Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-367

432 307a országos ülés május 14 1887. Ezen differentiák a vita folyamán kitűnvén, a nézetekben határozottan közeledés jött léire az alwpkérdesekben is; azonban a quota kiszámításá­nak alapjául szolgáló adatok végleges megállapí­tása tekintetében megegyezés nem létesült. Magá­nak az eredménynek kiszámítása tekintetében a számadatok alapján lényeges közeledés jött ugyan létre; azonban ugy,|a mint a végmegállapodás szól, mely e tekintetben is a statusquot ajánlja, az nem pusztán a számadatokból levont következtetés alapján, hanem az ezen következtetések utján elért közeledés után egy compronrissumnak a kifejezése, melyben a kiszámított adatok tekintetbe vétettek ugyan, de ennek magyarázatául és alapjául kizárólag ezen adatok döntő és végleges be­folyással nem birtak, hanem befolyással bír­tak azon körülmények, melyek már az 1867. és 1877-iki hozzájárulási arányra befolyással voltak, tudniillik egyfelől, hogy magának a számításnak módjára nézve és a jövedelmek megállapítására nézve, a melyek ezen számításnak alapjául szol­gálhattak, a két fél közt megállapodás nem jött létre s mindenik fél által azon adatokból,a melyeket felállítottak, lényegesen különböző eredmény szá­míttatott ki. Tehát mindenesetre, ha megoldást akar a két fél, ez éles ellentét tekintetében bizo nyos compromissumot már ezen szempontból is kell létesíteni. Másfelől befolyással volt a magyar országos küldöttségnek elhatározására a statusquo fentar­tása tekintetében a compromissum elfogadására az, hogy nem akarta a megállapodás elhalasztásával, illetőleg a szakításnak eonstatálása mellett a meg­oldásnak a törvényben kijelölt azon módozataihoz a kényszerűséget megteremteni, a mely első sor­ban a parlament, de másodsorban a parlamenten kivüli tényezők befolyásával állapítja meg a quotá nak ily vitás esetben való elhatározását. Azt hiszem, hogy parlamentaris szempontból kiindulva, ennek is van jelentősége. De másfelől van egy pénzügyi tekintet is, a mely itt befolyást gyakorolt. A magyar országos küldöttség, tudniillik azon adatokat, melyek a quota kiszámítás alapjául vétettek, a zárszámadá­sokból, még pedig az 1876. évtől az 1884. év végéig vette, osztrák részről felmerülvén az 1885. évi adatok számítása is, akkor a mikor a végmeg­állapodásról a compromissumról szó volt, magyar részről tekintetbe vétetett és a határozatba felvéte­tett, hogy számításba felvétessék az 1885-iki zár­számadási eredmény is. Ez által természetesen egyfelől a statusquo inkább van indokolva, miután az 1885-iki eredmény a mi hozzájárulási arányun­kat némileg emelte volna, de másfelől el van érve az, hogy a legközelebbi tárgyalás alkalmával akkor, a mikor az ezutáni tiz évre vagy esetleg más eyelusra szóló qnotának megállapításáról lesz szó, annak alapjául az 1885-iki év eredményei ne szolgáljanak. Tehát egy oly év eredményei, melyek reánk kedvezőtlenek, már most tekintetbe vannak véve, el vannak intézve és igy ezek terhétől jövőre meg leszünk kiméivé. Ezek voltak azon közjogi, részben pénzügyi tekintetek, melyek az országos bizottságot arra birták, hogy megállapodjék abban, miszerint a jelentéshez mellékelt végleges jegyzőkönyvben megállapodjék, a melyben osztrák részről a határ­őrvidéki praeeipiumnak közjogi tekintetből való indokolatlansága elismertetett, a melyben osztrák részről elismertetett, hogy az 1885 iki zárszáma­dási eredmények is tekintetbe vétettek a quota megállapításánál. Azonban a törvényjavaslat formájában a két országos bizottság nem tudott megállapodni. Ebből a czélból tehát a jelentés mellékleteivel együtt a két kormánynak nyújtatott át, hogy a végleges jegyzőkönyv alapján a két törvényjavaslatot ké­szítse el. Ez az a törvényjavaslat, a melynek el­fogadásáról most szó van és a melyet a pénzügyi bizottság azon szempontokból, a melyek az or­szágos bizottságot a compromissum elfogadására vezették, szintén elfogadásra ajánl. A mi a kérdés formaszeriségét illeti, erre nézve még csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy az 1878: XIX. törvényczikk tartalmazta az eddig érvényes quota-törvényt. Ebben a fogyasz­tási adó restitutióról is szó volt. A jelenlegi tör­vényjavaslatból az erre vonatkozó szakasz ki van hagyva, még pedig azért, mert az erre vonatkozó intézkedések már a t. ház által ép ugy mint a fő­rendiház által elfogadott vámszövetségi törvény­javaslatba vannak felvéve. Ennek következtében tehát ez alkalommal a quota törvényjavaslatba a fogyasztási adó restitutióra vonatkozó intézkedé­seket felvenni nem kellett. Máskülönben ez a tör vényjavaslat igen csekély módosításokkal, amelyek az időközben hozott törvényekből származnak, fentartjaaz 1878 : XIX. törvényczikknek a quotára vonatkozó intézkedéseit. Ezeknek előrebocsátása mellett azon indokok és adatokra vonatkozva, melyek az országos bizott­ságnak jegyzőkönyveiben és mellékleteiben fog­laltatnak, minthogy ezek tartalmazzák azon indo­kokat is, melyek a pénzügyi bizottságot is ezen javaslat elfogadására birták. Ajánlom a pénzügyi­bizottság nevében a törvényjavaslatnak általános­ságban elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Enyedi Lukács: T. ház ! Mindenekelőtt kijelenteni tartozom, hogy az előttünk fekvő tör­vényjavaslatot, mint az 1867 : XII. törvényczikk kifolyását én és elvbarátaim el nem fogadhatjuk, nem fogadhatjuk el pedig azért, mert a közös ügyeknek azon formában való elintézését, mint az a nevezett törvényczikkben kifejeztetik, valamint az ezáltal fölmerült költségek arányát, mint az a quota-bizottságban megállapittatott, én és elvbará-

Next

/
Thumbnails
Contents