Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-358

318 358. országos ülés április 29. 1887. tóztatik, annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre tűzetik. (Helyeslés.) Egyéb jelentés nincs. Következik a napirend és pedig a királyi törvényszékek telekkönyvi hatóságához utalt ügyeknek egyes birák által való elintézéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e e törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy "a törvényjavaslat elfogadtatik s igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatok. Következik a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a fölolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni, igen vagy nem? Azt hiszem, kijelenthetem, hogy törvényjavaslat elfogadtatik s igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájáruíés végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a közgazdasági bizottság 510. számú jelentése a főrendiház által az 1878. XX. törvényczikkbe iktatott vám-és kere&kedelmjLszövetség meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatontett módosítás tárgyában. T. ház! A szokás szerint ilyenkor felolvastatik a főrendiháznak jegyzőkönyvi kivonata. Erre nézve, mivel ez bizottságilag tárgyaltatott, a bizottságnak is van jelentése. Azt hiszem azonban, hogy mivel a bizottságnak jelentésében újabb dolgok nem foglaltatnak, ezt felolvasni nem szükséges, habár, mint értesülve vagyok, többen kivannak e tárgyhoz szólani. Tibád Antal jegyző (olvassa a főrendiház jeg ijZŐköny vi kivona tát). Elnök: A bizottság előadója kivan mindenekelőtt szólási jogával élni. Láng Lajos előadó: A módosítás, a melyet a főrendiház ;iz 1878: XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbításáról szóló, a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatban tett, pusztán stylaris természetű, a mennyiben az eredetileg beterjesztett törvényjavaslatban az van mondva, hogy a szerződés meghosszabbittatik újabbi 10 évre, még mielőtt a 22. ezikk értelmében felmondása megtörtént volna. Minthogy azonban időközben a felmondás megtörtént, nagyon természetes, hogy e passus a törvényben nem maradhat. A módosítás tehát ezen passusnak kihagyására vonatkozik, mert az a közbejött események folytán feleslegessé vált. Ezek alapján, mert a főrendiház módosítása nem tartalmaz semmi olyant, a mi a tárgy érdemére, vagy lényegére vonatkoznék, azt a közgazdasági bizottság magáévá tette s ezért azt a magam részéről a t. háznak én is elfogadásra ajánlom. Gr. Apponyi Albert: T. ház! A dolog csakugyan ugy áll, a mint azt a t. előadó ur mondotta, hogy a főrendiház által a vámszövetségi javaslaton eszközölt módosítás, ha önnönmagában tekintetik, csupán egy magától érthető eonstatálást tartalmaz. De, t. ház, tagadhatatlan mégis, hogy bár a két ház közti eltérés tisztán szövegbeli és formai természetű, a vámszövetségi javaslatból törvény nem lehet mindaddig, inig a két ház közt ezen formai eltérés elhárítva nincsen. (Halljuk! Halljuk!) Igy tehát, t. ház, előttem legalább nemcsak az a kérdés áll, hogy vájjon formailag a főrendiháznak módosítása helyes e és megfelel-e a tényeknek ; mert ha csupán ez a kérdés állana előttem, kénytelen volnék arra igennel válaszolni: hanem az a másik sokkal fontosabb kérdés is áll előttem, kívánatos-e, hogy a vámszövetségi törvényjavaslat a jelenlegi körülmények között törvénynyé váljék? (Igaz! Ugy van! balfelöl,) És a mily világos az, hogy az előbb felvetett kérdésre igennel kell felelnem, ép oly világos előttem, hogy azon másik kérdésre, vájjon kívánatos-e, hogy törvénynyé váljék a vámszövetségi javaslat, határozott nemmel kell felelnem. (Elénk helyeslés balfelöl.) Ezért, t. ház, én felhasználom ezt az utolsó, habár megengedem tisztán formai fennakadást is. hogy elvbarátaimmal együtt minden lehetőt elkövessek, hogy a vámszövetségi javaslat ily viszonyok közt törvénynyé ne válhassék és azért azt indítványozom, hogy a főrendiház által a vámszövetségi javaslaton eszközölt módosítást ne méltóztassanak tárgyalni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Indokaimat, t. ház, röviden kifejtem. (Halljuk! Halljuk!) Mindenki tudja, hogy ugy nemzetgazdasági, mint pénzügyi szempontból a fennálló közvetett adók némelyikének reformja az országra nézve életkérdés, különösen pedig a szeszadó reformja. Hogy a szeszipar Magyarországon minő crisisben van, azt nem szükséges adatokkal illustrálnom; nem szükséges számokkal bizonyítgatnom, mert hiszen az nem controvers kérdés. Hogy a szesziparnak ez a crisise az országban minő mélyreható sebeket ejtett a nemzeti jóléten, azt sem szükséges bizonyítanom. Hiszen a mezőgazdaságunk bajaival foglalkozók mindegyike által ajánlott legfőbb orvosszert: az állattenyésztés és hústermelés nagyobb mértékben való űzését maholnap ép oly lehetetlenné, vagy legalább ép oly nehézzé, ép oly kevéssé jutalmazóvá teszi a szesziparban beállott crisis, a mily hálátlanná vált már a magtermelés az európai kelendőségi viszonyok I folytán. És valóban; ha egyrészt azt látjuk, hogy