Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-364

416 364, orsKágos ülés május ?• 1887. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az 53—66. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak', olvassa a 67. §-t). B. Andreánszky Gábor: T. ház! Nem, mint az antisemitapárt, de mint a törvényhozás egyik tagja, kivánok e szakaszhoz szólani. Mert mint antisemitát, e házszabályok új szerkesztésének határozatai nem érinthetnek és e szerint nem is akadályozhatnak abban, ha újra beválasztanak a képviselőházba, a nemzet iránti kötelezettségem teljesítésében itt, valamint meg nem félemlítenek minket ezzel meggyőződésünket őszintén a választópolgárok előtt előadni, mert a mi a legjobb és legtisztább meggyőződésünk, melyet mi egyedül az alkotmány és törvény által akarunk érvényesíteni, azt jogtalan befolyásnak nem lehet, nem szabad senkinek mondani. De mint a tárgyat objective megítélő képviselő veszem bírálat alá az előttem fekvő házszabályok ezen pontját, mely voltaképen a házszabályokba nem tartozik. Az ilyen megfoghatlan és bebizonyíthatlan phrasisokkal, mint a gyűlöletre való izgatás által eszközölt jogtalan befolyás, csak izgatnánk azon megbukott képviselőjelölteket, kik bukásuk okát másban, mint saját népszerűtlenségében keresve, petitiókkal támadnák meg azon mandátumokat, melyek sem vesztegetés, sem hivatalos pressio által nem szereztettek, melyek tehát a választók szabad és hamisítlan akaratnyilvánításait képviselik és melyek máskép, mint ilyen be nem bizonyítható, de könnyen reá fogható phrasisok alapján nem volnának kifogásolhatók. A házszabályok ezeu része pedig nem lehet hivatva oly határozatokat magában foglalni, melyek mást tartalmaznak, mint egyedül az igazolási eljárás módozatait. A dolog meritumára nézve csak a választási törvényben foglalt határozatok alapján ítélhet az igazoló bizottság a mandátum érvényessége felett. Már most vagy a választási törvénynyel teljes összhangzásban áll e pont, akkor az fölösleges; vagy eltérő attól, akkor pedig hatáskörét a házszabályok túllépik és módosítanak szentesített törvényt, a mit csak szentesített törvény eszközölhet. És ezen törvény átlépésével a házszabályok megsértik a szólásszabadságot, a szabad alkotmány ezen sarkalatos alapjogát. A szabadszólás joga a jelöltnek tulajdonképen nem egyedül és nem főleg a jelöltnek, de a választók joga is. Igen természetes kívánság volna az, hogy részesülne némileg a képviselőjelölt programmbeszéde is azon immunitás és szólásszabadság egy részében, melyben részesül a képviselők beszéde itt e házban. xlnnál természetellenesebb, ha kevesebb szólásszabadsággal birna, mint jelölt, mint bir, mint közönséges polgár. Nehéz ily polyglott, sok nemzetiség és felekezet által lakott országban egyes égető nemzeti, közgazdasági vagy társadalmi problémákat megbeszélni a nélkül, hogy az ember egyes nemzetiségek, osztályok vagy felekezetek viselkedése, természete vagy túlkapásai felett elismerőleg vagy elítélőleg ne nyilatkoznék. A büntetőtörvénykönyv e tekintetben is a féktelen szólásszabadságoknak határokat szab, de fölöttük a közéletben egy részrehajlatlan bíróság van hivatva ítélni; a mint az ellenfél ítéletére biznák a jelöltek szólásszabadságát, azt koczkáztatnák vele, hogy a házszabályok megfoghatlan érthetetlen phrasisának is élt, a pártszenvedély értelmet, a legpusztább állításnak is bizonyító erőt kölcsönözni és ez által a választok alkotmányos szabad választási jogának müvét és eredményét semmisíteni meg. És ekképen a képviselőjelölt szólásszabadsága korlátoltabb lenne, mint a közönséges polgáré, a legrongyabb ujságlapé, mert ezek felett pártatlan bíróság ítélne. Ezen phrasis felvétele által a házszabályokba, legfeljebb azt érnénk el,hogy e szakasz alapján egyegy pártszenvedélyétől elcsábított biráló bizottsági tag lelkiismerete és a törvény ellen ítélne. Én nem akarom ezt lehetővé tenni, a biráló bizottság egy tagját sem kísértetbe vinni és nem akarom egyúttal a szólásszabadságot, a szabad alkotmány ezen első kellékét a párttusának áldozatul odadobni; nem akarom, hogy alkotmányos jogok házszabályok által csorbittassanak s ezért el nem fogadom eszakaszt éskér»mat. házat, azt, mint részint feleslegest, részint károst és veszélyest el nem fogadni. Szemnecz Emil: T. ház! E szakaszhoz egy módosítást vagyok bátor benyújtani, a mely voltaképen kimaradt belőle, a mennyiben az e szakaszszal szoros összefüggésben lévő 71. §-ban felemlittetik s ez az, hogya 67. §-ból, amely megmondja, mily esetekben rendelendő el szükségképen a vizsgálat, kimaradt az, hogy elrendelendő a vizsgálat az esetben is, ha vesztegetés, etetés, itatás és valamely előnynek adása, igérése történik. Szükségesnek tartanám ezt fölvenni már ezen szakaszba annyival inkább, mert a 71. §-ban az esetben, ha ezek csakugyan megtörténtek, a választás egyenes megsemmisítése mondatik ki. Furcsa lenne, ha a 71. §. szerint a választás okvetlenül megsemmisítendő lenne oly okért, a melyért a 67. §. szerint vizsgálat sem rendeltetett el. Módosítványom elfogadását, mint a mely a 71. §. által fel van tételezve, ajánlom. Módosítványom a következőképen hangzik: 1 Módosítväny a 67. §-hoz. E szakasz a) pont-