczáfolják őt és ő volt az, a ki a geszti magányban igen jól érezte magát, mig mi fel nem zaklattuk (Élénk mozgás és zaj jobbfelöl) és állást nem foglaltunk Janszky felmagasztaltatása és kitüntetése ellen. (Nagy zaj jobbfelöl.) 0 nagyon jól érezte magát és azt várta, hogy majd a budapesti népgyűlésen szuronyokkal fognak leszorítani bennünket felháborodásunk nyilvánításától; nem is mozdult addig, mig Budapest polgárai be nem bizonyították, hogy nincsenek önökkel egy véleményen akkor, midőn a nemzetnek szemébe vágatik a keztyu a nélkül, hogy azt valaki felvenni bátorkodnék. Még egypár megjegyzésem van, t. képviselőház. (Halljuk!) Azt méltóztatott mondani, hogy agitationalis eszköz. Hallottam ugyan e kifejezésnek egy ujabb interpretatióját és szívesen el is fogadom azt; de a megjegyzés lényege mégis az, hogy a t. képviselő ur tiltakozni szándékozik az ellen, hogy ez a kérdés bármely oldalról agitationalis eszközül használtassák fel. Ez a lényeeres. Hát ha igaz, hoey e kérdés agitatlonalis eszközül használható, miként lehet ennek másképen értelme, mint ugy, hogy magának a nemzetnek minden rétegében meg van gyökeresedve ezen ki váltságnak a jogosultság'. ; (ügy van! a szélső baloldalon) mert ha nem így volna, okkor ez a törekvés, mint a pusztában kiáltó szava. hatástalanul elhangzanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha pedig ez igy van, hát akkor vegyék ki önök a mi kezünkből ezt az eszközt (ügy van! a szélső baloldalon.) és ragadják kezükbe ; mi büszkék lessünk, ha önöknek igazságot szolgáltathatunk. (Tetszés a szélső baloldalon) Adják meg a magyar ifjúságnak, hogy saját anyanyelvén szolgálhassa hazáját és mi szívesen elengedjük az agitatiót. De a mikor t. képviselőház mi Horváth Gyula képviselő ur szájából hallunk olyasmiket, hogy majd akkor, ha azok a bizonyos factorok beleegyeznek, majd akkor tárgyaljuk e kérdést, akkor bátor vagyok a t. képviselő úrtól azt kérdezni, vájjon kiket értett ezen factorok alatt? Mert én ismerem Magyarország közjogát és tudom azt, hogy Magyarország koronás királya egyik törvényhozási factor, a másik törvényhozási factor az országgyűlésnek két háza, de ezen két factoron kivül én nem ismerek senkit, (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) a kinek joga volna itt a nemzet szent ügyébe beavatkozni. Es ha volna ilyen, önöknek volna kötelessége velünk együtt arra törekedni, hogy minden ilyen beavatkozásnak végrevalahára vége vettessék. Tudjuk, hogy vannak ilyen factorok, a melyek alattomosan settenkednek és a nemzet és a koronás király közé mint vakon61