Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-359
359. orsságo* ülés április 30. 1887. 349 házak gyűjtő neve alatt vannak elkönyvelve és utánuk az adó igy vettetik ki. Nem tartja-e czélszerűnek és az 1881: XXVI. t.-ez. 24. §. f) pontjának megfelelőnek rendeleti utón utasítani az adóhivatalokat arra, hogy az illeték egyenérték alá tartozó javak után szabályszerűi eg vettessék ki az adó s mindenütt, a hol a törvény a kivételt megteszi, az adómentesség megtartassák. (Élénk helyeslés balfelöl.) Kérem ezen interpellatiómat a minister úrral közölni. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a minister úrral. Következik Kégl György képviselő úr interpellatiója. Kégl György: T. képviselőház! A magyar földművelő gazda már évek hosszú során át súlyos viszonyokkal kénytelen küzködni, (Igaz! a szélső baloldalon) különösen a rossz termések miatt, a melyek bár évek óta egymást érik, a gabonaárak mégis mindig alant maradnak. Igaz, hogy a legközelebbi időben ezeknek némi örvendetes emelkedését tapasztaljuk; de hogy meddig fog ez tartani, hogy megmarad-e az új termésre is, azt senki sem tudná küzülünk megmondani. A szarvasmarha, sertés, juh és gyapjú ára jelentékenyen hanyatlott; egyedül a ló az, a mely árát megtartotta, a mely folyton kelendőségnek örvendett és a melyből a földmivelő, a tenyésztő gazda némi jövedelemre bizton számíthatott. Most a lókiviteli tilalom folytán a ló ára is jelentékenyen alászállott és a földmivelő gazda e jövedelmétől is nagyrészt elesett. Sajnosán tapasztalja ezt a ház minden tagja, a ki tenyésztéssel foglalkozik. Nem is volna szükség erre példákat felhozni; mégis felemlítem a legközelebb lefolyt győri és székesfehérvári országos vásárokat, a melyeken rengeteg ló volt vevő nélkül. A somogymegyei gazdasági egyesület Kaposvárott lóárverést tartott, a megjelent 200 ló közül elkelt 7; a fehérmegyei gazdasági egyesület is tartott Székesfehérváron lóárverést, be volt jelentve harmadfélszáz ló, elkelt 17. Miután az általános politikai áramlat, közhangulat, közérzület, békés jellegű, miután Európában minden illetékes factor békés érzelmeket hangoztat, miután a gyönyörű időjárás inkább ölelkezésre, mint öldöklésre ösztönöz mindenkit; (Általános élénk derültség) de különösen Magyarország lóállománya oly nagy, hogy a bekövetkezhető netaláni bármi nagy mérvű szükségletet könnyen képes fedezni; igya lókivitel tilalmának további fentartása legalább nézetem szerint, semmiféle körülmény által nincs indokolva. Azért azon kérdést vagyok bátor a t. kormányhoz, illetőleg a t. kormányelnök úrhoz intézni (olvassa) : Hajlandó-e a t. kormány, illetve a kormányelnök úr befolyását a végre érvényesíteni, hogy L alókivitel tilalma mielőbb megszüntessék és addig is, mig ez teljes mérvben kivihető volna, legalább az úgynevezett fényűzési lovak szabad kivitele engedélyeztessék. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral. Tisza Kálmán ministerelnök: Ha a t. képviselőház megengedi,bátor leszek az interpellatióra igen röviden azonnal válaszolni. (Halljuk!) Hogy a kormány a lókivitel tilalmának reánk nézve közgazdasági szempontból súlyos voltát érzi, azt kimutatta azáltal, hogy a legháborusabb hirek idejében is a lótenyésztést folytató valamennyi nagyobb állam közül az utolsó volt, mely a lókiviteli tilalmat kimondta. Kimondta akkor is azért — és ebben azt hiszem, a t. ház tagjai igazat fognak adni — mert a szomszéd hatalmasságok részére történt nagymérvű lókivitel folytán, ha csakugyan a háború bekövetkezett volna, lehetetlen volt kitenni az országot annak, hogy jó lovasságunk saját magunk által termelt, de a nálunk megmaradtakhoz képest jobb lovak miatt vereséget szenvedjen (Helyeslés.) Az igás, hála Istennek, a kilátások most békésebbek és igy biztosíthatom a t. házat, hogy a lókiviteli tilalomnak mihelyt lehet, felfüggesztésére az előleges lépések már is megtörténtek a kormány részéről és mihelyt azon megnyugvást merítjük, hogy a lókiviteli tilalom megszüntetése által nem fogjuk hazánk és a monarchia védképességét koczkáztatni, azaz, hogy nem leszünk annak kitéve, hogy saját magunknak ne legyen meg azután, ha szükséges, a kellő mennyiségű használható ló: azonnal fel fogjuk függeszteni a lókiviteli tilalmat — egészen, ha lehet, bizonyos korlátozásokkal ha ez nem volna lehetséges, de mihelyt lehet, bizonynyal egészen. Mert, mint mondám, a tilalomnál az utolsók voltunk; tehát megmutattuk, hogy érezzük ennek reánk nézve fontosságát; de természetes,azt megkell gondolnunk felelősségünk érzetében, hogy midőn még ma mindenütt fennáll a lókiviteli tilalom, ki ne tegyük hazánkat annak, hogy itt egészen általában megszüntettetvén a tilalom, ismét az egész világ lószükségletét, melyet eddig rendes viszonyok közt részben innen fedezett, innen fedezné, ismétlem, azáltal magunk legyünk megfosztva attól, hogy kellő anyag fölött rendelkezzünk (Élénk általános helyeslés.) Én különben annyival is inkább hiszem és bizom benne, ha a békés viszonyok fenmaradnak, hogy nem sok idő múlva meg lehet szüntetni a tilalmat, mert hiszen utoljára a kellő mértéken túl fentartott lókiviteli tilalom egynéhány év múlva visszahathatna épen arra a czélra, a melynek érdekében a szükség esetén ideiglenesen fel kell azt függesztenünk. Ez az, a mit válaszolhatok. (Általános helyeslés.)
