Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-361

381. országos ülés május 3. 1&S7. 38Í séglet tulajdonképen mire fordíttatott, illetőleg hogy Hoitsy Pál képviselő ur szavaival éljek, miért költötték el. Erre a kérdésre egyszerűen ugy lehet felelni, ha nem azt kérdjük, hogy miért költőt! ék el, hanem hogy mire. Az elköltés törvényesen, a törvényhozás megállapodásai és határozatai értelmében és igy igen természetes, hogy az egészen helyesen és kifogástalanul történt. Már pedig tényleg a dolog ugy áll, hogy az egyes években a törvényhozás által megszavazott összegek a mindjárt említendő minimalis összegekben a túlkiadásokra, de legnagyobb részben előre megszavazott kiadásokra fordíttattak s a mint évről-évre fogyasztatott a pénztári készlet s igy igen természetes, hogy az csökkent, az államnak tehát ezen pénztári készlet megfelelő kiegészítéséről gondoskodni kell. A tévedés mindjárt ott fordul elő, hogy a t. képviselő urak az egész összeget mint túlkiadást tüntetik fel, mint olyat, a melyre a kormánynak a törvényhozás részéről előzetes felhatalmazása nem volt. Ebben nagy tévedés van. Mert azon jelentékeny túlkiadások, a melyek tagadhatlanul az 1884— 85-iki évben előfordultak, a törvényhozás által külön tárgyaltattak, azokra külön fedezet szavaztatott meg a törvényhozás által és egyszersmind az az eljárás, melyet e körül tanúsított a kormány, külön elbírálás tárgyát képezte, tehát ezzel a kérdéssel most összefüggésbe nem hozhatók. Ellenkezőleg az előzetesen megszavazott kiadások és az előzetesen megszavazott bevételek közt keletkezett különbség az, mely évtizedeken át fogyasztotta a pénzkészletet, a melynek kiegészítéséről most szó van. Tehát törvénysértésről, törvénytelenségről és más ilyen kemény kifejezésről itt egyáltalában szólni nem lehet, annál kevésbé, mert maguk a készletei* tulajdonképeo, mint Horánszky t. képviselőtársam mondja, három czímen keletkeztek és mégis egy czéljuk van. Ebben tökéletesen igazsága van a t. képviselő urnak; csak abban téved, hogy nem több czímen kéretik, mert csak egy czímen kéretik, hanem három különböző tényezőből keletkezik és ennek magyarázatául vannak elősorolva az indokolásban először az idegen pénzek, melyek felhasználtattak, másodszor az 1886-ban történt kiadások, melyek a bevételek visszamaradásából keletkeztek és csak egy harmadrészben keletkeztek túikiadásokból és harmadszor a készletek erősbítésére. Ezen kiadások, jelesen az 1886-iki jelentékeny összeg, mely magában 11.420,000 forintra rúg, tényleg már fedezve vannak. Tehát midőn azt mondjuk, hogy a készletekre fordíttatik az is, a dolog természetének és a valóságnak felelünk meg, mert tényleg ezen kiadások fedezéséről a készletekből lévén gondoskodva, most nem azok fedezésére fordíttatik, mert az 1886-iki kiadások fedeztettek, hanem azon hiány pótlására, mely ezen kiadások fedezése folytán a készletekben előállott. Tehát ha a különböző czím a dolog természetét és genesisét adja elő, természetes, hogy ez nem különböző rendeltetésű pénz, hanem a készlethiány kiegészítésére fordíttatik. És itt megfelelek Helfy Ignácz képviselő urnak azon állítására is, mintha az 1886. kiadásokról nem beszéltem volna. Bocsánatot kérek, világosan és határozottan épen az 1886-iki szükségletet említettem a 1 í millióval előadói bevezető beszédemben; kiemeltem s megmondtam, hogy az igy keletkezett hiányról is gondoskodva van a törvényjavaslatban a 32 milliónyi összegben és igy azon állítása, hogy az erről való gondoskodás kifelejtetett, tehát az összeg nem elég, egyáltalán nem áll. És ez megmagyarázza azt is, hogy Horánszky Nándor képviselő ur különbséget lát a kormány javaslata és az én indokolásom közt, mert kikapja indokolásomból azt, hogy beszélek a 11 millió szaporításáról, míg a kormány javaslata 20 millióról és más összegekről beszél. Ez igen természetes, mert mindig az a kérdés, hogy miről akar az ember nyilatkozni. Ha az idegen pénzek igénybevételéről és illetőleg a készleteknek e czímen kiegészítéséről van szó, természetes, hogy arról beszél, hogy ha pedig azon czímen beszél, hogy az 1886. kiadásokból keletkezett hiánya a készleteknek pótoltassák, természetes, hogy az összeg ismét e szerint említtetik és nevekedik és igy kijő a 32 millió, de egyszersmind a pénztári készletek erősbítése azon összeggel történik, a melyet említek. Azt mondja Horánszky képviselő ur, hogy több pénz is állotta kormány rendelkezésére,nemcsak ezen különböző czím alatt lévő hitelek, ?de nagyobb kölcsönök is, mint például a 153 milliós kölcsön és hogy ez is elköltetett és hogy kiadatott, mért nem említi ezt az előadó ? Bocsánatot kérek, úgy a 153 milliós kölcsönt, mint a 6°/o és a 47o aranyjáradékot, az összes operácziókat figyelemmel kisérve,az 1875: XLIX. törvényczikkben, melyben a készletek kiegészítéséről van szó, a 80 milliós aranyjáradékból fordíttatott a készletek kiegészítésére 641 ezer forint; több az egész nagy műveletből, mint a későbbi conversióból és hitelműveletből egy krajezár sem, tehát a kormánynak a készletek kiegészítésére semmi sem állott rendelkezésére. De azt mondják és gyakran említtetik, hogy ez világos törvényszegés, törvénysértés. Én, t. ház, sokkal komolyabb és határozottabb férfiaknak tartom az ellenzék t. vezérférfiat és tagjait egyenként, mintsem, hogy ha komolyan és határozottan törvénysértést és törvényszegést tapasztalnának, ezt ily könnyed argumentatio alakjában hoznák be. Mert bármily véleménnyel legyenek is a többségről és a kormányról, de az ország irányában ismerik azon kötelességet, hogy ha a törvény-