Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-350
266 350. országos ülés április 1. 1887. melyet az állami hivatalnokok és szo Igák községi illetőleg iskolai adója tárgyában f. évi január 14-én hozzám intézett. Elnök : Ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, akkor a t. cultusminister ur a holnapi ülés végén fog válaszolni Madarász képviselő urnak hozzá intézett interpellatiójára. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Van szerencsém a Budapestről Szent-Endréig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában, továbbá a toron táli helyi érdekű vasutak engedélyezésére vonatkozólag jelentéseimet tiszteletteljesen bemutatni, kérvén, hogy ezeknek kinyomatása és előzetes tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasítása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök : A közmunka- és közlekedésügyi minister ur jelentése az országgyűléshez a torontáli helyi érdekű vasutak engedélyezése tárgyában és a Budapestről Szent-Endrére vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. Több előterjesztés nincs bejelentve. Következik a napirend szerint a nmlt ülésben megejtett választás eredményének kihirdetése Szathmáry György jegyző (olvassa a választás eredményét). Elnök : A jegyzői kar jelentése szerint az első biráló bizottságba Mhay Sándor, a mentelmi bizottságba pedig Ullmann Sándor képviselő ur választatván meg, mindkettő kötelességének teljesítésére utasittatik. Miután Mohay Sándor képviselő ur az esküt már letette, ujabb eskü letételének szüksége fenn nem forog. Következik a napirend szerint a közlekedésügyi bizottság 495. számú jelentése, _a SzentAnnától Kisjenőig vezetendő elyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó felhatamazás tárgyában" beadott 489. számú törvényjavaslatra vonatkozólag. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz, a közlekedésügyi bizottság előadója: A Szent-Annától Kisjenőig vezetendő helyi érdekű vasút czélja az, hogy az arad-csanádi vasút arad-kisjenő-butíinyi fővonalának Szent-Anna állomását a kétegyháza-kisjenői szárny vonali Kisjenő végpontjával kösse össze. E szárnyvonalra nézve a kormány uíaj donképen már az 1875 :XLIV. törvényczikkben, melyben az aradborosjenői vasút engedélyezve lett,általános felhatal mazást nyert. Hogy enneh daczára a kormány e törvényjavaslatban előzetes felhatalmazáát kér a törvényhozástól, ennek oka az, hogy időközben | megalkottatott az 1880 : XXXI. törvényczikk, melyben megállapittatott, hogy oly vonalak, melyek két vasútvonal összekötésére szolgálnak, a törvényhozás előzetes helybenhagyása alá terjesztessenek. Itt ugyan mindkét pont ugyanazon részvény-társaság tulajdonában van, a kormány azonban magára nézve szigorúbb felfogásból indulva ki, ezen vasút engedélyezésének kérdését előzőleg terjesztette a töi vényhozás elé. A kormány azért kér előzetes felhatalmazást és azért nem mutatja már most be az engedélyokmányt, mert az ülésszak vége felé közeledik és az idő nem engedné, hogy az engedély-okmány már most egész terjedelmében bemutattassék és tárgyaltassék. Azonban a bizottság azt hiszi, hogy e felhatalmazás a kormánynak megadható, azért, mert gondoskodás történt a tekintetben, hogy az engedély-okmány az 1880: XXXI. törvényczikk keretén belül maradjon és az iránt, hogy ez az engedélyokmány épugy, mint más engedélyokmányok, utólagosan a törvényhozásnak bejelentessék. A tervezett vonal hossza 22-165 kilométer; tényleges építési költsége 382,416 forint 25 kr. meg kell jegyeznem, hogy ezen vasút engedélyezése némi hátránynyal fog járni a magyar állam vasutak arad-kétegyházi vonalára nézve, a menynyiben a forgalom a Kőrös vidékről a békési irányban most már inkább ezen vasútra fog áttereltetni. Azonban a bizottság tekintettel arra, hogy ezen hátránynál nagyobb figyelmet érdemelnek azon közgazdasági és forgalmi előnyök, melyek ezen vasút engedélyezéséből fognak származni, arra kéri a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József: T. ház! Én magam is elfogadom általánosságban a részletes vita alapjául a beterjesztett jelentést és annak nyomán a törvényjavaslatot, azonban kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni azt, hogy a kormány csakis szabatosan és nem szigorúbban teljesítette kötelességét, mint azt a bizottság t. előadója mondotta. Ugyanis nagyon jól tudom, hogy az 1875-iki idevágó törvényczikk rendeleténél fogva a kormány meghatalmazást nyert az ezen vonalból kiágazó bizonyos szárnyvonalak engedélyezésére; de a bizottság t. előadója is épen oly jól tudja, hogy hasonló feltételekhez van kötve az engedélyezés. Tehát tökéletesen igaz, hogy ha az 1875-iki törvényben előirt feltételekhez hasonló feltételek alatt akar a kormány ezen vasút kiépítésére engedélyt adni, azt megteheti a ház előleges beleegyezése nélkül is. Minthogy azonban legalább az én tudtommal nem hasonló, hanem kedvezőbb feltételek alatt óhajtják az engedélyesek ezen vasutat kiépíl teni, természetes, hogy már ezen oknál fogva is az
