Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-350
270 35 &. országos ülés április 1. 1887. 30 esztendő elegendő nekik, nem kértek tehát 90 esztendőt. Valószínűleg a körülmények is olyanok voltak, hogy nem adhadták volna meg ;izt nekik. Igaz, hogy 90 év alatt fokozatosan sokkal többet hoz be ezen vasút, mint 30 év alatt. Ezt én tud#m, de ez csak mellékes okoskodás, mert itt azon részvénytársaságnak semmi joga sincs a magyar államot arra kérni, hogy ezen kedvezményt megíidp. A magyar állam pedig nincs azon helyzetben, hogy a nélkül, hogy kötelezve volna, megadja ezen kedvezményt. Azért én e tekintetben egy ellenindítványt adok be, mely igy hangzik (olvassa): „A képviselőház nem helyesli a szigetkamara-rónaszéki és sug;itagi helyi érdekű vasút engedélyokmányának módosítását. Kérem a t. házat, méltóztassék az állam pénzügyeinek tekintetbe vételével meghagyni a szerződést azon állapotban, melyben megköttetett. (Helyeslés szélső balfelöl.) Baross Gábor, közmunka- és közíe kedésügyiministei*: T.ház! Bátor les/ek ezen kérdést eredetével együtt röviden előadni. A mármarosi sóvasut-részvénytársaság azon alternatív kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a részvénytársaság elsőbbségi és törzsrészvény tőkéjének évenkénti törlesztésére fordítandó hányadok adómentessége a részvénytársaság üzleti adójának megállapításónál biztosíttassák; vagy a menyiben ez lehetséges és megengedhető nem volna, akkor tekintettel azon körülményre, hogy a szóban levő vasút vicinális jellegű, sőt a rónaszék és sugatagi vasutak az 1S80: XXXI. törvényczikk alapján engedélyeztettek, adassék meg azon kedvezmény, melyet az imént idézett törvény 5. §-ában a vicinális vasutak részére biztosít. Nem szenved kétséget, hogy ha szigorúan ragaszkodunk és minden méltányossági és más tekintettől eltekintve, tekintjük akár azon viszonyt, mely a társaság és a kormány közt létrejött, ezen adómentesség biztosítása vita tárgyává tehető, de azt hiszem, t. ház, hogy mégis fordulnak elő e kérdés megítélésénél oly körülmények, a melyek a nevezett társulat javára szolgálnak. Ezen vasutak az államra nézve kedvező feltételek alapján gyakorolják a sószállítást, ezenkívül csak 30 évre terjed az engedélyokmány és a vasút 90 helyett 30 év múlva teljesen felszerelve az állam birtokába jut. A részvénytársulat maga nincs ugyan valami kedvező helyzetben, és a kormánynak nincs érdekében, hogy az ott befektetett tőkék kamatoztatását azon fokig, a mint a tisztességes polgári haszon megengedi, meggátolja. Ennek következtében a pénzügy minister urnak is azon nézete volt, hogy a társaság utóbbi kérelmének teljesítése igazságos és méltányos. Ezen az alapon és tekintettel arra, hogy ezen vasutak tényleg vicinális vasutak és hogy — a mint bátor voltam az előbbi kérdésnél felolvasni — az 1880: XXXI. törvény czikk 5. §-a a vicinális vasutak részére tényleg biztosítja ezt a kedvezményt : a kormány nem kívánta a méltányosság és igazságosság tekinteteit mellőzni és a maga részéről az utóbbi kérést teljesítendőnek tartotta; a részvénytársaság alternatív első kérését azonban visszautasította. Hogy ezen kérdés teljesen törvényszerűen, a törvény alapján oldassák meg, a közlekedésügyi minister szükségesnek tartotta a kormány hozzájárulásával a függeléknek kiállítását és az — minekutána a részvénytársaság részére kiadatott — a t. képviselőháznak is tudtára hozatott. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen igazságossági és méltányossági indokok alapján a jelentést tudomásul venni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: A t. minister ur méltányossági tekintetekből védelmezi a most felolvasott jelentés elfogadását. Ha Magyarország 2,274 millió frt adósággal nem volna terhelve, ha 40 millió deficittel nem kormányozna jelenleg is a kormány s ha ott nem állanánk, hogy a nép tökéletesen ki van merítve az elviselhetetlenné vált adó által: akkor nézetem szerint is, helye lenne a méítányosságbóli kívánságnak, de most, t. ház, a midőn a nemzet egy része szenved, éhezik, nem képes adóját fizetni, ínséggel, nyomorral küzd, nézetem szerint, általában nem szabad a háznak, a nép képviselőinek méltányossági tekintetekből indulva pazarolni, nem lehet e törvényjavaslatot megszavazni. Ezért nem fogadhatom el a törvényjavaslatot, hanem pártolom Madarász József képviselőtársam beadott indítványát. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, hogy ha tehát senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kívánván szólani, következik a szavazás. Az első kérdés lesz: elfogadja-e a t. ház a bizottság jelentése alapján a sziget kamara-rónaszéki és sugatagi helyi érdekű vasút engedélyokmányának módosításáról szóló közlekedési ministeri jelentést, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, az ellenindítvány elesik ; ha pedig nem fogadtatnék el, az ellenindítványt fogom szavazásra kitűzni. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a sziget kamara-rónaszéki és sugatagi helyi érdekű vasút engedélyokmányának módosításáról szóíó közlekedési ministeri jelentést elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!)Méltóztassanak azok, kik a jelentést elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy a jelentés szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog áttétetni. í Következik a képviselőház közlekedésügyi j bizottságának 494. számú jelentése a Jbudapestí czinkotai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló
