Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-343

198 U%. országos ülés márezlus 19. 1SS7 anyagokból is két forint évi adóátalány lefizetése mellett szabad legyen szeszt főzni ? 11. Szándékozik-e a pénzügyeket vezető minister ur mielőbb törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé a vadászati és fegyveradó olyan módosítása czéljából, hogy a székelyföldön külön­ben sem jövedelmező vadászati és fegyveradófize­tésének kötelezettsége alól kivétessenek az olyan helyrajzilag megállapítandó hegyvidékek lakói, a mely vidékeken az állattenyésztést állandóan dúvadak (medvék, farkasok stb.) károsítják és veszélyeztetik ? Elnök: A képviselő nr által beadott inter­pellatio közöltetni fog az igazságügyi, vallás- és közoktatásügyi, föklmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi, közmunka- és közlekedési és pénzügyminister urakkal. (Derültség.) Következik Veres József képviselő ur inter­pellatiój a. Veres József: T. ház! Midőn azon vissza­élésekről akarok röviden szólani, a miket a név­vel különösen a zsidók szoktak elkövetni, elégnek vélem csak igen röviden rámutatni a név fontos voltára. (Igaz! ügy van! a bal- és szélsőbal egyes padjain.) A név ismertető jegy, igen jellemzően mutatja ezt a latin szó : „nomen" nosco — ismer — igétől; a névnek épen azért feladata, hogy meg­ismertet, megjelöl bizonyos személyt, mint egyént, mint valamely család tagját, azonfölül még igen sokszor ugy is, mint egy nemzetiségnek vagy felekezetnek tagját, mint bizonyos korszaknak gyermekét; mert ezek szerint szokott a nevek használata és divata változni. (Igás! Ugy van! a bal- és szélsőbal egyes padjairól.) A névnek eredeti jelentése megörökíti a névszerző ősnek tulajdon­ságait. A névhez hozzá tapad a név viselőinek erénye, bfíne, egész emlékezete. Innen van, hogy önkénytelenül kapcsolatba jönnek a névvel mind­azon tulajdonok, melyek azon névnek viselőit jel­lemezték s annak viselőit is hajlandó az ember ugyanazon tulajdonokkal kapcsolatba hozni; de viszont innen van az is, hogy a névnek nemcsak jogi, hanem erkölcsi fontossága is van s a vele íízött visszaélés nem eshetik egyedül jogi, hanem egyszersmind erkölcsi szempont ítélete alá is. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldal némely pad­jain.) Ha például Kossuth a forradalom után Észak­Amerikába más névvel utazott volna; ha Görgey valamely társaságban más név alatt mutatja be magát, kiszámíthatlan különbséget okoz. így van kisebb egyének, szűkebb körülmé­nyek közt is. Ha valaki bizonyos nevet rossz hirbe kevert, új név alatt újra folytathatja ugyanazon üzelmeket. Eszerint a név ajánló és buktató, áldás és átok egyaránt lehet. Különös, de igen jellemző, hogy a zsidók nem szeretnek állandólag egy nevet viselni. (Igaz! Ugy | van! a bal- és szélső baloldal némely padjain.) ök kapták fel legújabban azon divatot, hogy vezeték­neveiket minduntalan másra változtatják, bizonyo­san azért, hogy nevük ne legyen és ne lehessen ismertető. Császári rendelettel kellett őket vezeték­név felvételére kényszeríteni. Válogatnak az ősrégi történeti nevek között és még azon szívességet sem teszik meg, hogy legalább a „h u betű hozzá­ragasztásával mutatnák meg, hogy a név viselője zsidó. így sokkal inkább réginek hangzanék. írnák például Károlyit „Khárolyi'-nak, Tiszát „Thiszá"­nak. (Derültség) Ma-holnap ezen áramlat következtében oda jutunk, hogy ha jó magyar nevet hall az ember, gyanúba veszi, hogy annak viselője zsidó. (Igaz! Ugy van f a bal ?s szélső baloldal némely padjain.) Nem elégszenek meg azzal, hogy a vezeték­nevet változtassák,a keresztneveket is szeretik vál­toztatgatni. Nem viselik azon zsidó nevet, mit a szülők az anyakönyvbe jegyeztetnek, hanem tet­szésük szerint válogatnak igen jó hangzású keresz­tény neveket., így teremnek az igen jó hangzású Eszterházy Árpádok, Károlyi Bélák, stb. (De­rültség.) Minden nemzet, minden felekezet büszke bizo­nyos fokig a saját nevére. A zsidó szégyenli azt. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldal némely pad­jain.) Egyszer nevezi magát hébernek, Mózes val­lásának, máskor israelitának, judaitának, judeus — zsidó —. Akármelyik néven nevezzük, bizonyos röstelkedéssel fogadja, minek nincs elfogadhatóbb tanúbizonysága, mint az, hogy a természet minden országából bőven kölcsönzik p maguknak a neve­ket: Stern, Rose, Diamant, Adler. Löwe, stb. nevezik magukat; niajd a nemzetektől veszik ne­veiket, nevezik magukat Ungárnak, Polláknak, Deutsclmak, sőt Ochsnak is, de tudtommal Jude nincs köztük egyetlen egy se. A vezetéknevek változtatásához és az ez által előidézett zavarokhoz hozzájárul még az, hogy ők a keresztnevet nem irják ki egészen, hogy a kö­zönség ne tudja, hogy azon név viselője zsidó. (Igaz! Ugy van! a bal és szélső báloldal némely padjain.) Mennyire megy ezen félelmük a névtől, mint ismertető jeltől, mutatja az, hogy a czégtáblákra rövidítve irják ki neveiket. Ha például a czég­táblán levő Kohn R. alatt rejtőző Kohn Rudolf megbukik, üzletét ráíratja Kohn Reginára, a fele­ségére, de azért a czég marad a Kohn Rudolfé. Hozzájárul ehhez azon sajátságos, a zsidók által leginkább kedvelt szokás, hogy nem ugy tesznek, mint a régi magyaroknál szokás volt, hogy a nő nevet is felemlítenék, ha Weisz Regina vagy bárminek hivták, hozzámegy Kohn Rudolf urasághoz, akkor ő is Kohn Regina lesz. Ha már most a Kohn Regina ő nagysága is bukni akar, hirtelen átíratja birtokát Rebeka leä-

Next

/
Thumbnails
Contents