Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-359
342 359- országos ülés április 30, 1SS7. ugyanazon jogi állapotnak kell létezni, mint minden magántulajdonnal szemben: tudniillik, ha vitássá válik a tulajdonjog, az, a ki birtokban van, megvédelmeztetik mindaddig, mig a tulajdonjog el nem döntetik. Már most mit látunk a csikmegyei és általában az erdélyi határsérté seknél ? Mig a magánfél birtokában megvédelmeztetik, addig az ország határai és az azzal összeeső magántulajdont és birtokállapotot a magyar állam kormánya megvédelmezni nem tudja, a birtokállapot •fentartásáról gondoskodni képtelen. Csikmegye kérvényének ilyetén módon való elintézése ezen beismerést tartalmazza, t, ház. És épen azért, mert ezen beismerést tartalmazza, eltekintve attól, hogy az a magánbirtok egyenes megsértésének sanctióját jelenti, ezt az elintézést nem fogadhatom el; nem fogadhatom el már azért sem, mert amúgy is Erdélyben, hol a liatárviszonyok igen éles ellentétben állanak, a magyar állameszméről, a melyről önök oly gyakran beszélnek s igen kiesinylÖen szoktak gondolkozni, hol a magyar állameszme megerősítése a f'Őczél, a határrendezésnek ily elintézési módja, illetőleg elintézésének ad Calendas Graecas halasztása nem fogja a magyar állam tekintélyét nevelni. Mindezeknél fogva, nem akarván az ügygyei hosszasabban foglalkozni, egyszerűen bátor vagyok a kérvényi bizottság javaslatával szemben a következő indítványt tenni: utasittassék a kormány, hogy a határsértéseket megakadályozandó, a tényleges birtokállapotot mindaddig védelmezze meg, mig a végleges rendezés bekövetkezik. Kérem a t. házat ezen indítványom elfogadására. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőtt azon kérdésre kívánok nyilatkozni, melyet az előttem szólott képviselő ur a tekintetben fölvetett, hogy tett nyilatkozatomat válasznak tekintse-e régebben beadott interpellatiójára ? Az interpellatio beadása után, igaz, én kértem volta képviselő urat, hogy legyen türelemmel; mert épen akkor igen sok más dolgom volt, meg az adatokat is össze kellett szereznem. Azonban pár hét óta együtt vannak az adatok, de azóta a képviselő úrhoz nem volt szerencsém. Ezért azóta — nem az én hibám, nem is a képviselő ur hibája — de a körülmények hozták magukkal, hogy nem válaszolhattam. Egyébiránt a magam részéről kész vagyok az ülések valamelyik napján válaszolni az interpellatióra és kiterjeszkedni az egyes felhozott határsértésekre bebizonyításául annak, hogy a kormány ezen irányban teljesítette kötelességét. (Helyeslés a jobboldalon.) És annyival inkább, mert ez meg fog történni s mert reménylem, hogy meg fogom győzhetni a j t. házat arról, hogy a kormány nem mulasztott | semmit, kérem most a t. házat, hogy méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét változtatás nélkül elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Győrffy Gyula: T. ház! Én tehát addig visszaveszem javaslatomat s elfogadom a kérvényi bizottság véleményét, a mig a ministerelnök ur válaszát megadni méltóztatik. Elnök í Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottságjavaslatát elfogadni? (Elfogadjuk!) Elíbgadtatik. Győrffy Gyula képviselő ur visszavonván indítványát, arra nézve intézkedésnek szüksége fenn nem forog. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): A „Háromszékmegyei tanítótestület" sepsi-olt vidék i járásköre a tanítói fizetések hátralékos összegé nek gyors kifizetése és jövendő pontos kiszolgáltatása tárgyában. Vámos Béla, a kérvényi bizottság elő adója: Itt oly tanítók folyamodnak, a kik oly községi iskoláknál vannak alkalmazva, melyek fentartására magok a községek képesítve nincsenek s melyeknek fentartása czéljából a községek kénytelenek az állam segélyét igénybe venni. E kérvényben az illetők azt panaszolják, hogy fizetésük kiszolgáltatása nem történik pontosan és némelykor hat hónapon át sem kapnak fizetést; indokolják pedig ezt azon körülménynyel, hogy az államsegély kiszolgáltatása késedelmesen történik. Ezen indok, t. ház, aligha fogadható el, ugy a mint a kérvényben fel van állítva. Nem akarom itt magát a szigorú törvényes szempontot hangsúlyozni. Néptanítókkal szemben akkor, a midőn csekély fizetésök pontatlan kiszolgáltatása miatt panaszkodnak, azt hiszem, a merev törvényes szempont hangsúlyozása nem is volna indokolt. De mégis föl kell említenem azt, hogy a népoktatási törvény, az 1868: XXXVIII. törvényczikk világosan kimondja, hogy a községi tanítók fizetéséről a község gondoskodik. A késedelem oka, t ház, felfogásom szerint tán inkább az, hogy a községek pénztár, készlettel nem rendelkezvén, a tanítói fizetések pedig kisebb részletekben lévén kiszolgáltatandók, azok kiszolgáltatása körül a községi egyéb szükségletek fedezése mellett fenakadások történnek. Az államsegély kiszolgáltatása évről-évre mindig megtörtént s eltekintve a múlt évről, midőn a kiutalványozás két részletben következett be, más években, ha a felterjesztés a község részéről kellő időben eszközöltetett, a kiutalványozás már az esztendő első hónapjaiban bekövetkezett. Ez tény, t. ház, de másfelől a tanítók panasza is tényeken nyugszik és csakugyan kívánatosnak mutatkozik a tanítói díjazások akként
