Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-350
268 850 ' országos ülés április 1. 1887. ezen szakasz fogalmazva, a mint azt az 1880: XXXI. törvényezikk 1. §-a rendeli, hogy tudniillik mikor valamely helyi érdekű vasutat a kormány engedélyezett, ezen engedélyezés a képviselőháznak utólagosan hejelentendő. Természetes, hogy a jelentés alapján az országgyűlésnek módjában van az engedély okmány feltételeit bírálat tárgyává tenni és a jelentést udomásul venni, vagy nem venni. (Helyeslés.) Elnök: A második szakasz meg nem támad tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Szathmáry György jegyző: (olvassa a 3. §-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik. Következik a közlekedési bizottság jelentése a közmunka- és közlekedésügyi minister urnak „a szilágysági helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában" 436. szarná jelentése iránt. Szathmáry György jegyző: (olvassa a jelentést). Darányi Ignácz előadó: T. ház! A szilágysági helyi érdekű vasutat illetőleg három megjegyzést kívánok tenni. Az egyik, a mire a t. ház figyelmét felkérni szándékozom, az, hogy az építési engedély az engedélyokmányt megelőzőleg adatott ki. Ezen körülmény indokolását abban találja, hogy az ottani szegénysorsú népnek keresetforrást kellett a tél idején nyitni. A másik, hogy ezen vasútnál bizonyos építési könnyítés engedélyeztetett, a nélkül azonban, hogy a forgalmi vagy az itt szintén fontos hadászati szempontok ez alatt szenvedtek volna. Végül azt kívánom megjegyezni, hogy ezen vasútnak üzlete az északkeleti vasúttársaságnak adatott át, azonban intézkedés történt az iránt, hogy azon esetben, ha ezen vasútvonal Deésig folytattatnék, az üzleti szerződés felmondható legyen. Ha a t. ház megengedi, a többi napirendre kitűzött jelentésekre is ezúttal fogok nyilatkozni. Az egyik jelentés a sziget-kamara, rónaszéki és sugatagi helyi érdekű vasút engedélyokmányának módosítását tárgyazza. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen vasút annak idején kizárólag sószállításra szolgáló iparvasutnak terveztetett; később azonban az engedélyokmány mint helyi érdekű vasútnak adatott ki. Minthogy ezen vasút tényleg a nyilvános személy- és árúforgalmat is közvetíti és az engedélyokmány tartama nem a szokásos 90, hanem 30 évben lett megállapítva, ennek követ keztében a kormány méltányosnak találta a társulat azon kérelmét, hogy az 1880: XXXI. törvényczikk 5. §-ában foglalt pénzügyi kedvezmény — azonban minden visszaható erő nélkül — 1887. január l-jétől kezdve ezen vasútra is kiterjesztessék. A csata-lévai helyi érdekű vasút engedélyezve lett azon felhatalmazás alapján, mely az 1882: XLV. törvényczikkben beczikkelyezett s az osztrákmagyar államvasuttal kötött szerződésben már elvileg megadatott. Megjegyzem, hogy az építési tőke az engedélyokmányban kitüntetve nincs és pedig azért nincsen kitüntetve, mert az osztrákmagyar államvasuttal kötött szerződés szerint a befektetési tőke változásai a kormánynak bejelentendők és annak helybenhagyása alá esnek. Itt is megtörtént annak idején a számlák alapján a bejelentés, arra nézve azonban intézkedés történt, hogy a tervezési, felügyeleti s más hasonló kiadások többet ne tehessenek, mint 7 l /g%-át a kimutatandó befektetési tőkének. Nemkülönben intézkedni kellett az iránt, hogy az osztrák-magyar állam vasútnak, mely ezen vonal építését pénzkészletéből fedezi, annak idején ezen összegek visszatérittessenek és ezért az osztrák-magyar államvasút felhatalmaztivtott, hogy befektetési tőkéjét feljebb emelhesse, még pedig akként, hogy az évi járadék 5 a /VA,-ot képviseljen. A befektetési tőkét illetőleg még azt kell megjegyeznem, hogy az iránt intézkedés történt, hogy az érdekeltség hozzá járulása a befektetési tőkébe betudandó, illetőleg abból leszámítandó legyen. Végül előttünk fekszik a budapest-czinkotai helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó ministeri jelentés. Ezen vasút egészen az 1880 : XXXI. törvényczikk keretébe esik; tisztán helyi érdeket képvisel és pedig jelen esetben a főváros és vidéke helyi érdekét és a törvénytől eltérő semmiféle kedvezményben nem részesittetik. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a bemutatott jelentéseket tudomásul venni és hozzájárulás végett a főrendiházzal közölni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Madarász Józsefi A házszabályokra hivatkozva kérek szót. (Halljuk!) Nem magára a tárgyra, hanem a tanácskozási rendre nézve kívánok szólni. Én ugy tudom, hogy a mai napra napirendre négy külön beadott kormányjelentés és külön beadott közlekedési bizottsági jelentés van kitűzve. Ugy emlékezem — meglehet, csalatkozom — hogy midőn a t. előadó ur valamennyire egyszerre nyilatkozott, a szilágy somlyói helyi érdekű vasútra vonatkozó jelentés volt általános tárgyalás alatt. Én csak arra kérem a t. házat, méltóztassék megtartani a házszabályoknak erre vonatkozó szakaszát, mely azt rendeli, hogy „minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik; csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkinti tárgyalására^. En ugy tudom, hogy az előadó ur által most előhozott szigetkamara-rónaszéki és sugatagi vasútra vonatkozó jelentéshez egy függelék is van
