Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-360
3fi0. országos ülés május 2. 1887. 353 Több jelentés nem lévén, következik a napirend: a pénzügyi bizottság 512. számú jeleutése „a z állami pénztárak tartalékkészleteinek kiegészítegeről^ szóló törvényjavaslat - tárgyában. Azt hiszem, a Cház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekintem s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. HegedÜS Sándor előadó: T. ház! E törvényjavaslatban a pénzügyminister ur 32 millió frtnyi hitelre kér felhatalmazást a törvényhozástól azon czélból, hogy a pénztári készleteket kiegészítse, illetőleg részben az 1886-ik évben mutatkozott túl ki ad ások és jövedelmi visszamaradások folytán keletkezett szükségletet fedezhesse. Ha visszatekintünk a legutóbbi 10—11 évre az állami pénztári készletek forgalma és összege tekintetében és összehasonlítjuk az állami háztartás eredményeivel, ugy fogjuk találni, hogy ha egyfelől tekintetbe veszszük mindazon szükségleteket, a melyek a zárszámadások szerint tényleges kiadások alakjában előfordultak és mindazon öszszegeket, melyeket a törvényhozás e szükségletek fedezése czéljából a kormánynak rendelkezésére bocsátott, jelentékeny különbség mutatkozik különböző években a két összeg között. És ezek szöszszegek, amennyiben akiadások nagyobbak voltak, mint a rendelkezésre bocsátott fedezet, igen természetesen a pénztári készlet apadásában jutnak kifejezésre, a mennyiben más fedezet a kormány •rendelkezésére nem áll. Nem akarom a házat untatni az egyes évek forgalmának és eredményének egyenkénti felsorolásával, azonban kötelességemnek ismerem, hogy a törvényjavaslat olását és különösen annak első tételét, a 32 milliónyi szükséglet magyarázata czéljából a zárszámadási eredmények alapján előadjam. Ha visszatekintünk az 1876—85-ig terjedő időszakra, némely évben változó, olykor jelentékeny felesleggel, de a legtöbben jelentékeny hiánynyal záratott le a szükségletek és a rendelkezésre bocsátott fedezet közti különbség. E számadások végeredménye az, hogy a törvény által megszavazott fedezeten kívül évek során át igénybe vétettek a hiány fedezése czéljából a pénztári készletek is, még pedig ha a számadásokat az 1885. év végéig viszszük,44 millió frt erejéig. Méltóztatnak tudni,hogy 1886-ban a múlt évekből származott hiányok fedezése czéljából kerek számban beszélve, a törvényhozás 20 millió frtot bocsátott a kormány rendelkezésére. Ez összeg a megelőző évek túlkiadásainak fedezetére szolgál, tehát részben a pénztári készletek pótlásának tekinthető. Hogy világosabban szóljak, az 1885. év ngy záratott le e 44 millió pénztárkészlet csökkenéssel, hogy azon túlkiadások is ez év terhére számittatnak, melyeknek részben való fedezéséről az 1886-ban benyújtott törvény az említett összeggel gondoskodik. Ha tehát az 1886. év KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. XVI. KÖTET. szempontjából akarjuk megítélni a helyzetet, egyfelől tekintetbe kell venni az 1886-ban megszavazott rendkívüli fedezetet, másfelől számításba kell venni azt is, mily túlkiadások, illetőleg jövedelmi visszamaradások keletkeztek az 1886. évből, ugy, hogy az évet akként zárjuk le, a mint az valószínűleg a zárszámadásokban is mutatkozni fog. E számítás szerint az 1885. év végén mutatkozó 44 milliónyi pénztári készlet apadásból leütendő kerek számban 20 milliónyi rendkívüli hitel, mely fedezetül szolgál. Tehát maradna, 24 millió pénztári készlet apadás. De méltóztatnak tudni, hogy 1886-ban, mint a törvényjavaslat indokolása ki is mutatja, nagyobb összegekben csoportosítva, részben túlkiadások fordultak elő az egyes tárczáknál, részben némely bevételek, nevezetesen a határvámjövedék és államjószágok czímén előirányzott fedezet visszamaradt. Ha ez őszszegeket csak annyiban adjuk össze, a mennyiben az 18S6. évet terhelik, ez összeg is 11.420,000 forintot tesz ki. A pénztárkészletek ez arányban való csökkenését is tekintetbe kell tehát venni. Ekkép előttünk áll oly összeg, mely igen kevés különbséggel megfelel annak a szükségletnek, melynek fedezését a minister ur most kéri; előttünk áll ugyanis 34—35 millió, tehát valamivel több, mint a mennyi a pénztári készlet kiegészítésére kéretik. De az államvasutak és államvasuti gépgyáraknál, valamint a vasmüveknél most,illetőleg az 1886. év végén — mert erről beszélek — mint utolsó terminusról nagyobb összeg van forgalmi tőke alakjában igénybe véve, mint az 1885. évben hozott törvény értelmében 18.170,000 forint megszavazott összeg szerint lenni kell. Tudniillik, ha méltóztatnak emiékezni, akkor az államvasutak és az államvasutak gépgyárának összes forgalmi tőkéje 14.000,000 és a vasművek szükséglete 4 millió forintban volt megállapítva, azonban 1886. év végén 5 millió volt és magánál az államvasutaknál és az államvasutak gépgyáránál 15.411,000 forint volt igénybe véve. Ezen összeg variáns összeg, még pedig néha jelentékeny összegben variáló. A mint tudom, a folyó évben már redukálva van ugy, hogy e tekintetben a pénztári készleteknek bizonyos visszafolyása észlelhető és constatálható. Tehát, ha a szükségletet megakarjuk állapítani, nem kell föltétlenül az igy mutatkozó hiányt teljes mértékben szükségesnek tekinteni; mennyiben az állampénztárkészletek terhe, mindazon forgó tőkék, melyek az állampénztárakkal szoros összeköttetésben vannak, tudniillik az államvasutak, az államvasutak gépgyára, valamint a vasművek forgó tőkéje, variáló és bizonyos fluctuatiónak alá vetett összeget képez. Tehát nagyban és egészben azon összegben szükséges, mely e törvényjavaslatban a pénzügyminister ur által a törvényhozástól kéretik. Ez ezen összegek 45
