Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-358

326 358, országos ülés április 29. 188?. nyék közbejötte következtében, a mely események a helyzetet lényegesen megváltoztatták. Ezen események közül az egyik az, hogy a nyers petróleumnál salakként visszamaradó anyagából az újabb tökéletesebb technikai folyamatoknak alkalmazása következtében sokkal nagyobb mennyiségű világító obiját lehet előállítani, mint azelőtt Mindezeknél fontosabb azonban az, hogy a a mint méltóztatnak tudni, a Kisázsiából a Batum kikötőből egyenesen hozzánk újabb időben a petróleum külön szerkezetű cisterna-hajókon hozatik s ezáltal az orosz petróleum szállítási költsége lényegesen lejebb szállíttatott. Azon számítás alapján, melyet az osztrákok urak háza ezen tekintetben javaslatában felemlített, a szállítási költség 4 frt 10 krról körülbelül 2 frt75 krra szállott le métermázsánként; ugy, hogy ezen körülmény egymaga tetemesen ellensúlyozta azon különbségeket, a melyek a vámemelés tekintetében most a galicziai iparra concedáltattak. A mi pedig a többi módosításokat illeti, t. ház. azok nem vámemelések, hanem részben egyszersmind vámleszállítások is és mint ilyenek, különösen a mi szempontunkból bővebb indokolásra és igazolásra nem szorulnak; sőt van a módosítá sok közt két olyan is, a mely egyenesen a magyar törvényhozás közgazdasági bizottságának kezdeményezésére történt; nevezetesen az, mely a zsákok vámmentességére és az, mely egyes gépeknek olcsóbb vámjára vonatkozik. Ezekben tehát nem hogy eltérés történt volna attól, mit a magyar képviselőház bizottsága óhajtott, hanem ellenkezőleg nevezetes közeledés, melyben teljesen azon álláspont elfoglalása rejlik, melyet annak idején a képviselőház bizottsága jelzett. Mindezek alapján, t. ház, azt hiszem, hogy a módosítások a maguk összességében nem olyanok, a melyek a vámtarifát ránk nézve kedvezőtlen irányban változtatták volna meg; (Helyeslés jobbfelöl) mert a mennyiben oly változtatások történtek, a melyeket korábban elleneztünk, oly nevezetes változások is jöttek létre, melyek az eredetileg, általunk elfogadni nem akart vámtételeket ma már ránk nézve azon mértékben kedvezőtleneknek nem tüntetik fel, a változtatások többi részei pedig olyanok, melyek érdekeinket egyáltalában kedvezőtlenül nem érintik, vagy pedig olyanok, a melyek ellenkezőleg a mi álláspontunknak felelnek meg, ennek alapján e módosításokat a maguk öszszességében és egyenkint tiszteletteljesen a t. ház elfogadására ajánlom. (Helyeslés jobbfelöl.) Gaal Jenő (pécskai): T. ház! Én teljesen értem és következetesnek tartom a t. előadó ur azon eljárását, hogy ő a vámtarifa előttünk fekvő módosításait egyenkint mérlegeli és azokat egymással állítja szembe. Ha én az ő helyzetében lennék, ha én is, mint ő, helyeselném azok alapját, j sőt tovább megyek, hogy ha azt nem tehetném is

s | de a vámtarifa maga szintén ezen ülésszakban tárgyaltatott volna: én is az ő példáját követném. Miután azonban én sem azon alapot, melyen e módosítások ejtettek, nem helyeslem s miután továbbá parlamenti szabályaink sem akadályoznak abban, hogy a szóban levő módosítások alkalmából magának az egész vámnovellának értékére vonatkozó nézeteimet érvényesíteni ne igyekezzem, nem követhetem példáját, hanem kénytelen vagyok egy kissé magasabb álláspontra helyezkedve véleményt mondani ezen javaslatról. (Halljuk! Halljuk!) Annak idején, a mint a t. ház emlékezni méltóztatik, azok, a kik a mi részünkről e padokról a vámtarifa tárgyalása alkalmával felszólaltak, mindenek előtt kiemelték annak helytelenségét, hogy a vámtarifa mintegy kiszakítva a többi kiegyezési javaslatok közül, külön önállóan tárgy altatott. Azonkivül hangsúlyozták azt, hogy nem az elénk terjesztett vámnovellát, hanem a vámtarifát ugy, a mint az összes módosítások után jelentkezni fog, kell bírálat tárgyává tenni. És én azt hiszem, hogy mind a két szempont helyes. A kiegyezés 10 évről 10 évre alkalmat szolgáltat arra, hogy azon hibákat, a melyek részint saját ténykedésünk folytán általunk követtettek el, részint pedig az események folytán bizonyultak olyanoknak, kijavíthatok legyenek és ezáltal gazdasági érdekeink in integrum restitutiója megtörténhessék. A másik szempont pedig azt kívánja, hogy az ily alkalomnml az esetleg beterjesztett vámnovel Iák ne csupán a maguk érdeme szerint tétessenek bírálat tárgyává. Téves az ily eljárás, mert ha egy helytelen alapon megindult törvényhozás csak egyszerű compensationalis módosítások utján igyekezik e hibákat abból kiküszöbölni, akkor czélt soha sem fog érni. Egy hasonlatot hoztunk fel, t. ház, erre vonatkozólag 1882-ben, mikor az 1878-iki vámtarifa először módosíttatott. Akkor ugyanis azt mondtuk, hogy valamint a felbillentett mérleget nem lehet az egyensúlyba visszahelyezni akkor, ha annak mindkét serpenyőjébe ugyanazon súlyt vetjük, ép ugy lehetetlen azon vámvédelmi aránytalanságot helyre hozni, mely vámtarifánkban nyilvánul akkor, hogy ha az egymásután következő tarifamódosítások mindig csak a compensatio elvének szentül tartása mellett ejtetnek meg, hanem a vámtarifát a maga egészében kell tekinteni és minden létező alaptól eltekintve, azt kell vizsgálni, hogy az ország érdekeinek mennyiben felel meg ésmennyibeu nem. A mi az utoljára előttünk volt vámtarifajavaslatot illeti, lehetetlen arra vonatkozólag nem constatálnom azt az egyoldalúságot, a mely így történetileg fejlődött. Hiszen méltóztatnak emlékezni arra, hogy az 1878-iki vámtarifa a szabad kereskedési eszmék befolyása