Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-361

S80 361. országos ülés májns 3. 1857. Á t. volt pénzügyminister ur beszédében ez a következő szavakkal foglaltatik — ha megméltóztatnak megengedni, fel fogom olvasni. (Halljuk!) „Még egy valótlanságot vagyok kénytelen rectifieálni, a mely Horánszky képviselő ur beszédében foglaltatik. 0 ugyanis hivatkozvaazokra, a mik a Rába szabályozására vonatkozólag mondattak, felemlítette, hogy azon törvényjavaslatból, mely akkor benyujtatott, nem lehetett azt kivenni, hogy az állam ezen pénzeket időközileg fel akarja használni, mert hiszen a törvényjavaslatban ki volt kötve, hogy successive vétessék fel e kölcsön." Megjegyzem mindjárt, hogy tegnap nem azt mondottam, hogy a törvényjavaslatban volt ez kikötve, hanem azt, hogy a törvényjavaslat indokolásában. Továbbá igy szól a t. volt pénzügyminister ur beszéde (olvassa) : „Horánszky képviselő urnak ezen állítása teljességgel nem felel meg a valóságnak, mert nemcsak, hogy nem véletlenségből maradt ki a törvényből ez a successive felvétel, hanem felhívom a ház minden tagjának figyelmét, a kik ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával ugy a bizottságban, mint a házban jelen voltak, hogy a successive fölvétel nem is volt a javaslatban, hanem igenis a t. képviselő ur akarta azt, hogy ez a kölcsön successiv vétessék fel. De én akkor nyíltan kijelentettem, hogy én ezt nem tartom lehetségesnek, hanem hogy az egész összeget egyszerre fel kell venni. így tehát a t. képviselő urnak állítása teljesen ellenkezik az akkor történt dolgokkal." Ismétlem itt is, hogy nem azt állítottam, hogy a törvényjavaslatban, hanem azt, hogy a törvényjavaslat indokolásában. Méltóztassék most meghallgatni a Rába szabályozására vonatkozó törvényjavaslat indokolását, a melyben a következő passus foglaltatik: „A kormány által kilátásba helyezett s az érdekeltek nagy többsége részéről teljes megelégedéssel fogadott állami támogatás — mint fennebb említem szerencsém volt — az ezen munkálatokra felveendő kölcsön időközi kamataihoz való járulásban állana, a mi az érdekeltek részéről fizetendő Í5 krajczár, illetőleg 25 krajczárnyi járulékok leszámításával s azon feltevés mellett, hogy évenként csak a szükségnek megfelelő összegek vétetnek fel és az időközi kamat 6% leend — a hat évre terjedő munkálatok egész ideje alatt összesen mintegy egy millió forinttal jerhelné az államkincstárt." Tehát mégis csak kilátásba volt helyezve. A pénzügyi bizottság jelentése pedig erre az ügyre vonatkozólag még tovább következőket tartalmazza: „Hozzájárultatörvényjavaslat azon intézkedéséhez — már tudniillik a pénzügyi bizottság — mely szerint az ártéri birtokosok a Rába szabályozási kölcsönrész időközi kamataihoz évenkint és catastralis holdanként átlag csak 15, illetőleg 25 krajczárral járuljanak, a hiányzó összeget pedig az állam pótolja; a mely intézkedésből az államra háruló teher — tekintettel arra, hogy évenkint csak a szükséges összeg vétetik fel, 6%-os kamatozás mellett hat év alatt körülbelől egy milliót fog tenni. "Ez a valóság, melyet szó szerint idéztem; most már kijelentem azt, hogy sem a pénzügyi bizottságban, sem a házban ez a kérdés a ház naplója szerint senki által még csak meg sem érintetett, mert mindenki feltételezte, hogy az indokolásnak megfelelőleg a pénzfelvétel successive fog történni, a mibe tehát hallgatag mindenki megnyugodott, sőt constatálom már azt is, hogy a volt pénzügyminister ur a Rába szabályozási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával egyetlen egy szót sem szólt, sem ezen, sem más kérdésben. Tessék most már a t. ház megítélni, ki mondott valótlanságot: én-e, vagy a volt pénzügyminister ur ? (Élénk helyeslés balfelől.) Gróf Szapáry Gyula: T. ház! (Halljuk/) Azt hiszem a házszabályok megadják a jogot, hogy a mondottakra nyilatkozhassam. (Halljuk f Halljuk!) Könyv nélkül a háznak naplóit tudni természetesen nem lehet. A t. képviselő ur volt abban a helyzetben, hogy azokat megnézhesse; én nem. De tisztán, világosan emlékszem most is a történtekre, hogy tudniillik az volt mondva akkor, hogy a Rába szabályozási társulat successive fogja felvenni az illető részleteket. Az azonban, hogy ugy — mint akkor szóba is hozatott — az állam szintén successive vegye fel a kölcsönt, soha kilátásba helyezve nem volt, sőt általam határozottan és világosan tagadásba vétetett. Hogy ez igy történt, hivatkozom a t. házra, a t. ház legyen bírája annak, hogy kinek van igaza. (Helyeslés jobbfelől) Horánsiky Nándor: Én csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy én felelősséget vállalok azért, hogy azon törvényjavaslat tárgyalása alkalmával ez a kérdés senki részéről sem hozatott szóba s hogy a pénzügyminister akkor fel sem szólalt. (Ugy van! balfelől.) Gr. Szapáry Gyula; Tehát más alkalommal került szóba! Elnök: T. ház! Következnek a zárbeszédek, A zárbeszéd jogával élhet a bizottsági előadó és Helfy Ignácz képviselő ur, a kinek határozati javaslatát 20 képviselő ur irta alá. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Hogy sok részleges polémiával és számításokkal a t. házat ne untassam, a kérdést elvi alapokra fogok iparkodni visszavinni, mert azt hiszem, hogy azt igy oly világításba lehet helyezni, hogy annak helyessége iránt kétség nem foroghat fenn. Az első kérdés, a melyre iparkodni fogok felelni, az, hogy a kívánt 32 millió forintnyi szűk-