Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-358
358. országos ülés április 2S>. 1887. 3f 5 Gr. Apponyi Albert: (Felkiáltások a jobboldalon: Már nincs joga szólni! Halljuk! Halljuk!) Miután a ministerelnök ur mostani felszólalásában új érvet hozott fel, a t. ház engedelmét kérem, hogy igen röviden válaszolhassak, mert tudom, hogy a t. ház, engedelme nélkül nincs jogom reá. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: A képviselő ur m<\ga is elismeri, hogy a házszabályok értelmében nincs joga szólni, de a háznak joga van megengedni, hogy szólhasson. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert: Elismerem magam is, a mit a t. ministerelnök ur mondott. A dolgot, ha indítványom elfogadtatnék, magam sem tudom másképen contemplálni, mint ugy, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés megkötéséig oly időre kiterjedő provisorium létesíttessék, mely alatt a fogyasztási adó kérdések rendeztessenek. Ámde azt hiszem, hogy a bizonytalanság, melyre a pénzügyminister ministerelnök ur utalt akkor, midőn mindkét részről oda irányulnak a törekvések. hogy a vámszövetség fentartassék, nem volna oly nagy, inkább formai volna, mint valódi és nem volna olyan, hogy a kereskedelem és ipar annak súlyos következését el ne viselhetné. De sokkal súlyosabb az arra vonatkozó bizonyta-. lanság pénzügyeinkre és hitelünkre vonatkozólag is, hogy vájjon az ország a szükséges forrásokat képes-e előszerezni, melyekkel egyedül lehet pénzügyeink rendezését s közgazdaságunk fontos ágainak egészséges alapra hozását eszközölni. (Ugy van! halfelől.) Ez a bizonytalanság sokkal súlyosabb, mint az, melyet a ministerelnök ur felhozott, (ügy van! a baloldalon.) S végre is, ki oka annak, hogy igy vagyunk? (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az a dicsőséges kiegyezési politika, mely a petroleumvám kérdésére elfecsérelt egy egész évet és az országra nézve életfontosságú fogyasztási adó kérdéseket nem tudta megoldani. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy most e politika salvalásáért kiadjuk az eszközt kezünkből, mely biztosságot nyújt arra nézve, hogy az ország pénzügyi és közgazdasági érdeke igy vagy ugy, de minden eshetőség közt megóvassék: erre nem hiszem, hogy a magyar képviselőház magát hivatottnak érezhesse. Megvallom, t. ház, hogy komoly érvet az általam beadott cllenindítváiry ellen az eddig hallottakban nem találtam s ezért újból és újból kérem a t. házat, annak elfogadására. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Gróf Apponyi ellenindítványa tulaj donképen halasztást kivan s ezért azt előzetesen kell a t. háznak eldöntenie. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e gróf Apponyi Albert képviselő ur és társainak ellenindítványát elfogadni, igen vagy nem? (Megtörténik.) j Kérem már most azon képviselő urakat, a kik ! nem fogadják el az indítványt, méltóztassanak felál'lani. (Megtörténik.) A ház többsége az ellen indítványt nem fogadta el. A főrendiház módosítása az, hogy az első szakaszból ezen szavak: „még mielőtt a XXII. czikk értelmében a felmondás megtörtént volna", kihagyassanak. Kérdem, a t. házat, méltóztatik a főrendiház ezen módosítását elfogadni? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy a ház többsége a módosítást elfogadta. E szerint e törvényjavaslatra vonatkozólag a két ház között a nézetkülönbség megszűnvén, ez legfelsőbb szentesítés czéljából felterjesztendő lesz. Különben a főrendiház értesíttetni fog arról, hogy a képviselőház a tett módosításhoz hozzájárult. Következik a közgazdasági bizottság 511. számú jelentése a főrendiház által az osztrákmagyar vámterület vámtarifájáról szóló 1882 : -^¥i~'l15l^hyczikk módosítására vonatkozó törvényjavaslaton tett módosítások tárgyában. Azt hiszem, a t. ház e jelentést is általánosságban kívánja tárgyalni s azért az első szó a bizottság előadóját illeti. Láng Lajos előadó: Nem szeretnék a t. ház türelmével visszaélni, de az adott viszonyok között kötelességem ellen sem szeretnék véteni s ezért csakis a legfőbb pontokat fogom jelezni, melyekre a főrendiháznak módosításai vonatkoznak, mert csakis az egyes pontoknak összevetése útján lehet a módosítások hord erejéről véleményt mondani. Hogy a módosítások legfontosabbikán kezdjem, ez vonatkozik a petróleumra. Méltóztatik tudni, t. ház, hogy az eredetileg elfogadott vámtarifának a nyers petróleumra vonatkozó két tétele 1 frt 42 krban és 2 frt 10 krban állapíttatott meg. A főrendiház azonban az 1 frt 42 kros tételt 2 frtra, a 2 frt 10 krt pedig 2 frt 40 krra emelte. Nem lehet, t. ház, feladatom azon hosszas vitának részleteire visszatérnem, mely a petróleum tárgyában kifejlődött s azért csak röviden jelzem, hogy a legfőbb ok, a mely különösen a galicziaiakat vezette, főleg az orosz petróleumnak nagymérvű hirtelen elterjedése volt az utóbbi időben, ugy, hogy noha körülbelül akkor, midőn ezen vita megindult, körülbelül VVdét foglalta el az orosz petróleum a többinek s ezen összegre hírtelenül, lehet mondani egy év alatt szökkent fel, míg azelőtt alig nevezetes mennyiségben hozatott be. Azon óriási különbségek, melyek az orosz petróleum termelési, szállítási és tisztázási költségei között és a. galicziainak tisztítási költségei közt fenforognak, voltak azok, melyek az ellentétet kiéíesbítették. He másrészt a magyar kormány részéről ezen tekintetben a hozzájárulás az osztrákok részéről követeli; tételekhez csak a legújabb időben történt és pediglen oly esemé-