Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-330
SG S50. oraeágeB filé* felmer U. ISS7. nemakarja tudni,hogy létezett volna valaha,ismeretlen az európai államok közt; mert e könyvben mindenütt csak Oesterreich van, még csak nem is Oesterreich-Ungarn. Magyarország az Oesterreich rovatban szerepel még az Árpádok és Anjouk alatt is, tehát mintegy tartománya Ausztriának, még pedig nem is az első tartománya, hanem a második, tudniillik mindenütt következetesen előbb nevezi Csehországot, azután jön Magyarország. „Die Kronen von Böhmen und Ungarn" ; „Königreiche Böhmen uncl Ungam". Okvetlenül valami rabiatus cseh irta e tankönyvet (Élénk derültség) és a hadügyminister maga jóváhagyta, melyben szegény hazánk mint provincia is csak Csehország után következik és így tanulják a katonai intézetekben. Ezen mű „erste Abtheilung u-jában az 56. lapon Temesvár védője Losonczy István és az egri Dobó, mint az osztrák fegyverek, az „oesterreichische Waffen"nek hősei harczolnak. No hát, t. ház, nem nevetni való-e az, hogy épen ugy, mint Hunyacly János a bécsi arzenálban osztrák generálissá van megtéve, most már megteszik Losonczyt és Dobót is osztrák generálisoknak. (Derültség.) A II. Abtheilung pedig azzal gyalázza meg a magyar nemzetet, hogy rá fogja őseinkre, hogy azért ragadtak fegyvert II. Eákóczy Ferencz alatt, mert a császár — „der Kaiser", magyar királyt ő nem ismer •— megkisérlette „in Ungarn eine geordnete Yerwaltung herzustellen*. Tudjuk, t. ház, hogy mi volt az a „geordnete Verwaltung" ! Az aKolonics-féle systema volt, mely tabula rasavá tette a magyar alkotmányt s őseink azért keltek fel, hogy a király önkényüleg, országgyűlések tartása nélkül kívánván uralkodni, az alkotmányt eltörülte, koronázási esküje ellenére. Rákóczy törte össze e rendszert és a szatmári békével helyreállíttatott a magyar alkotmány. Arról, hogy Leopold megesküdött a magyar alkotmányra s a koronázási eskü ellenére absolut rendeletekkel kormányzott, arról természetesen hallgatni kell e tankönyvnek. Azt mondja, hogy „geordnete Verwaltung". Mintha bizony a magyar állam rendes kormányzat nélkül állott volna fönn annyi századig, s a magyar nemzet valaha a rend ellenlázadt volna fel! Ezen munkában Mária Terézia királyné is csak mint „der Ösorreichisehen Länder" uralkodója van feltüntetve, Magyarország is ezek közt rejlik, a Kronland Csehország után. (Derültség.) S ezt 1885-ben irattá és adta ki a k. k. ReichsKriegs Ministerimn. Mária Terézia alatt „die Österreichische Truppén" harczoltak s szó alig van arról a Mária Terézia trónja védelmébeu tanúsított hősiességről, melyet a magyar nemzet Európa bámulatára véghez vitt; nincs méltó említés a magyarok e dicső erőfeszítéséről. Egy szóval sincsenek megnevezve Nádasdy, Batthyány és Beleznay, kik Berlint elfoglalták ; méltóztassanak megtekint :ui a 78-ik lapot: ott csak Osterreichiscbe Generálé Khevenhüller, Traun, Lichtenstein, Menzei (Derültség) sa, többiek szerepelnek; egyedül „ReiterG-eneral Hadik" van megemlítve,a többi magyarnak nyoma sincs. Szóval a magyar nemzetnek ezen osztrák szempontból is dicső hősies erőfeszítéséről, áldozatairól nem emlékezik meg, czélzatosan mellőzi. (Felkiáltások: Szép dologi) Menjünk tovább. (Halljuk ! Halljuk !) Itt van „Carl Sonklar k. k. General -Majortól* Lehrbuch der Geographie für die k. k. Militär Reál- und Kadetten-Schulen, Wien, Seideí. 1884." Ennek a 125. lapján „Das Kaiserthum OesterreichUngarn" czím alatt tárgyaltatik a monarchia mindenütt és igy megy végig az egész könyvben ; mindenütt „Kaiserthum" és mindenütt „Reich" a szövegben is. Ily tanokat hirdet benne a közjogi vázlat is. Minő közjogot kell tanulni azoknak a szerencsétlen magyar ifjaknak! A 134. lapon pl. ez áll: „Österreich-Ungarn bildet ein untheilbares erbliches Kaiserthum". (Derültség. Felkiáltások: Nagyon szép!) Az uralkodóház tagjait csakis „Kaiserliche | Hoheit"-oknak nevezi, csak az Estei herczegről | mondja, hogy „Königliche Hoheit". Hogy magyar | királyi herczegek is az uralkodóház tagjai, arról ' egy szó sincs. Ugyanezen rendszer szerint vannak együti tesen tárgyalva hegyek, folyók, tavak, városok, l tanintézetek, ritkaságok, gyűjtemények, stb., mind j össze vegyítve; az egész monarchia, mintha egy j szorosan egységes ország volna; a Bakony együtt j van említve a cseh erdővel, az Inn a Tiszával, stb. i minden oly együttesen feltüntetve, mintha az egész csak egy ország lenne. (Derültség.) Hogy a monarchia két államból áll: Austriából és Magyarországból, arról szó sincs; a helyett, hogy elkülönítve adná elő előbb egyiket, Austriát például s utána Magyarországot. A növendék igy azt hiszi, hogy e két állam oly compact egységet képez, mint akár Francziaország. Mindenütt ezt a tendentiát, ezt a közjogi sérelmet tünteti fel a könyv. De továbbá a 147. lapon „Grossfürstenthum Siebenbürgen", nóta bene 1884-ben is, mint külön tartomány, önálló fejezetben tárgyaítatik, csak ugy, mint Magyar- és Csehország, „das Land" nevezettel. A II. Theil 275. lapján van a „Verfassung für das Gesammtreich", mely a pragmatica sanctióval egy rangba helyezi, mint alaptörvényét az egész Kaiserthum-nak, a boldogemlékű Ferencz császár 1804. augusztus 1-ji császári pátensét, „durch welches das Reich zum erblichen Kaiserthum erklärt wird". (Mozgás.) Én semmit sem tudok arról, hogy hol van e pátens törvényeinkbe beczikkelyezve; és azt hiszem, hogy nagy közjogi sérelem az, ha magyar
