Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-364

üW- ? r f?*f!?? W HiP T- ÍP?. 415­Nem is mondtam, hogy azon kijelentést a kormány vagy a többség tette, hanem azt mondtam, hogy a házban hangzott az a kijelentés, hogy a házszabá­lyok keretében kell mindent elkövetni a létező bajok orvoslására, vagy legalább mérséklésére. El fogja tehát hinni a t. ministerelnök ur, hogy én az ő őszinte szavainak komolyságát, valamint a múltban nem vontam, ugy jelen alkalommal sem vonom kétségbe és csak azon ismételve felhangzott jelszóra figyelmeztettem a t. házat, hogy véget kell vetni legalább a választási visszaéléseknek; mert hisz a választási ügyek teljes objectiv elinté­zéséről már nem lehet szó, a mennyiben a verifi­catio jogát a ház a curiára át nem ruházta, hanem lehet arról, hogy a visszaélések meggátlására vagy legalább mérséklésére kövessünk el mindent, a mi az adott viszonyok közt elkövethető. Meg volt erre adva az alkalom azáltal, hogy a házszabályok revisio alá vétettek. A bizottság meghagyta a jelenlegi szervezetet, a mely pedig megtermetté keserű gyümölcseit. Én azt hiszem, hogy ha az én javaslatom nem helyes, lehet egy másik módozat, a mely helyes. Mindenesetre a tárgy oly kiváló fontossággal bir, hogy megérde­melte volna csakugyan, hogy a bizottság azzal tüzetesebben foglalkozzék vala.; de megérdemelné még most is és ez a javaslat további részének tárgyalását ugy sem akadályozná, ha nem is kötött úgynevezett marsrutával, de mindenesetre vissza­utasítja a t. ház e szakaszt a bizottsághoz, hogy vegye újabb consideratióba: miként lehetne eszkö­zölni, hogy a választásoknál a vesztegetéseknek eleje vétessék vagy a baj legalább mérsékeltessék. Ezek voltak észrevételeim és köszönöm a t. ház becses figyelmét. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! hem kívánok újabb polémiába bocsát­kozni, csak két észrevételt teszek. (Halljuk!) Az egyik az, a mit t. képviselőtársam is bizo­nyosan tud, hogy a bizottság épen ezen kérdéssel ismételten nagyon tüzetesen foglalkozott; ugyan­ez a bizottság tehát nehezen fogna más eredményre juthatni. Ez az egyik, amit megkívánok jegyezni. Másik megjegyzésem a t. képviselőtársam azon észrevételére vonatkozik, hogy azon suppo­sitióból nem kell kiindulni és igaza van, hogy az ellenzéki a kormánypárt iránt, a kormánypárti az ellenzéki iránt nem fog igazságos lenni. Tökéle­tesen igaza van, de nem én indultam ki ezen sup­positióból. Ezen suppositióból épen azok indulnak ki — akár érzik, akár nem — a kik minden áron akarják a biráló bizottságok rendszerének és alak­jának módosítását. Mert ha nem ebből indulnak ki, akkor semmi ok nincs reá, hogy módosítani kell a házszabályokat. Az a czél pedig, hogy mikor esetleg a visszaélést elköveti, senki se tudja, hogy ki fog felette ítélni, ha az egyént ve- I szem, teljesen biztos, mert nem tudja; de még ha t a pártállást veszem is, bocsássanak meg, még akkor is biztos, hogy nem tudhatja azt, ki fog felette ítélni, ha a többségből alakulnak a bizott­ságok. Mert hiszen akkor, midőn a välasztáso k történnek, a leendő képviselőház pártjai még meg­alakulva nincsenek. És végezetül most, midőn ezen thema a vá­lasztásokhoz oly közel eső időben vettetik fel, méltóztassanak nekem megengedni, hogy egész határozottsággal kérjem, ne méltóztassanak azon hitet táplálni és terjeszteni, mintha az eddigi iga­zolásoknál a helytelen eljárás rendszer és nem ki­vétel lett volna; mert először ebben nincsen igazuk és másodszor épen a czélnak, a melynek velünk együtt szolgálatot tenni akarnak, tennének rossz szolgálatot, ha elhitetnék az emberekkel, hogy csakugyan, minthogy a jelen rendszer szerinti biráló bizottságok fognak ítélni, a visszaélések ellen szigorú eljárás nem lesz. Mert ezzel a visz­szaélések elkövetésére nyitnának először tárt kaput, másodszor meg vagyok róla győződve, kemény csalódásnak tennék ki azokat, a kik azon igy ébresztett reményben követnének el vissza­éléseket ; mert itt azt tapasztalnák, hogy e remé­nyük nem teljesülne. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. A 35. §.-hoz Horváth Lajos képviselő ur indítványt adott be, hogy a III. fej. a bizottság­hoz visszautasittassék. Nem tudom, méltóztatnak-e kívánni a már többször felolvasott indítvány újabb felolvasását? (Nem szükséges!) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e Hor­váth Lajos képviselő ur indítványát elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem, méltóztatnak-e elfogadni a 35. §-t? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 35. §. elfogadtatott. Beöthy Algernoniegyz6(olvassa a 36—51. §§­a t> melyek észrevétel nélkül e Ifogadtattak. Olvassa az 52. §-t). Dárdai Sándor előadó: Az 52. §. arra vonatkozik, hogy ha a kérvényezők választói jogosultsága vagy személyazonossága kétségbe vonatik és ezt a kérvényezők szabályszerű köz­okirattal nem igazolják, e ténykörülmények fel­derítésére vizsgálat rendelendő. Minthogy ezen vizsgálat a 93. és a 106. §-ban van körülírva, szükséges, hogy ezen szakaszokra a szöveg végén hivatkozás történjék. Elnök: Maga a szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki s minthogy a kívánt módosítás sem talált ellenzésre, határozat­kép kimondom, hogy az 52. §. végén a 93. és a 106. §-ra való hivatkozás fel fog vétetni. (He­lyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents