Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-343
343. országos ülés gazdagabban termő földek és kaszálók volnának, a szabályozatlan folyók kiáradásai által folytonosan pusztításoknak vannak a gazdák kitéve. A székelyföldön, t. ház, a régi ősi házi ipar sem képezheti többé azoa nagy fentartó erőt, a melylyel az hajdanában birt, mert azt a régi házi ipart elnyomta, úgyszólván megfojtotta a külföldi nagy tőkéve!, nagy szakértelemmel, nagy vállalkozó ügyességgel, gyors és olcsó szállítással rendelkező gyári nagy ipar, hazánkba akadálytalanul tóduló czifra. de olcsó és selejtes árúinak özönével. Továbbá, t. ház, hiányzanak a kellő intézkedések arra, hogy a székelyföldi népesség is felhasználhassa valahára a korszerű haladás eszközeit különösen az ip;\r terén; mert hiányzanak a székelyföldön a kellő ipari iskolák, az ipari tanműhelyek. Mióta a romániai határ is elzáródott, azóta pedig még szűkebbre szorult, jó részben elveszett az a piacz is, melyen termékeit, különösen ipari czikkeit értékesíthette a székely; hiányzanak továbbá a székelyföldön a ma már nélkülözhetetlenül szükséges és korszerű forgalmi eszközök, nincsenek vasutak ; ennek következtében pedig nincsen gyors és olcsó szállítás. Mindezeknek és sok más okoknak következtében, t. h nélkül, hogy ezeknek a dolgoknak további ismertetésébe és fejtegetésébe bocsátkoznám, a mit morst annál kevésbbé teszek, mert sok alkalommal voltam már bátor az egyes kérdések etegyenkint is a t ház elé hozni és alkalmilag ezen kérdések érdemleges részére nézve a minister urakhoz kérdéseket is intézni — ismétlem — mindezen okoknál fogva nem fogom a t. ház figyelmét továbbra is igénybe venni az általam már annyiszor ismertetett dolgok fejtegetésével és benyújtandó interpellatióm további indokolásával, hanem bátor leszek a következő interpellatiót egyszerűen felolvasni és a t. ház figyelmébe ajánlani. (Olvassa az interpellatiót.) „Interpellatio az igazság-, vallás- és közoktatásügyi, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, a közmunka- és közlekedésügyi és pénzügyministér urakhoz. (Derültség.) Minthogy a székelyföldi népességet az Ínséges közgazdasági viszonyok pusztulással fenyegetik és tömeges kivándorlásra kényszerítik; a székelyföldi népességnek pedig teljes erejében e hazában való megtartása és gyarapítása nagy országos és nemzeti közérdek; tisztelettel kérdem a fent megnevezett minister urakat: van-e határozottan megállapított munkatervök a székelyföldi közgazdasági viszonyok javítására? Nevezetesen tisztelettel kérdem az illető minister urat: 1. minő intézkedéseket szándékozik tenni a végből, hogy a tagosítás a székelyföldön mielőbb megvalósíttassák? 2. Van-e szándéka az igazságügyminister urnak intézkedni az iránt, hogy az 1871 : LV. törvénynek arányosításra vonatkozó 4. §-a mihamarább oly értelemben állapíttassák meg, hogy a márciius 19. 1S87. JQJ községi közczélokra nem szolgált, községi kezelés alatt nem állott külső magánhavasok enclavék ; erdők, legelők) számba ne vétessenek a községi közvagyont képező erdők és legelők arányosításánál? Kiván-e a minister ur rendelkezni az iránt, hogy a megfelelő törvényhozási intézkedésig is a folyamatban levő arányosítási perek felfüggesztessenek, új perek pedig ne indíttassanak? 3. Szándékozik-e és mi módon intézkedni a minister ur az iránt, hogy a hitelképesség szempontjából is nélkülözhetlen telekkönyvek a székelyföldön is mielőbb rendeztessenek 1 4. Van-e szándéka a közmunka- és közlekedésügyi minister urnak odahatni, hogy a székelyföldi folyóvizeknek, nevezetesen : a Maros, Olt, Feketeügy, Küküllő folyóknak szabályozása, elháríthatatlan szükség esetén, állami hozzájárulással is, mihamarabb munkába vétessék. 5. Tekintet nélkül a Romániával czélbavett kereskedelmi és vámtárgyalások bizonytalan esélyeire, szándékozik-e a közlekedési minister ur intézkedai az iránt, hogy Romániával egyezségjöhessen létre a székelyföldön keresztül keletre irányuló nemzetközi vasúti csatlakozásra nézve ? 6. Van-e határozott szándéka a minister urnak állami erővel vagy hozzájárulással is siettetni és eszközölni a székelyföldön keresztül keletre csatlakozó olyan vasútnak a létesítését, mely a nemzetközi forgalomnak hazánk pályáira való terelése czélján felül arra a czélra is hivatva lenne, hogy egyik főtörzsvonalát képezné a Gyergyón, Csíkon, Háromszéken át vezetendő stratégiai és közgazdasági transversalis vasútnak? 7. Van e határozott szándékuk a cultus- és kereskedelmi minister uraknak arra, hogy siettessék és kellőképen állami erővel is támogassák a helyi viszonyoknak megfelelő ipariskolák és ipari tanműhelyek felállítását a székelyföldön is, nevezetesen pedig : Csíkszeredán, Gyergyó-SzentMiklóson, Ditróban, Szárhegyen, Alfaluban, Remetén, Borszéken is? 8. Tekintettel a Romániával jelenleg fennálló helyzetünkre, van-e szándéka a kereskedelemügyi minister urnak oda működni, hogy a szerződéses állapot helyreállításáig is az Alduna mellékeinek piaczaira szabad átmenet engedtessék Románián keresztül a magyarországi áruknak? 9. A Romániával czélbavett vám- és kereskedelmi szerződés megkötésének mellőzhetlen feltételeként tekinti-e a kereskedelmi minister ur a teljes biztosítékok kikötését a marhavész, a vágómarha behozatal és a romániai vámhivatalnokok zaklatásai és visszaélései ellen? 10. Szándékozik-e a pénzügyministerium vezetője a szeszadótörvénynek tervezett reformja érdekében olyan intézkedést is venni be a módosítandó szeszadótörvénybe, hogy a megszabott űrméretű székelyföldi kis üstökben liszttartalmá