Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-358

322 858- országos ülés április 29. !887. a mely azok dicsőségét följegyezte, a lefőzöttek nevetségessé, csúffá tételét is feljegyezte. Azt hiszem, ha valaha Magyarország kereskedelme történetét meg fogják irni, az a szerződés, mely 1878-ban megköttetett, s a mely most megíijittatni szándékoltatik, olyannak fog nyilváníttatni, mint volt a Methuen és Edén-féle szerződés. (Mélyedés a szélső bah'Idaion.) Ilyen szerződést Magyarország törvényhozásának, ha a valódi helyzetet ismeri, ha Magyarország érdekét megvédeni akarja, elfogadni nem szabad és én ennek következtében szintén arra kérem a t. házat, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot tárgyalás alá újabban ne vegye. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép viselőház! Csak igen röviden kivánok szólani s főleg gróf Apponyi Albert képviselő ur beszédére és indítványára reüeciklm,(Helyeslés) mert magának annak megvitatása, hogy egyáltalában a vám- és kereskedelmi szövetség Magyarország érdekében elfogadható vagy elfogadandó-e, az most napirenden nincs, hisz ez a kérdés megvitattatott a törvényjavaslat első elfogadásakor, igy tehát ismétlésekbe bocsájtkozni a magam részéről nem akarok. (Helyeslés a jobboldalon.) Egy pár igen rövid megjegyzésem van. Az előttem szólott képviselő ur hivatkozott arra, hogy miként beszélnek a monarchia másik államának törvényhozásában rólunk, miként igyekeznek ugy feltüntetni bennünket, mint a kik az ő érdekeiket sértjük, mint a kiknek az ő érdekeik áldozatul esnek. Igaz, ezt mondják. De mit bizonyít ez ? Azt bizonyítja, hogy ott is vannak épen ugy, mint nálunk képviselők, a kik minden bajért a monarchia másik államát akarják felelőssé tenni. (Ugy van! jobbfélől.) Ez sem többet, sem kevesebbet ennél nem jelent. (Helyeslés a jobboldalon.) Á képviselő ur hivatkozott továbbá arra, a főleg a lapokban sokszor ventillált mozgalomra, mely a csehországi mezőgazdák részéről a magyar nyerstermények ellen irányul és még hozzá teszi, hogy azt nem tagadhatja, hogy azoknak is voltakép igazuk van, mert azok is károsodnak a kereskedelmi és vámszövetség által. De tegyük fel — a mit én nem ismerek el — hogy azok károsodnak a vám- és kereskedelmi szövetség által, a mennyiben nyersterményeink az ő területükre bemehetnek: vájjon nem jelenti-e ez azt, hogy a mi nyersterményeinkre nézve pedig előny, hogy oda bemehetnek? (Ugy van! jobbfelöl.) Mert ha nem volna előny, nem volna befolyással az ő árúikra s akkor természetes, nem károsodhatnának. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Én egyébiránt sem az egyik, sem a másik oldalon a károsodást el nem ismerem és meg vagyok róla győződve, hogy ott azon mozgalom minden hatás nélkül el fog enyészni. El fog enyészni már csak azért is, mert | ha el nem enyésznék, igen jól tudják azok az | urak, hogy lehetne az ő érdekeikre nézve aztán igen káros ellenmozgalmat előidézni. (Ugy van ! jobbfélől.) Enyedi Lukács: Ez a vámháború! Tisza Kálmán ministerelnök: Ez nem ugyan vämháború, hanem közgazdasági háború lenne, de a mely meggyőződésem szerint, nam fog bekövetkezni. Megmondtam, hogy nem fog bekövetkezni, mert átlátja ott is minden komolyan gondolkozó ember, ha egy perezre talán a hév el is ragadja, hogy az képtelenség. Ezeket röviden megjegyezve, hozzáteszem még azt, hogy általában a kereskedelmi szerződéseknek azt a definitióját, hogy csak az a kérdés, kit csalnak meg és hogy ez mi nálunk már nem is kérdés, nem fogadhatom el. Nem fogadom el pedig azért, mert azon szerződésekkel szemben, melyekben ez talán megtörtént, lehet felhozni számtalan és pedig közgazdasági s kereskedelmi szerződést, a melynél mindkét fél igen méltányos és engedékeny volt a kölcsönös igények iránt, dé az eredményben megcsalva egyik sem volt, hanem az egyezség előnyére vált mind a két félnek. (Ugy van.' a jobboldalon.) A mi pedig épen a mi helyzetünket illeti, én azt tartom, hogy a vámszövetség fentartása a monarchia mindkét áll.!mának egyaránt érdekéhen van. Lehetnek egyik és másik tekintetben egyes elszigetelt érdekeltségek melyeknek érdekét a szerződés sérti épen azért, mert az általánost kell szem előtt tartani, de az egészre nézve igenis meggyőződésem szerint érdekében van a szerződés mindkettőnek, Austriának is, Magyarországnak is. Áttérve most gr. Apponyi igen tisztelt képviselő ur indítványára, én igen kérem a t. házat, hogy azon indítványt elfogadni ne méltóztassék. Ur. Apponyi igen helyesen és igazán mondta, hogy közgazdászati szempontnál is, de — igen hangsúlyozta — pénzügyi szempontból is az indirect adók utján lehet főleg, sőt a legnagyobb mértékben csakis ezek utján lehet a tagadhatatlanul létező bajokon segíteni. Ebben igaza van — valamint abban is, hogy a szesziparnak helyzetén, a mennyiben részben az adóztatási rendszer is ok a a bajoknak — és maga is csak azt mondta, hogy csak részben tekinti ezt oknak — segíteni kell, de egyet nem bizonyított be és ez az, hogy vámés kereskedelmi szövetség mellett nem lehet e bajokon segíteni. Én pedig azt látom, hogy ha több nehézséggel is, talán hosszasabb tárgyalás mellett, de segíteni igenis vám- és kereskedelmi szövetség mellett is lehet úgy a szeszipar helyzetén, mint az állam pénzügyi érdekein is. így tehát miután annak lehetetlensége, hogy vámszövetség mellett azon forrásokat, a mikor szükségünk van, kihasználjuk, nemcsak be nem