Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-358

320 36s- erszág#s ülés április 29. 1887. melyet előttem szólott t. képviselőtársam, gróf Apponyi Albert jelzett: hogy, tudniillik ámbár a szövetségi javaslat már itt a házban letárgyaltatok: ez utolsó alkalmat fel akarom használni arra, hogy e ház többségét s Magyarország népét figyelmeztessem azon veszélyre, mely a vámszövetség fentartásából az ország közgazdaságára s jövő fejlődésére háramlik. Én részemről tudom, hogy szavam most is tényleges eredmény nélkül íog elhangzani, de e tudat kötelességem teljesítésében akadályul nem szolgálhat. De tekintettel a tárgyalás stádiumára és a ház hangulatára, igyekezni fogok röviden összefoglalni azokat, miket ez alkalommal ugy saját, mint t. elvbarátaim részérő] elmondanom kell. Mindenekelőtt utalni akarok egy körülményre, melyet minden vámszöveíség megkötésénél figyelembe kell venni: arra tudniillik, vájjon a legutolsó években is, kivált a lefolyt évben ugy alakultak-e. a viszonyok, hogy az Anstriával fennálló vámszövetség Magyarországra nézve nem lett-e károsa bb, mint az előző időkben, hogy az akkor észlelt és most észlelhető tünetek nem mutatják-e inkább annak sürgősségét, hogy Magyarország a vámszövetséget megszakítva, szerződéses íűapon, de önálló vámterületen construálja viszonyát Austriával ? Az 1886-ik évi áruforgalom azt mutatja. hogy mindazon következmények, melyek a vámszövetség fennállásából Anstriára előnyösek, daczára az európai kedvezőtlen viszonyoknak, rendkívüli nagy mértékben fejlődtek és mindazon hátrányok, melyek ugyanezen viszonyból Magyarországra haramiának, szintén rendkívüli mértékben fejlődtek. Az 1886 ik évet jellemzi egyfelől az emelkedő kivitel gyáripari ezikkekben, valamint a hanyatló kivitel nyers termékekben. Jellemzi továbbá egy másik körülmény: az emelkedő behozatal a feldolgozásra szolgáló nyers termékekben és a csökkenő behozatal gyáripari ezikkekben. Mi következik e tényből? Következik az, hojry a vámterületi közösség folytán a fennálló szövetség alapján az 1886-ik évben, oly évben, melyben az összes európai iparállamokban az ipar rendkívül szerencsétlen viszonyok között nagy válsággal küzdött, az osztrák ipar azon puha ágyban, melyet mi vetettünk neki, újabb, további prosperálásnak indult és hogy e megerősödés folytán képes volt a külföldi behozatalt még nagyobb mérvben mint eddig Magyarország és a monarchia határai közül kiszorítani. Ugyanazon mérvben, melyben az osztrák ipar kiviteli képessége fokozódott, hanyatlott Magyarország mezőgazdasági termékei értékesítésének lehetősége. Mert a mily arányban az iparczikkeknek a külföldről behozatala kisebbedett, nagyon természetesen, a külföld vásárlása magyar mezőgazdasági terményekben ugyanezen arányban hanyatlott alá, mely csereviszony hazánk forgalmi fejlődési állapotát és évről évre tovább fejlődését megakasztotta. Nem óhajtom, t. ház, illustrálni a részleteket, melyek ezen tüneményben felsorolhatok, bár azok igen figyelemre méltók annak megítélésében, hogy mennyire indokolatlanok azon vámemelések, melyek az előttünk fekvő vámtarifában proponáltainak. Csak általánosságban emelem ki, hogy épen azon iparczikkek kivitele emelkedett rendkívüli mérvben 20—30—40°/o~kal, melyekre nézve a legerősebb védvámemelések foglaltatnak az új vámtarifában. Ha tehát azt constatálom, hogy épen azon iparágakban prosperál Austria oly nagyban, hogy nemcsak a belfogyasztást ki tudja elégíteni, hanem kivitele által a külföldön is képes tért foglalni, kérdem: miért vettetik amaz óriási adó a magyar vásárló és fogyasztó közönségre? Erre jogos indok nem lelhető és csak azt eredményezi, hogy még kedvezőbbé teszi az osztrák ipar helyzetét azáltal, hogy a magyar fogyasztó még drágábban fizeti az osztrák iparczikkeket és azt, hogy olcsóbban kapta azokat a külföldi fogyasztó, a mi zsebünk terhére. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Midőn általában el van ismerve, hogy a védvámok behozatala jogosultsággal csak akkor bír, midőn az azáltal teremtett védelem a hazai, a belföldi ipar fejlődését vonja maga után s midőn az azáltal ellensúly oztatik, hogy a belföldi ipar gyampodvän, annak fogyasztási képessége a belföldi mezőgazdasági terményekkel szemben emelkedik: akkor annál erősebben kell kiemelni azon hátrányt, mely a mi kereskedelmi és vámpolitikánkban ezen alkalommal kifejezést nyert s a melynek rendkívül nagy terhe még fokozottabb mérvben mutatkozik, mint a lefolyt 10 év alatt s a melynek nyomását a jövő évtized folyamán kénytelen lesz a magyar ipar tűrni s a melynek nyomása alatt kénytelen lesz tengeni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Midőn ezen tényállást azt hiszem kétségbe vonni az elmondottak alapján alig lehet, mert a felsorolt tények által indokolva van, midőn ezen tényállás constatálva van, annál inkább kell bámulnunk azt, hogy daczára a fennálló vámszövetség védvámos tarifájának, mely Austriának és Austria iparának oly rendkívüli előnyös helyzetet biztosított, mint a milyet élvez s a milyet Európában egyetlen egy középipar állam sem élvez: Austria közönségének mezőgazdái és mezőgazdasági ipartermelői körében élénk agitatio fejlődött ki épen azon Magyarország ellen, mely Magyarország ezen vámszövetség alatt a legnagyobb áldozatokat hozta. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.)