Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-350
350. országos ülés április 1 1SS7. 267 1880: XXXI. törvényczikk világos értelme szerint a ház elé kellett volna vinni az ügyet; de ide kellett hoznia azért is, mert egy vasút egyik pontját a másik vasút pontjával köti össze. Másodszor kötelességemnek tartom a t. ház előtt kinyilatkoztatni azt, hogy én azon vasutakat, a melyek egy már kiépített vasutat egy másik szintén kiépített vasúttal kötnek össze, nem tekinthetem egészen ugy, mint helyi érdekű vasutat; mindazáltal megengedem, hogy vannak körülmények, melyek az államnak parancsolják, hogy azoknak is megadja a helj^i érdekű vasutakra szóló kedvezményeket. Én azonban részemről elérkezettnek látom az időt arra, hogy fölkérjem a t. háznak és t. kormánynak a figyelmét, hogy bár magam is óhajtom és előszeretetemmel találkozik, hogy hazánkban minél több helyi érdekű vasút legyen, mégis ezekre nézve untig elegendőknek tartom azon kedvezményeket, melyek az 1880: XXXI. törvényczikkben foglaltatnak. Óhajtanám, hogy ezen említett törvényczikk 5. §-ának c) pontja kiesnék ezen kedvezmények alól. Elégséges az, hogy azon törvényczikk törvényhatóságoknak, községeknek és államnak nagy és más részbeni hozzájárulást enged meg. Én óhajtanám, hogy az állam jelen nyomasztó pénzügyi helyzetét is tekintetbe véve az 5. szakasz c) pontjában foglalt kedvezmény jövőre legalább a helyi érdekű vasutaknak ne adassék meg. Természetesen tudom azt is, hogy e tekintetben a háznak törvényhozási utón is kellene gondoskodnia. Magam is elismerem, hogy e vasútnál helyi érdek is fenforog és habár ezen vasút engedélyezése által az államvasút jövedelmének némi csökkentése fog is okoztatni, megengedem, hogy ez a vidék számára könnyebbülést fog előidézni. Magam is helyeslem, hogy minden helyi érdekű vasút részesitteesék azon kedvezményekben, melyek az 1885: XXXI. törvényczikkben foglaltatnak, de csakis az 5. szakasz c) pontjának kivételével. Ezek voltak azon észrevételek, melyeket az állam érdekére való tekintettel előadni kötelességemnek tartottam. A törvényjavaslatot különben, mint mondtam, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Baross Gábor, közmunka és közlekedésügyi ministerl T. képviselőház! Csak igen röviden kívánnék egy-két megjegyzést tenni Madarász József t. képviselő ur felszólalására. (Halljuk .' Halljuk !) A mi azt illeti, hogy a kormány nem kellően indokolta volna ezen törvényjavaslatot, (Madarász József tagadólag int.) vagy nem azon indokokat sorolta volna fel, melyekre a t. képviselő ur utalt, ha nem tévedek, ezt méltóztatott mondani. Madarász József: Bocsánatot kérek, nem; csak azt mondtam, hogy teljesítette kötelességét, szemben az előadó ur azon kijelentésével, hogy szigorúbban járt volna el; tökéletesen megelégszem a kormány indokolásával. (Derültség.) Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Köszönettel tudomásul veszem s akkor az erre vonatkozó megjegyzésem elesik ; köszönettel veszem tudomásul, hogy a kormány teljesítette kötelességét, de akkor engedje meg, hogy a kötelességteljesítést továbbra is kiterjesszem és pedig azon törvényszakasz szempontjából, melyre a t. képviselő ur második megjegyzését alapította, hogy tudniillik a kormány járjon el az állam pénzügyei szempontjából kíméletesebben és ne alkalmazza az 1885: XXXI. t.-cz. 5. §-ának c) pontját minden esetben. Erre vonatkozólag, t. képviselőház, bátorkodom kijelenteni, hogy a kormány e tekintetben is köteles égét teljesítette, mert az 1880: XXXI. törvényczikk 5. §-a határozottan biztosítja ezt a kedvezményt a vicinális vasutaknak. Ugyanis az idézett törvényczikk 5. §-ában az van mondva, hogy e vasutak részére biztosíttatik: c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok, egyletek stb. adója tekintetében. Tehát a mennyiben ezt a kedvezményt valamely vicinális vasút igénybe venni óhajtja — s azt hiszem, mindegyik igénybe veszi — a kormány ennek az óhajnak teljesítését meg nem tagadhatja. Megtehetné ezt, ha a törvénynek ezen, a vicinális Yasutakra vonatkozó része módosíttatnék, de ez ma nincs napirenden és igy a kormány tartozik alkalmazkodni a törvénynek ezen rendelkezéséhez (Helyeslés jóbbfelöl.) Egyáltalában a törvényjavaslat — mint a t. képviselő ur is elismerte — egészen törvényes alapon áll s ennélfogva kérem at. képviselőházat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök: T.'ház! Szólásra senki sincs följegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván a szólás jogával élni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el fogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) kz% hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás és pedig először is a czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímé.t és 1. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 2. §-t). Madarász József: T. képviselőház! Meg vagyok győződve, hogy ezen második szakasz csak abban az értelemben fog elfogadtatni, hogy a kormány utólagosan a háznak jelentését megteszi és a háznak akkor lesz alkalma a kiadott engedélyokmány felett véleményét kimondhatni és a felett határolni, a mint ez az indokolásban is benfoglaltatik. (Helyeslés a szélső balon.) Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi minister: T. ház! Azon értelemben van 34*
