Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-369
369. országos ülés májas 18. 1SS7. 447 ez ülésszakban, már nem is lesz kilátás, a minister ur a törvényjavaslatot benyújtani szándékozik épen azért, hogy időközben a közvélemény és az irodalom foglalkozhassak vele, hogy mint megért kérdés kerüljön azután a jövő ülésszak elé. (Helyeslés.) Elnök: Ez ügyben határozat hozatalnak szüksége fenn nem forog. A ministerelnök ur kivan még szólani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Azt hiszem, a t. ház minden tagja jogosult kívánságának felelek meg, ha az ülések további menete és az országgyűlés berekesztése iránt kívánok nyilatkozni (Halljuk! Halljuk!) és kérem, hogy tehessem ezt most, minthogy később a törvényhozás másik házában leszek elfoglalva. (Halljuk!) A magam részéről óhajtanám, hogy a ház- j szabályok hátralevő részei, a mennyiben ez a t. ház tagjainak tetszésével találkoznék, még tárgyalhatók legyenek. Minthogy azonban azok csak a törvényjavaslatok letárgyalása után tűzhetők napirendre, természetesen kérnem kellene a ház t. tagjait, hogy — a mi szabályaink szerint is lehetséges — egyik-másik esetben a törvényjavaslatokra nézve a megszabott S napi határidő megtartását a sürgősség tekintetéből ne mindig méltóztassék követelni, minthogy az országgyűlés berekesztése — azért, hogy megfelelhessek azon minden oldalról is kifejezett kívánatnak, hogy a legközelebbi általános választások az aratási idő előtt megejthetők legyenek — folyó hó 26-án fog történni. Ez az, a mit a t. ház tudomására hozni szerencsém volt, kérve egyúttal, hogy a mennyiben — mint reménylem — legalább élesebb ellentétek az irányban nincsenek, a házszabályok hátralévő részeinek letárgyalásában is még segédkezet nyújtani méltóztassanak. (Általános helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház! A magam részéről nincs és ugy hiszem, alig lesz valaki, a kinek kifogása lehet a t. ministerelnök ur iménti nyilatkozata ellen. De méltóztatott felemlíteni esetleges törvényjavaslatokat. En a magam részéről csak egyet tudok, azt tudniillik, a mely most fog tárgyaltatni, az első gácsországi vasútra vonatkozót. Köszönettel venném tehát, ha a t. ministerelnök ur kegyes volna megmondani, melyek azon törvényjavaslatok, melyeket még a jelen országgyűlésen tárgyaltatni óhajt. Annál inkább kérdezhetjük ezt, minthogy azt méltóztatik kívánni, hogy a szokásos 3 napi időköztől elálljunk, a mit én is helyeslek; de ez esetben legalább tájékozva szeretnénk lenni a tárgyak iránt, melyekre azok a törvényjavaslatok vonatkoznak. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! A mai ülésre, ugy tudom, két törvényjavaslat van kitűzve, de az egyik inkább csak formalitás, mert hiszen egy törvény rendelkezésének felel meg. Óhajtottam volna —és megvallom, azt hittem, lehető is lesz — még egy pár rövid törvényjavaslat benyújtását és tárgyalását, a melyek bizonyos vasúti ügyekre vonatkoznak. De semmi esetre olyan törvényjavaslat, melynek tárgyalása miatt az országgyűlés berekesztését el kellene halasztani, nem fog már benyujtatni; ha időközben mégis nyujtatik be törvényjavaslat, mindig a t. ház böleseségétől fog függni, hogy azt tárgyalja, vagy ne tárgyalja. En ezeket — hogy ugy fejezzem ki magamat — többségi erővel semmi esetre sem fogom forceirozni. (Helyeslés.) Elnök: Kívánatos, hogy a közlekedésügyi bizottság mielőbb beadja majd a maga jelentését, hogy az letárgyalható legyen; ha a bizottság jelentése soká késik, az csakugyan nem lesz tárgyalható, mert a házszabályok tárgyalásának megkezdése után semminemű törvényjavaslatot tárgyalni többé nem lehet. A ministerelnök ur nyilatkozata tudomásul vétetik. Következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a pénzügyi bizottság jelentése „az első magyar-gáesországi vasúttársaság részére továbbt--beíuh4sások ^séijáMbnnyuítandó " külön állami biztosítás tárgyában" czimütörvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Az 1869 : VI. törvényczikk által engedélyezett első magyar gácsországi vasút forgalmi helyzeténél fogva egyike azoknak, a melyeknél a legtöbb nehézségekkel kellett küzdeni és igy épűgy felszerelés, mint építés tekintetében csakhamar az építési tőkén kivül segélyre szorult. Midőn az 1876 : XI. törvény czikk által a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy azon vasutakat, a melyeknél beruházás czímén nélkülözhetlen szükséglet támad, az akkor kötött kölesönből segélyezze, ebből a kölcsönből az első magyar-gáesországi vasút 321,000 forintot nyert. Azonban már akkor ugyancsak építkezések és anyagszerbeszerzés czímén oly előlegei voltak, a melyek kiegyenlítése következtében magára a beruházásokra kapott összegből az 1877. év végén megejtett végelszámolás folytán csak 36,000 forintnyi összeg maradt. A vasút tehát e csekély összegből nem volt felszerelhető és az építési hiányok nem voltak úgy pótolhatók, hogy e tekintetben a forgalom minden igényeinek megfelelhettek volna.
