Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-358
3&S. orssíágos ttlés április 29. 1887. 335 anyagi, sem erkölcsi biztosítékot neoi nyújtanak, | fizetett, illetve jutalékkal felfogadott ágensek ál- j tal az országot bebarangoltalak s a vidéki iparosokat és földművelőket a szövetkezetekbe való belépésre bírják s a helyett, hogy a vidéki hitelre szorult szegény embereknek hitelt nyújtanának, azoknak vagyonát a fővárosba vonják, hol a befizetett összegekkel teljesen tetszésük szerint rendelkeznek, minthogy a vidéki tagoknak ellenőrzési és felügyeleti joga az alapszabályoknak a törvény által engedett lazasága folytán majd teljesen lehetetlenné van téve. Tisztelettel kérdem a t. minister urakat: hajlandók-e a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó intézkedéseinek hiányain novellaris utón segíteni, illetve oda hatni, hogy a szövetkezetek megalakulhatása legalább is oly feltételektől tétessék függővé, minők a rész vénytársulatoknál megkívántatnak?" Ezen felolvasott interpellatióra van szerencsém a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg következőkben válaszolni. (Halljuk!) Először is föl kell említenem, hogy részvénytársaságoknak azok tekintetnek, melyek egyenértékű, előre meghatározott számú részvényeken alapulnak és a melyeknek tőkéje csak ezen részvényekből áll; ellenben a szövetkezetek előre meg nem határozott számú tagokból korlátolt vagy korlátlan felelősséggel alakulnak oly czélból, hogy egyes tagjaiknak hitelét, keresetét, gazdálkodását a közös üzletvezetés és kölcsönösség alapján előmozdítsák és gyarapítsák. Miután tehát a szövetkezeteknek egészen eltérő a czéljuk, rendeltetésük és alakulásuk, mint a részvénytársaságoké, igen természetes, hogy eltérő szabályokat is kellett a kereskedelmi törvényben a társaságok ezen két nemére megállapítani. Különösen a szövetkezetek alakulására nézve a kereskedelmi törvény azt rendeli, hogy azoknak alapszabályai mutattassanak be és hogy a társaság czége bejegyeztessék, hogy egyszersmind a tagok névszerint bejelentessenek és hogy mind az alapszabályok, mind a tagok nevei közhírré tétele által ezek köaíudomásra hozassanak. E szerint az alakulásra nézve, minthogy a belépés csak írásbeli nyilatkozat folytán történhetik, a törvényben mindazon garantiák foglaltatnak, melyek ezen társaságok hitelképességek megítélésére szükségesek. Én tehát a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy nem szándékozom a kereskedelmi törvénytől eltérő intézkedéseket a társaságok ezen nemére javaslatba hozni. Igen természetes is, hogy nem lehet a részvénytársulatok alakulására nézve a szövetkezetek alakulására szükséges szabályokat alkalmazásba venni. Többnyire kisebb betételeken alapulnak ezen szövetkezetek, melyek vagy a fogyasztást, vagy a termelést szokták előmozdítani és ennélfogva oly megszorítás czéloztatnék azáltal, ha a részvénytársulatokra nézve megállapított szabályok a szövetkezetek alakulására is kiterjesztetnének, melyek ezen szövetkezetek keletkezését támadnák meg. Az interpellatio további folyamán az interpelláló ur azon kérdést is tette: van-e a ministereknek tudomások arról, hogy fizetett ágensek bejárják az országot és igyekeznek a szövetkezetek részére tagokat szerezni ? Az interpellatio folytán szerzett adatokból is van tudomásunk arról, hogy vannak társulatok, melyek ily fizetett ágensek által tagokat igyekeznek szerezni a szövetkezetek részére és azon nézetben vagyunk, hogy ezt nem is lehet tilos dolognak tekinteni és hogy ha az ágensek nem nyúlnak olyan eszközökhöz, a melyek helytelenek, akkor ez ellen semmiféle kifogás nem történhetik; ha helytelen eszközökhöz nyúlnak, az ilyen helytelen eljárás vagy az illető tag belépésének érvénytelenségét vonja maga után, vagy ha még tovább mennének az illetők és a büntető törvények súlya alá eső cselekvény követtetnék el, eziránt is a büntető-törvény a kellő orvoslást nyújtja. Fölemlítette a képviselő ur, hogy ezen ügynökök a vidékről a tőkéket igyekeznek a fővárosba vonni és hogy a vidéki tagoknak nincsen elég befolyásuk az ügykezelésre és az üzletvezetésre. E részben az alapszabályoknak kell a szükséges intézkedéseket tartalmazni és miután mindenkinek alkalma van az alapszabályokból a szövetkezet czélja felől meggyőződni, természetes, hogy ha a szövetkezet alapszabályai folytán lép be az illető, ezeknek kénytelen magát alávetni. Én tehát azt hiszem, hogy ez irányban semminemű korlátozásnak szüksége fenn nem foroghat, mert ha, ez megtétetnék, a. szabad akarat elhatározása korlátoltatnék és bizonyos neme az igazolatlan gyámkodásnak következnék be, a mely egyáltalában nem volna igazolható. Az interpellatiót kisérő beszédben a t. képviselő ur felemlítette azt is, hogy azon általa helytelennek tekintett eljárást olyan társulatok is követik, melyek a keresztény jelszót használják. A Budapesten létező országos keresztény önsegélyző és fogyasztási szövetkezet érintve látta magát a képviselő urnak ezen kijelentése által, (Egy hang a szélső baloldalon: Találva érezte magát!) Hát én ugy mondtam, hogy érintve érezte magát és fentartom ezen kifejezésemet. (Helyeslés.) Érintve találta magát és mind a kereskedelemügyi minister úrhoz, mind pedig én hozzám folyamodványt adott be, kérve ezen társaság üzletkezelésének megvizsgálását. A kereskedelemügyi minister ur indíttatva érezte magát a vizsgálat elrendelésére s a maga
