Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-367
367. országos ülés inájns !4. ÍS87. 433 taim semmi körülmények közt elfogadni hajlandók nem vagyunk, sőt minden erőnkkel és minden alkotmányos eszközzel arra törekszünk, hogy ezen törvény megváltoztattassák és Magyarország önállósága és függetlensége visszaszereztessék. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, ha ezen javaslatot nem közjogi szempontból tekinteném, nem Magyarország állami önállóságának és függetlenségének szempontjából bírálnám is, még akkor sem tudnék hozzájárulni a törvényjavaslathoz azon intézkedéseknél fogva, melyek benne foglaltatnak és a melyeket Magyarországra nézve aránytalanul terheseknek ismerek. Épen azon adatokból, melyek a quota-bizottság részéről a ház elé terjesztettek, győződtem meg arról, hogy az ezen javaslatban megállapított quota-arány Magyarországot túlterheli, Magyarországot nagyobb mértékben sújtja, mint azt az ő teherviselési képességénél fogva az osztrák tartományok teherviselési képességéhez arányítva, jogosan megilletné. (Ügy van! a szélső haloldalon.) Nincs szándékom, t. ház, nem is volna helyes, ha én bármily keveset le akarnék vonni azok érdeméből, különösen a quota-bizottság kitűnő jegyzőjének érdeméből, a ki jeles munkálkodásában, enuntiatióiban és átirataiban kifejtette Magyarország érdekeit, Magyarország álláspontját a quotaügyben. És én legalább, teljesen mellőzve a közjogi álláspontot, tisztán pénzügyi szempontból érteném azt, ha a t. ház többsége megállva azon állásponton, melyet a quota-bizottság első üzenetében kifejezett, legalább oly javaslattal járult volna Magyarország törvényhozása elé, a melyben ki lett volna corrigálva az az igazságtalan arány, a melyben Magyarország eddig a közös ügyekhez járult és a melyben törvényhozásilag elimináltaíotí volna egy másik határozottan igazságtalan intézkedés, tudniillik az, a melynél fogva a közös kiadásokból mindenekelőtt 2 0 /o, az úgynevezett határőrvidéki praecipum jogezímén Magyarország terhéből levonatik. Azonban a bizottság ugy járt el a maga jelentésével, mint a közjogi alapon álló pártok eljártak Deák Ferencz 61-iki feliratával. Kezdték azon, hogy Magyarország közjogi igényeit teljesen alaposan kifejtették, bebizonyították, hogy Magyarországnak joga van arra, hogy önálló független állam legyen; és végezték azon, hogy megkötötték a 67-iki kiegyezést. (Igaz ! Ugy van ! a szélső baloldalon.) így járt el a quota-bizottság is. Első üzenetében a napnál is világosabban kimutatta, hogy a 2% praecipuum Magyarországot igazságtalanul terheli. Bebizonyította ép oly fényesen és megezáfolhatatlanul azt, hogy Magyarországot az ő bevételei alapján nagyobb százalék, mint 29 3 /4, a határőrvidéki jövedelemnek beszámításával nem terhelheti: s daczára ennek oly javaslat van előttünk, mely a statusquo fentartását ajánlja s mely KEPVH, NAPLÓ. 1884—87. XVI KÖTET. a praecipium kérdésében az osztrák álláspontot foglalja el. Nem tagadhatom és senki sem tagadhatja e házban, hogy 1872: IV. t.-cz. csakugyan fegyvert szolgáltat az osztrákok kezébe, hogy ők a 2%-os praecipiumhoz ragaszkodjanak s csak a legnagyobb sajnálattal kell visszaemlékeznünk azon törvényhozók és azon kormány működésére, kik e törvény czikket megteremtették, nem gondolva meg, hogy ezáltal Magyarország államháztartására mily igazságtalan nagy terhet rónak. Ez a törvény fennáll és ha az osztrákok e törvény fentartásához feltétlenül ragaszkodni akarnak, mivel a törvényben a kölcsönös beleegyezés a módosításokhoz ki van kötve, mi önhatalmilag, egyolalúlag a törvényt meg nem változtathatjuk. De van mégis, t. ház, módja a magyar kormánynak és a törvényhozásnak arra, hogy az osztrákokat Magyarország ezen pénzügyileg teljesen jogos igényeinek kielégítésére szorítjuk. Mert ha az osztrákok az ő törvényükre hivatkoznak és kijelentik, hogy Magyarországnak örök időkre viselnie kell a 2% praecipiuaiot: joga van ezzel szemben Magyarországnak azt mondani, hogy ha ti ebbe bele nem egyeztek, mi a törvény alapján rendelt hozzájárulási arány vitatásába tovább nem bocsátkozunk és a tárgyalást megszakítjuk. Ha tehát Magyarország quotabizottsága erélyesen járt volna el és határozottan ragaszkodik vala ezen állásponthoz, akkor más eredmény éretett volna el. Kern hagyhatom szó nélkül azt sem, mily méltánytalanul járt el e kérdésben az osztrák quotabizottság. Azon jelentés, mely mindkét quotabizottság által aláírva, itt a ház előtt van, kijelenti és az osztrák quota-bizottság is hozzájárult azon kijelentéshez, hogy közjogi szempontból Magyarországnak e tekintetben teljesen igaza van és azon argumentumok, melyek az első izenetben kifejtettek, megdönthetetlenül állanak, megczáfolhatónak nem mondhatók;meggyőződtek arról, hogy Magyarország a határőrvidéki praecipium czímén kétszer oly nagy terhet vállalt, mint a milyen méltányosság és jog szerint terhelhetné: és daczára ennek, nem akartak az osztrákok a kérdés tárgyalásába bocsátkozni, a méltányosság szempontját mellőzték és a törvény által szentesitett eddigi megállapodáshoz ragaszkodtak, Magyorországra rádictálván a 2%-os praecipium megörökítését. Nem hallgathatom el továbbá, mert az előadó ur ezélzott rá beszédében, midőn azt mondja, hogy határozott haladás mutatkozik e téren is, a menynyiben az osztrák quota bizottság elismerte, hogy közjogi tekintetben a határőrvidéki jövedelmek különválasztása nem lehet helyes, miután a határőrvidék Magyarország kiegészítő részét képezi, nem hallgathatom el, hogy meglepett — nem tudom véletlen-e, noha azt hiszem, nem véletlen, hanem alattomosság rejlik benne — midőn azt látjuk, hogy
