Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-357

308 357. országos íüés április 26. 1887 Igenis, helyeslem és aláirom azon szavakat, mikéi eperezben at. előadó ur kegyes volt elmon­dani, s aláirom azon indokolással, melylyel a t. igazságügyi minister ur e törvényjanaslatot a ház elé terjesztette. A t. minister ur az eddigi el­intézési módozat fentartását s az elintézés alapos­sága s czélszerűsége szempontjából nem helyesli; aláirom azon szavakat is, hogy a királyi törvény­szék és a járásbíróság telekkönyvi hatósági köre közt egyáltalában semmi különbség nincs, hogy a társas bírósági elintézés alapos ebiöntés biztosi­tékául nem szolgál. Ez mind igaz. t. ház; sőt tovább megyek s abban is teljes igaza van a t. igazságügyniinister urnak, hogy nem létezik semmi elfogadható indok arra nézve, hogy mig a telekkönyvi ügyeket ott, a hol telekkönyvi hatósággal felruházott járás­bíróságok vannak, a járásbiró, illetve az albiró által egyes birák intézik el, addig az egészen azo­nos ügyeket a királyi törvényszék telekkönyvi hatóságainál társas módon intézik el. Azonban, t, ház, a következő pontnál erős tévedésbe esett a t. igazságügyi minister ur, mikor azt állítja, hogy az egyöntetűség azt követeli, hogy most már a törvényszék telekkönyvi hatósá­gainál is ezen ügyek egyes birák által intéztesse­nek el. Szabadjon kijelentenem, t. ház, hogy az egy­öntetűség nem ezt követeli. Az egyöntetűségnek valóságos paródiája ezen törvényjavaslat, melyet oly nagy hévvel védett a t. előadó ur. Mert mit mond ezen törvényjavaslat? Teljesen összezavarja vagy legalább is igen erős rést üt a társas bíróság rendszerében. Ki kell nevezni, szerinte, az elnök- j nek egy külön törvényszéki bírót, nem tudom mi lesz a ezíme, talán „telekkönyvi referens", kinek azután a társas biróság rendszerétől eltérőleg és el­veivel, annak minden lényegével ellenkező utón és formában kell majd tárgyalnia. Egy külön paragra­phust kellbehozni,hogy az egyes biró által elintézett ügyeket a királyi tábla és királyi Curia hogyan bírálja felül. T. ház! Ha áll az, hogy az egyöntetűség kö­veteli, hogy ily telekkönyvi ügyek egyes birák \ által intéztessenek el, az igazságügyi bizottság miért nem vonta le ebből az egyszerű logicai kö vetkeztetést, miért nem mondta ki azt, a mi igény­telen véleményem alapját képezi, hogy a telek­könyvi hatóság egyenesen meg legyen szüntetve a királyi törvényszékeknél és ugyanazon törvény­szék székhelyén az ugyanazon városban, sőt talán az ugyanazon épületben lévő királyi járásbíróság lenne ezzel megbízandó. < Sőt tovább megyek, t. ház, épen a hírhedt ''• takarékossági politika követelné meg azt, hogy ne ily törvényjavaslattal legyen a czél elérve, mert ha a királyi törvényszékektől elveszszük a : telekkönyvi hatóságot s azt átruházzuk az ugyan- I ] azon törvényszék székhelyén lévő királyi járás­bíróságra, akkor egyetlen egy albiró is elégséges ezen ügyek elintézésére és egy drágábban fizetett törvényszékibiró állomása lenne későbbesetlegmeg­szüntetheto a törvéimszékeknél, a mi törvényszé­kenkint minden esztendőben legalább 4 — 500 fo­rint különbséget tenne. Ha azonban egyetlen egy érvet is mond a t. előidó vagy minister ur, a mely igénytelen vé­leményem inpracticus voltára mutathat, kész vagyok indítványomat visszavonni. De addig, mig ez meg nem történik, a következő határozati javas­latot nyújtom be elfogadás végett: „Határozza el a képviselőház, hogy a tárgyalás alatt lévő 505. számú törvényjavaslatot nem fogadja el. hanem utasítja az igazságügyi kormányt egy oly törvény­javaslat haladék nélküli előterjesztésére, a mely a királyi törvényszékek telekkönyvi hatóságát meg­szüntetve, ezzel az ugy 7 anazon királyi törvényszék székhelyén lévő királyi járásbíróságot ruházza fel." Még csak egy példát kívánok felhozni, t. ház. A budapesti királyi törvényszék nem ítél a budai részen előforduló telekkönyvi ügyekben, hanem ezeket az 1— III. kerületi királyi járásbíróság in­tézi el. Nincs tehát semmi akadály, hogy pél­dául itt a fővárosban pesti telekkönyvi ügyekben a IV. kerületi királyi járásbíróság ítéljen. Ismétlem végre, hogy ha a minister ur csak egyetlen egy érvet is képes álláspontom ellen fel­hozni, örömmel visszavonom határozati javasla­tomat. Teleszky István: Mint az igazságügyi bizottság egyik tagja, bátor leszek részemről el­mondani azon érveket, a melyek engem arra ve­zettek, hogy a t. képviselőtársam által előterjesz­tett határozati javaslattal szemben továbbra is ragaszkodjam a törvényjavaslathoí s annak el­fogadására adjam szavazatomat. Megengedem, hogy akkor, midőn más nagyobb törvényhozási alkotásokkal kapcsolatban birói szervezetünk végleges megállapításáról lesz szó, akkor az a rendszer, a melyet t. képviselőtársam határozati javaslatával már most behozandónak indítványoz, helyesen és czélszerűen léptethető életbe : ezúttal azonban, ha szabad ugy mondanom, a mai átmeneti korszakban sokkal czéiszertíbbnek, sokkal előnyösebbnek és minden költséges sze­mélyváltozás nélkül keresztülvihetőnek tartom azon javaslatot, a melyet igazságügyi kormány­zatunk előterjesztett és a melyet az igazságügyi bizottság az érvek komoly megfontolásával, még pedig egyhangúlag elfogadott; mert csak ugy könnyedén máról holnapra a törvényszékek telek­könyvi hatóságát megszüntetni s azzal az ugyan­azon törvényszék székhelyén lévő járásbíróságot felruházni nem lehet. (Közbeszólás balfelöl: Miért?) Mindjárt elmondom az okokat. (Halljuk! Halljuk!) Először is azért, mert az e végből szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents