Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-358

358. országos ülés április 2S>. 1887. 3f 5 Gr. Apponyi Albert: (Felkiáltások a jobb­oldalon: Már nincs joga szólni! Halljuk! Halljuk!) Miután a ministerelnök ur mostani felszólalá­sában új érvet hozott fel, a t. ház engedelmét ké­rem, hogy igen röviden válaszolhassak, mert tudom, hogy a t. ház, engedelme nélkül nincs jogom reá. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: A képviselő ur m<\ga is elismeri, hogy a házszabályok értelmében nincs joga szólni, de a háznak joga van megengedni, hogy szólhasson. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert: Elismerem magam is, a mit a t. ministerelnök ur mondott. A dolgot, ha indítványom elfogadtatnék, magam sem tudom másképen contemplálni, mint ugy, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés megkötéséig oly időre ki­terjedő provisorium létesíttessék, mely alatt a fo­gyasztási adó kérdések rendeztessenek. Ámde azt hiszem, hogy a bizonytalanság, melyre a pénzügy­minister ministerelnök ur utalt akkor, midőn mindkét részről oda irányulnak a törekvések. hogy a vámszövetség fentartassék, nem volna oly nagy, inkább formai volna, mint valódi és nem volna olyan, hogy a kereskedelem és ipar annak súlyos következését el ne viselhetné. De sokkal súlyosabb az arra vonatkozó bizonyta-. lanság pénzügyeinkre és hitelünkre vonatkozólag is, hogy vájjon az ország a szükséges forrásokat képes-e előszerezni, melyekkel egyedül lehet pénzügyeink rendezését s közgazdaságunk fontos ágainak egészséges alapra hozását eszközölni. (Ugy van! halfelől.) Ez a bizonytalanság sokkal súlyosabb, mint az, melyet a ministerelnök ur felhozott, (ügy van! a baloldalon.) S végre is, ki oka annak, hogy igy vagyunk? (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) Az a dicsőséges kiegyezési politika, mely a petroleumvám kérdésére elfecsérelt egy egész évet és az országra nézve életfontosságú fogyasz­tási adó kérdéseket nem tudta megoldani. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy most e poli­tika salvalásáért kiadjuk az eszközt kezünkből, mely biztosságot nyújt arra nézve, hogy az ország pénzügyi és közgazdasági érdeke igy vagy ugy, de minden eshetőség közt megóvassék: erre nem hiszem, hogy a magyar képviselőház magát hiva­tottnak érezhesse. Megvallom, t. ház, hogy komoly érvet az általam beadott cllenindítváiry ellen az eddig hallottakban nem találtam s ezért újból és újból kérem a t. házat, annak elfogadására. (He­lyeslés balfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a szavazás. Gróf Apponyi ellenindítványa tulaj donképen halasztást kivan s ezért azt előzetesen kell a t. háznak eldöntenie. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e gróf Appo­nyi Albert képviselő ur és társainak ellenindítvá­nyát elfogadni, igen vagy nem? (Megtörténik.) j Kérem már most azon képviselő urakat, a kik ! nem fogadják el az indítványt, méltóztassanak fel­ál'lani. (Megtörténik.) A ház többsége az ellen ­indítványt nem fogadta el. A főrendiház módosítása az, hogy az első szakaszból ezen szavak: „még mielőtt a XXII. czikk értelmében a felmondás megtörtént volna", kihagyassanak. Kérdem, a t. házat, méltóztatik a főrendiház ezen módosítását elfogadni? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy a ház többsége a módosítást elfogadta. E szerint e törvényjavaslatra vonatkozólag a két ház között a nézetkülönbség megszűnvén, ez legfelsőbb szentesítés czéljából felterjesztendő lesz. Különben a főrendiház értesíttetni fog arról, hogy a képviselőház a tett módosításhoz hozzájárult. Következik a közgazdasági bizottság 511. számú jelentése a főrendiház által az osztrák­magyar vámterület vámtarifájáról szóló 1882 : -^¥i~'l15l^hyczikk módosítására vonatkozó tör­vényjavaslaton tett módosítások tárgyában. Azt hiszem, a t. ház e jelentést is általánosságban kí­vánja tárgyalni s azért az első szó a bizottság előadóját illeti. Láng Lajos előadó: Nem szeretnék a t. ház türelmével visszaélni, de az adott viszonyok között kötelességem ellen sem szeretnék véteni s ezért csakis a legfőbb pontokat fogom jelezni, melyekre a főrendiháznak módosításai vonatkoz­nak, mert csakis az egyes pontoknak összevetése útján lehet a módosítások hord erejéről véleményt mondani. Hogy a módosítások legfontosabbikán kezdjem, ez vonatkozik a petróleumra. Méltóztatik tudni, t. ház, hogy az eredetileg elfogadott vámtarifának a nyers petróleumra vo­natkozó két tétele 1 frt 42 krban és 2 frt 10 krban állapíttatott meg. A főrendiház azonban az 1 frt 42 kros tételt 2 frtra, a 2 frt 10 krt pedig 2 frt 40 krra emelte. Nem lehet, t. ház, feladatom azon hosszas vitának részleteire visszatérnem, mely a petróleum tárgyában kifejlődött s azért csak rövi­den jelzem, hogy a legfőbb ok, a mely különösen a galicziaiakat vezette, főleg az orosz petróleum­nak nagymérvű hirtelen elterjedése volt az utóbbi időben, ugy, hogy noha körülbelül akkor, midőn ezen vita megindult, körülbelül VVdét foglalta el az orosz petróleum a többinek s ezen összegre hírtelenül, lehet mondani egy év alatt szökkent fel, míg azelőtt alig nevezetes mennyiségben ho­zatott be. Azon óriási különbségek, melyek az orosz petróleum termelési, szállítási és tisztázási költségei között és a. galicziainak tisztítási költ­ségei közt fenforognak, voltak azok, melyek az ellentétet kiéíesbítették. He másrészt a magyar kormány részéről ezen tekintetben a hozzájárulás az osztrákok részéről követeli; tételekhez csak a legújabb időben történt és pediglen oly esemé-

Next

/
Thumbnails
Contents