Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-348

258 348. országos ülés márczius 28. 1887. nyelvet nem birják, a m. kir. honvédségnél szol­gálhassák le önkénytességi évüket s tiszti vizs­gájuk letevése után a honvédségnél mint tisztek maradjanak ? T. képviselőház! A tudomány- és műegye­temi hallgatók küldöttsége megjelent nálam és utalván arra, hogy vannak fiatal emberek, a kik önhibájukon kivül nincsenek azon helyzetben, hogy a német nyelvet tökéletesen elsajátíthassák. (Halljuk! Halljuk! a szélső balol oldalon.) Egy kis türelmet kérek, én nekem mindig van türelmem. (Egy hang a szélső baloldalon : Nagyon fogyatékos!) arra kértek: eszközölném ki, hogy az egyéves önkéntesek a tiszti-vizsgát magyar nyelven tehes­sék le. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A küldöttség­nek adott válasz nem egészen szó szerint, de a lényegére nézve egészen helyesen a lapokban is megjelent. Méltóztassék megengedni t. ház, hogy a hoz­zám intézett interpellatióra nézve megkülönböz­tessem : először a tényleges állapotot, hogy tudni­illik azt előadhassam, a mi tény, másodszor, hogy áttérjek adott válaszom tartalmára és alakjára és a végén mintegy conelusióként válaszoljak az in­terpellatio egyes kérdéseire. (Halljuk! Halljuk!) A tényleges állapot a következő: azoknak, a kik az egyéves önkéntesi kedvezményt igénybe akarják venni, ha érettségi bizonyítványnyal nem birnak, vagy más előirt kellékeknek még meg nem feleltek, meg van engedve, hogy az önkén tesi vizsgát tegyék le, hogy ez által az egyévi ön­kéntességre a jogosultságot nyerjék meg. Erre nézve a védtörvény-utasítás 12i!. §-a a következő­ket tartalmazza: „A vizsga a jelölt szabad választása szerint bármely nyelven letehető, a mely a monarchia egyik vagy másik államában nyilvánosan bevett oktatási nyelvet képez." Ebből kiderül, hogy ha valaki azért, hogy egyéves önkéntes lehessen, a vizsgát le akarja tenni, azt magyar nyelven is leteheti. Azt hiszem, hogy ez iránt kétség nincs. (Helyeslés jobbfelől.) Most következik, ezzel úgyszólván kapcsola­tosan, az egy évi tettleges szolgálat után a tiszti vizsga. Erre nézve bizonyos feltételek vannak előírva a csapatiskolai utasításban — Truppen­schul-Instruction. — A gyalogság számára az utasítás 44-ik lap 21-ik §-a, 132-ik pontja, a lo­vasság számára kiadott utasítás 37-ik lap, 17-ik §-a 116-ik pontja a következőt mondja: „az el­méleti vizsga minden tantárgyból a német nyel­ven, mint a császári és királyi hadsereg szolgá­lati nyelvén tartandó. u Ez alkalommal elégséges, ha az önkéntesek a szolgálati használatra kielégítő módon magukat megértetni képesek; azoktól tehát, kiknek anya­nyelve nem a német, sem folyékony, választékos előadást, sem az írásbeli kifejezések tökéletes nyelvészeti helyességét nem kell követelni. Azonkívül nekik, ha az előbb említett elen­gedhetlen föltételnek eleget tesznek, de mégis azt hiszik, hogy ismereteiket valamely más — nem német — nyelven kimerítőbben beigazolhatják, megengedendő, hogy különösen a nehezebb tan­tárgyak behatóbb fejtegetésénél, anyanyelvüket vagy más oly nyelvet használjanak, melyen folyé­konyan beszélnek és melyet a vizsgáló bizottság, vagy legalább ennek néhány tagja is ért. Ez az elv. Én azt hiszem, t. ház, minthogy ez a szabály és sehol nincs kimondva az, hogy ki­zárólag csak német nyelven tehető le a vizsga, ha­nem csak elvileg van fentartva hivatalos nyelve a közös hadseregnek, ez ellen érdemleges kifogást tenni alig lehet; mert bárkinek szabadságában áll, ha elegendőképen nem tudja még a nemet nyelvet, a vizsgát magyar nyelven is letenni. (Egy hang a szélső baloldalon: Csakhogy megbuktatják ! Zaj.) Ez utasítás is. (Egy hang a sséhő baloldalon ; Csakhogy nem tartják mtg!) Hogy a katonaságnál az utasítást megtartják és hogy annak megtartása nem kényük-kedvüktől függ, azt tessék elhinni. Ott nem az egyes tiszt szabja meg az utasítást, hanem a hadügyminister és ahhoz tartani magát minden egyes embernek büntetés terhe alatt köte­lessége. (Derültség. Helyeslés jobboldalon ) Menjünk tovább. Azt állította a fiatalság kül­döttsége nálam, hogy a hadügyminister tavaly egy rendeletével megszigorította a vizsga feltéte­leit a német nyelvre való tekintettel. Tagadom, nem igaz. (Zaj.) A hadügyminister a következő rendeletet adta ki a csapatoknak. Azt mondja, hogy nem a csapatok részéről, hanem egyes pol­gári vállalkozók részéről én hozzá teszem: nem tudom, hazafiságból vagy kereset kévéért — ezt én teszem hozzá — kifejezett kívánatra a szabály­zatok az úgynevezett ezred anyanyelvekre fordít­tatnak le és ezen könyveket a csapatok iskolái­ban használják. A hadügyminister az ellen, hogy a szabályzatok lefordíttassanak németből az ezred nyelvére, semmi kifogása nincsen; mert kívánatos­nak és szükségesnek tartja, hogy a legénység mi­nél jobban megértse, miről szó van; de határozot­tan megköveteli, hogy az iskolákban a katonai műkifejezések, melyek nemcsak nálunk, de egész Európa minden hadseregében el vannak fogadva, ne fordíttassanak le más nyelvre, hanem eredetileg használtassanak azért, hogy a sereg minden egyes tigja ezekben bizonyos jártassággal birjon. (He­lyeslés jobbfelől.) Hogy ezen mükifejezésre szükség van, azt hiszem, ezt nem fogja tagadni senki. Ezen mű­kifejezéseknek egy jegyzékét el is hoztam ma­gammal. (Halljuk!) Itt van: Patrouille, Gros, Colonne, Állami, Munition. Patroné, Bayonet stb.

Next

/
Thumbnails
Contents