Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-363

863 orsjülg-os ülés májas 6. 1887. 399 Beöthy Algernon jegyző (olvassa a | 17. §-t). | Dárdai Sándor előadó: T. ház! E sza­kaszban a 4-ik sorban előfordul ezen szó: „ideigle­nesen" tollhibából esúszott be, innen kihagyandó. Madarász József: T.ház! Ezen szakaszban az eddigi házszabályoknak azon rendelkezése, hogy midőn szavazás történik, a kik az első sza­vazásnál nem voltak jelen, a második szavazásnál adhatják szavazataikat, tartatik fenn. Én ugy hiszem, hogy mi a házszabályokat azért óhajtjuk változtatni, ha kell, hogy azok mind a szavazás, mind a tanácskozás szabadságára nézve czélirányosabbak legyenek, mint a milyenek eddig voltak. Én azt tapasztaltam, hogy e másodszori fel­olvasás, vagyis másodszori szavazás megengedése csakis a képviselők kötelességének elhanyago­lására és ezen elhanyagolásnak buzdítására szolgál egyrészről és szolgál másrészről arra, hogy azon képviselőket, a kik megszokták, hogy képviselői kötelességeiket e házban nem teljesítik, mikor rájuk szükség van, táviratokkal és egyéb minden­nemű eszközökkel (Igazi Ugy van! a szélsőbal­oldalon) a másodszori szavazásra behívják. (Egy hang a jobboldalon: Mindegyik párton teszik!) Egyik, mint a másik részen helytelen. És azért óhajtom, hogy ha mi a házszabályokat átvizsgál­ván, más rendszabályokat hozunk, a helytelenek­nek bizonyulíakat hagyjak ki. Én tehát felhívom a t. házat: méltóztassék ezen szakaszból kihagyni ezen másodszori fel­olvasásról szóló intézkedést. Remélem, okokkal fogják kimutatni a képviselő urak, hogy az általam fölemlítettek nem képezték ezen intézkedés fel­vételének indokát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Módosításom a következő : A 17. §. 6. sorának végétől a 9. sor végéig terjedő ezen tételt: „Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak nevei szavazataik beadhatása tekintetéből még egyszer felolvastatnak" hagyassék ki. (Helyeslés szélső halfelöl.) Óhajtom ezen tétel kihagyását azért, mert azt hiszem, hogy a képviselőnek kötelessége, ha mandátumot vállalt, vagy a háztól, vagy a ház elnökétől engedélyt kérni a távolmaradásra, kü­lönben pedig jelen lenni a tanácskozásoknál, hogy tudja, mire szavaz. Ajánlom módosítványomat el­fogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa a módo- \ sűványt). Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én azon nézetben vagyok, hogy sokkal fontosabb köz­érdek és közczéi az, hogy mindegyik képviselő gyakorolhassa az ő szavazati jogát, mint azon buzdítási czél, melyből Madarász József képviselő ur kiindult. És ennélfogva kérem a t házat, mél­tóztassék az előterjesztést változatlanul fentartani, mely a régebbi házszabályoknak teljesen megfelel. (Helyesléi a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Ezen szakaszhoz két rendbeli módosítás ada­tott be. Az első szerint az előadó kívánja a negyedik sorban előforduló „ideiglenesen" szót kihagyatni, miután az tévedésből maradt benn a szövegben? Azt hiszem, ezt méltóztatik elfogadni. (Helyeslés.) A második módosítás Madarász képviselő uré, a ki a szövegnek a 6. sor végén előforduló „az" szótól egészen a „felolvastatnak" szóig terjedő részét kihagyatni kívánja. Kérdem a t. házat: méltózthtik-e a szöveget ezen módosítással szemben változatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, a szöveg változatlanul fentartatik. Következik a 18. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 18.19. és 20. §§ elyék észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 21. §-t). Madarász József: T. képviselőház! ügy hiszem, hogy a jelen szakasznál teendő módosítá­sommal szerencsésebb leszek, mint az előbbivel voltam. (Halljuk!) Módosításom egy szóra vonat­kozik, a mely a törvényjavaslatbauitt először van alkalmazva sa mely kifejezi ugyan azt, amit vele kifejezni óhajtanak, de szerintem nem magyarán. Ez a „tartoznak" szó, mely 21. §. utolsóelőtti bekezdésének 6. sora elején és 7. sora végén for­dul elő. Felszólalásom azt czélozza, méltóztassék a t. ház mindenütt, a hol ezen szó a törvényjavas­latban előíordul, igy tehát ebben a szakaszban is, e szó helyett a „köteles" szót használni, tehát a tartozik, tartoznak, tartozott szók helyett ezen szókat: „köteles, kötelesek". A tervezetben több helyt van a „köteles 0 ' szó alkalmazva, néhol azon­ban változatosság kedvéért a „tartozik" szóval helyettesítették, igy e szakaszban is a mondott helyen előfordul a „tartoznak" szó. Szerintem sokkai magyarosabb e helyett a „köteles" szóval élni. Erre vonatkozó módosításom következőleg hangzik (olvassa): „A második bekezdés 6. sora végén előforduló e szó helyett „tartoznak* kérem e szót tétetni: „kötelesek 41 'és kérem a házat, hogy a javaslatban még előforduló e kitételek helyett „tartozik, tartoznak" e szavakat méltóztassék té­tetni „köteles, kötelesek." Törs Kálmán jegyző (olvassa Madarász József módosítványáí). Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincs felje­gyezve. Maga a 21. §. szövege meg nem támadtatott, hanem Madarász József képviselő ur azon síylaris módosítást kívánja tenni, hogy a második bekezdés 6. és 7. sorában előforduló „tartoznak" szó he­lyébe a kötelesek" szó tétessék, egyszersmind pedig kívánván azt, hogy a szövegben mindenütt

Next

/
Thumbnails
Contents