Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-348

348. országos ülés márczins 38. 1887. 259 Mint méltóztatik látni, ezen niűkifejezések nem is németek, csak elenyésző csekély részben németek. (Egy hang balfelöl. Elég rosszak!) Meg­lehet hogy rosszak, de mindenütt el vannak fo­gadva. (Derültség. Helyeslés jdbbfelöl.) Tessék anokon javítani, én nem akarom javítani. (Derültség.) Ezen kifejezések Európa minden seregében el vannak fogadva és csak elenyésző csekély részben német eredetűek, legnagyobb részök franczia. Szalay Imre: A németnyelv szegénysége miatt! (Zajos derültség.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi nister: Jól van! Megengedem azt is. (Hosszan tartó derültség.) Kérdem, lehet-e azok után, miket bátor voltam felemlíteni, alapos kifogás az eljárás ellen akkor, midőn az 1867: XII. törvényezikk 11. §-ában a hadsereg egységes vezérlete ki van mondva. Ennél elnézőbb eljárást nem lehet kí­vánni. Szeretném látni, vájjon a franczia hadse­regben, ha valaki németül akarja letenni a vizs­gát, megengednék-e azt ? (Felkiáltások a szélső hal­oldalon : Az nem közös hadsereg! Nagy hosszan tartó zaj.) Nálunk azonban a vizsga letétele azoknak, kik a német nyelvben elegendő jártassággal nem birnak, anyanyelvitkön, tehát a magyar nyelven is meg van engedve. (Nagy zaj.) Azt hiszem, e tekintetben gyakorlatilag kifogása nem lehet sen­kinek. Mert ha a tényleges viszonyokkal számolni akarunk, azt csak nem követelheti józan ember, hogy a sereg egyes részei, egyes egyénei ne érint­kezhessenek egymással a nyelv miatt. Engedelmet kérek, az nem lehet sem a sereg érdeke, sem az állam érdeke és azt hiszem, hogy nem létezhetik magyar ember, a ki azt követeli, hogy a chaos, a bábeli zavar hozassék be a seregbe, (ügy van! jobbf elől. Félkilátásök a szélső balon: Hát a honvéd­ségnél!) A honvédség tisztjeitől is követeljük bi­zonyos mérvig a német nyelvet és ha méltóztatik utána nézni, a honvédségnél törzstiszt nem lehet senki, a ki a német nyelvet bizonyos mértékig nem birja. (Helyeslés Jobbf elől. Egy hang a szélső balfélől! Elég rossz!) És ez szükséges, mert a hon­védség a törvény értelmében hivatva van esetleg közreműködni a közös hadsereggel és a hadsereg­nek kiegészítő része. Kell tehát, hogy a hadsereg­gel érintkezzék és ennélfogva szükséges, hogy bizonyos mérviga német nyelvet is birja; az alantasabb tisztektől nem követeljük, de már a magasabb rangú tisztektől igenis követeljük a német nyelv tudását bizonyos mértékig. (Nyugta­lanság a szélső baloldalon. Felkiáltások: Hát a horvát honvédség!) Mondom bizonyos mértékig, a szolgá­lat teljesítéséhez képest és a horvát törzstisztektől is követeljük a magyar nyelv ismeretét. Ne mél­tóztassék tehát oly könnyen felszólalni, méltóz­tassék előbb a szabályokat megnézni, a valóról meggyőződni és azután beszélni. (Élénk helyeslés jobbf elől. Nyugtalanság a szélső balon.) Ha én vala­mit állítok, akkor meggyőződésem alapján állítom azt. (Élénk helyeslés.) A tényleges állapotot, t. képviselőház, bátor voltam ezzel jelezni és most bátor vagyok átmenni az egyetemi ifjúságnak adott válaszom tartalmára és alakjára. Válaszomnak azon része, a mely a tényleg fenálló törvényeinkre és az azokból folyó következményekre vonatkozik, azt hiszem, joggal meg nem támadható. Mert engedelmet kérek, hi­vatkoztam már a törvényre; a törvényben az egységes vezénylet és egységes vezérlet ki van mondva. Behozni a Bábel tornyát a hadseregbe, (Mozgás a szélső baloldalon) saját testvéreink, saját fiaink világos kárára, azt én nem teszem, azt teheti talán az, a ki a józan ész tábláját feltalálta. (Élénk derültség jobbf elől) de én nem teszem. (Egy hang a szélső baloldalról: Komikus!) Igen, nagyon komikus, de ugy van. Hogy zuglapokban felkarolnak egyet-mást, (Halljuk! Halljuk!) főleg a küszöbön álló válasz­tásokra való tekintettel, én azon nem csodálko­zom. (Felkiáltások szélső balfélől: A tPester Lloyds­ban! Derültség.) Nem a „Pester Lloyd" az! Sérelmet találnak abban, hogy én azt mond­tam, hogy a tiszti vizsgának kizárólag magyar nyelven letehetésére én indítványt tenni, lépéseket tenni nem merek. Igaz, mondottam; mert én sze­rintem a fiatalság igenis kérhet és a fiatalság, a mit tesz — tudjuk, valaha mi is fiatalok voltunk — bizonyos hévvel teszi; nem gondol az a fiatal­ság sem a következményekkel, sem a felelősséggel. (Nyugtalanság a szélső balon.) A bujtogatok sem gondolnak evvel. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zajos ellenmondás a szélső bal­oldalon. Halljuk! Halljuk!) Madarász József: A magyar nyelv kérése bujtogatás? (Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang jobbf dől. Nemcsak azt kérték!) B. Fejérváry Géza, honvédelmi minis ter: Ha a bnj tógátokat említem, indokolom is ezt; mert én nem szoktam pusztán csak állítani valamit, hanem hogy ha valamit állítok, be is bizonyítom (Halljuk! Halljuk!) és bebizonyítom azzal, hogy a fiatalságnak nálam járt küldöttsége, bármit Írjanak és bármit mondjanak is most, mikor tőlem elbúcsú­zott, midőn a beszédem, válaszom egész tenorja az volt, hogy én azon leszek, hogy eléressék az, a mi elérhető a hadsereg sikeres működésének és harczképességének csorbítása nélkül, a mely had­sereg a monarchia és Magyarország védelmére első sorban van hivatva; midőn ezt kijelentettem, a fiatalság meg volt elégedve azzal, megköszönte ezen nyilatkozatomat Ugyanily értelemben nyilat­kozott azon képviselő ur is, a ki a küldöttséget vezette. Ugyanaz nap délután - ez nem titok, kimondhatom — az a képviselő ur, a ki a küldött­séget vezette, egybefoglalta azt, a mit mondtam, hogy a lapokkal közölje, a fiatal emberek olvasták 33*

Next

/
Thumbnails
Contents