Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-361

381. országos ülés május 3. 1&S7. 38Í séglet tulajdonképen mire fordíttatott, illetőleg hogy Hoitsy Pál képviselő ur szavaival éljek, miért költötték el. Erre a kérdésre egyszerűen ugy lehet felelni, ha nem azt kérdjük, hogy miért költőt! ék el, hanem hogy mire. Az elköltés törvényesen, a törvényhozás megállapodásai és határozatai értelmében és igy igen természetes, hogy az egészen helyesen és kifogástalanul történt. Már pedig tényleg a dolog ugy áll, hogy az egyes években a törvényhozás által megszavazott összegek a mindjárt említendő minimalis összegekben a túlkiadásokra, de leg­nagyobb részben előre megszavazott kiadásokra fordíttattak s a mint évről-évre fogyasztatott a pénztári készlet s igy igen természetes, hogy az csökkent, az államnak tehát ezen pénztári készlet megfelelő kiegészítéséről gondoskodni kell. A tévedés mindjárt ott fordul elő, hogy a t. képviselő urak az egész összeget mint túlkiadást tüntetik fel, mint olyat, a melyre a kormánynak a törvény­hozás részéről előzetes felhatalmazása nem volt. Ebben nagy tévedés van. Mert azon jelentékeny túlkiadások, a melyek tagadhatlanul az 1884— 85-iki évben előfordultak, a törvényhozás által külön tárgyaltattak, azokra külön fedezet szavaz­tatott meg a törvényhozás által és egyszersmind az az eljárás, melyet e körül tanúsított a kormány, külön elbírálás tárgyát képezte, tehát ezzel a kér­déssel most összefüggésbe nem hozhatók. Ellenkezőleg az előzetesen megszavazott ki­adások és az előzetesen megszavazott bevételek közt keletkezett különbség az, mely évtizedeken át fogyasztotta a pénzkészletet, a melynek kiegé­szítéséről most szó van. Tehát törvénysértésről, törvénytelenségről és más ilyen kemény kifejezés­ről itt egyáltalában szólni nem lehet, annál kevésbé, mert maguk a készletei* tulajdonképeo, mint Horánszky t. képviselőtársam mondja, három czí­men keletkeztek és mégis egy czéljuk van. Ebben tökéletesen igazsága van a t. képviselő urnak; csak abban téved, hogy nem több czímen kéretik, mert csak egy czímen kéretik, hanem három külön­böző tényezőből keletkezik és ennek magyará­zatául vannak elősorolva az indokolásban először az idegen pénzek, melyek felhasználtattak, másod­szor az 1886-ban történt kiadások, melyek a be­vételek visszamaradásából keletkeztek és csak egy harmadrészben keletkeztek túikiadásokból és har­madszor a készletek erősbítésére. Ezen kiadások, jelesen az 1886-iki jelenté­keny összeg, mely magában 11.420,000 forintra rúg, tényleg már fedezve vannak. Tehát midőn azt mondjuk, hogy a készletekre fordíttatik az is, a dolog természetének és a való­ságnak felelünk meg, mert tényleg ezen kiadások fedezéséről a készletekből lévén gondoskodva, most nem azok fedezésére fordíttatik, mert az 1886-iki kiadások fedeztettek, hanem azon hiány pótlására, mely ezen kiadások fedezése folytán a készletekben előállott. Tehát ha a különböző czím a dolog természetét és genesisét adja elő, termé­szetes, hogy ez nem különböző rendeltetésű pénz, hanem a készlethiány kiegészítésére fordíttatik. És itt megfelelek Helfy Ignácz képviselő urnak azon állítására is, mintha az 1886. kiadá­sokról nem beszéltem volna. Bocsánatot kérek, világosan és határozottan épen az 1886-iki szük­ségletet említettem a 1 í millióval előadói bevezető beszédemben; kiemeltem s megmondtam, hogy az igy keletkezett hiányról is gondoskodva van a törvényjavaslatban a 32 milliónyi összegben és igy azon állítása, hogy az erről való gondoskodás ki­felejtetett, tehát az összeg nem elég, egyáltalán nem áll. És ez megmagyarázza azt is, hogy Horánszky Nándor képviselő ur különbséget lát a kormány javaslata és az én indokolásom közt, mert kikapja indokolásomból azt, hogy beszélek a 11 millió szaporításáról, míg a kormány javas­lata 20 millióról és más összegekről beszél. Ez igen természetes, mert mindig az a kérdés, hogy miről akar az ember nyilatkozni. Ha az idegen pénzek igénybevételéről és illetőleg a készleteknek e czímen kiegészítéséről van szó, természetes, hogy arról beszél, hogy ha pedig azon czímen beszél, hogy az 1886. kiadá­sokból keletkezett hiánya a készleteknek pótol­tassák, természetes, hogy az összeg ismét e szerint említtetik és nevekedik és igy kijő a 32 millió, de egyszersmind a pénztári készletek erősbítése azon összeggel történik, a melyet említek. Azt mondja Horánszky képviselő ur, hogy több pénz is állotta kormány rendelkezésére,nem­csak ezen különböző czím alatt lévő hitelek, ?de nagyobb kölcsönök is, mint például a 153 milliós kölcsön és hogy ez is elköltetett és hogy kiada­tott, mért nem említi ezt az előadó ? Bocsánatot kérek, úgy a 153 milliós kölcsönt, mint a 6°/o és a 47o aranyjáradékot, az összes operácziókat figyelemmel kisérve,az 1875: XLIX. törvényczikk­ben, melyben a készletek kiegészítéséről van szó, a 80 milliós aranyjáradékból fordíttatott a készle­tek kiegészítésére 641 ezer forint; több az egész nagy műveletből, mint a későbbi conversióból és hitelműveletből egy krajezár sem, tehát a kor­mánynak a készletek kiegészítésére semmi sem állott rendelkezésére. De azt mondják és gyakran említtetik, hogy ez világos törvényszegés, törvénysértés. Én, t. ház, sokkal komolyabb és határozottabb férfiaknak tar­tom az ellenzék t. vezérférfiat és tagjait egyen­ként, mintsem, hogy ha komolyan és határozottan törvénysértést és törvényszegést tapasztalnának, ezt ily könnyed argumentatio alakjában hoznák be. Mert bármily véleménnyel legyenek is a többségről és a kormányról, de az ország irányá­ban ismerik azon kötelességet, hogy ha a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents