Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-342

M2. ersiágos ülés márcíias 17. 1887. ^gg nak, a t. kormány, mely vele eolidaritásban állott, az akkori pénzügyminister urnak ezen igéretét be fogja váltani és igy ezen reményben erre vonat­kozó speciális indítványt ez alkalommal nem fogok tenni. Ha szemügyre veszem az 1885-iki zárszám­adásokban nrutatkozó tényeket, valóban megdöb­bentőnek kell találnom a tálkiadásoknak rendkívül nngy mérvét. A kezelések összes keretében a kor­mány 18 millió százezer forintot meghaladó összeg­gel többet költött, mint a mire a törvényhozástól meghatalmazást nyert. Ez az óriásilag felmagaso­dott budgetnek még mindig közel 6*/°-át teszi. Ha más államokban a kormányok eljárását a budget­jog tekintetében figyelembe vesszük, nem tudok megnevezni egyetlen egy államot sem, hol békés viszonyok közt, a hol tehát rendkívüli körülmé­nyek nem kényszerítették a kormányt ily eljárásra, hasonló tünetek előfordultak volna. Sőt még ha Austria példáját tekintjük is, melyet pedig senki sem fog közülünk a parlamentarismus mintájának tekinteni — hisz ott a kormány maga is azt mondja magáról, hogy nem parlamenti kor­mány; de az a kormány mégis az év íolyamán, midőn több szükségletek merülnek fel,' egész a minutiositásig 2—3 —10 ezer forintig menő szükségleteinek fedezésére póthitelekérí fordul a törvényhozáshoz és nem túlkiadások czímén szá­molja el ezen összegeket, hanem még mielőtt elköltettek volna, azokra fedezetet kér és csak oly kiadásokra nézve fordulnak elő ott túlköl­tekezések, melyek előreláthatok valóban nem voltak s a mely kiadásoknak elmulasztása vagy elhabisztása csakugyan a kormány felelősségébe ütközött volna. De nálunk a kormány ugy bánik el a budget­tel, mintha neki átruházási joga volna az egész költségvetés keretén belül. Önkényüleg költeke­zik olyan czímekre, melyek a budgetben előfor­dulnak a megszavazottnál nagyobb mérvben s azon felül elkölt nagy összegeket előirányzat nélkül és még ezen is túl megy: rendszeresít bizonyos állásokat, melyeknek terhei állandóan megmaradnak az államra a nélkül, hogy azokra törvényhozási felhatalmazást ny r ert volna. Ha a túlkiadások jelentőségét és mérvét meg akarjuk ítélni, vegyük első sorban a rendes rova­tokat. A rendes költségvetés keretén belülj tehát az államgasdálkodásnak nem azon részében, hol rendkívüli esetek tömegesen fordulnak elő és előreláthatatlan kiadások tömegesen jelentkeznek, a rendes rovatokban a kormány túlköltekezése 157» milliót tett ki az 1885-iki kezelési évben. Ezzel szemben állanak azon rovatok, melyeknél kevesebbet költött a kormány az előirányzottnál, a melyek összesen 3.200,000 forintot tesznek. Alig szükséges, t ház, hangsúlyoznom, hogy mivel a kormánynak a budget keretén belül át­KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. XVI. KÖTET. ruházási joga csak ott van, a hol a költségvetési törvény által ez világosan megadatott, azon keve­sebb kiadások a túlkiadásokkal szemben compen­satióul a budgetjog szemponjából a legkevésbbé sem szolgálhatnak. E kevesebb kiadások tényleg oly természetűek is, hogy megtakarításoknak nem nevezhetők, mert hol fordulnak azok elő ? Azok­nak majdnem kilencz tizede 3.200,000 forintból 2.300,000 forint a pénzügyministeri tárcza keze­lésébe esik. Ezen kevesebb kiadások, t. ház, többnyire átfutó természetűek, a melyek a budget­nek pénzügyi eredményét nem igen alterálják. Hogy ha, t. ház, a túlkiadásoknál és a kevesebb kiadásoknál az ezekre vonatkozó összegeket levon­juk, azt találjuk, hogy tisztán azon túlkiadások, a melyek sem nem átfutó természetűek, sem pedig ily értelmű mentséget meg nem engednek, 13'5 millióra rúgnak, mig ezzel szemben a hasonló természetű kevesebb kiadások csak 900,000 forin­tot tesznek. Ezek a számok, t. ház, erősen jellem­zik a kormány önkényes eljárását és azt, hogy a budgetjog védelmére szigorúan és keményen kell a t. háznak felügyelnie. Hasonló tünetek mutat­koznak az átmeneti kiadások és a beruházások­nál is. Az átmeneti túlkiadások 628,000 frtot, a kevesebb kiadások pedig 606,000 forintot tesznek. Nem az összeg nagyságáért említem ezt fel, t. ház, hanem azért, mert jellemző arra, hogy mit nyomnak a kevesebb kiadások a túlkiadások­kal szemben. Miből eredt ezen 606,000 forint kevesebblet az átmeneti kiadásoknál ? Bármi által éretett is ez el: akkor, a mikor a mérleget vesz­szük és a zárszámadási bizottság és a szám­vevőszék számításai alapján constatáljuk, hogy a tényleges eredmény 6.700,000 forinttal volt rosszabb az előirányzatnál, ezen kevesebb ki­adások compensationalis természetüekké tétet­tek és a pénztári kezelésnél számításba vétet­tek. És itt az tűnik ki, hogy ezen kevesebb kiadás az átmenetieknél például abból eredt, hogy a kiállításra előirányzott 700,000 forintnyi előleg­ből 487,000 forinttal kevesebb adatott ki. Ezen 487,000 forint a papiroson formailag mint meg­takarítás szerepel, mig tényleg azon tűlkiadás elszámolásában foglal helyet, a melyet a napokban volt a t. ház kegyes a földinivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minister urnak megszavazni. A beruházásoknál is hasonló dolgok fordulnak elő. Itt is, t. ház, a több kiadások olyanok, a melyek nem térülnek vissza, a kevesebb kiadások pedig onnan erednek, hogy bizonyos munkálatok, a melyeknek egészben teljesítése volt tervezve, csak részben teljesíttettek és igy a következő évben a megfelelő tételeknél nagyobb szükségletek merül­nek fel. Igy volt ez 1885-ben, igy volt az előtt és igy lesz ezentúl is, ha a ház erélyes intézkedést nem tesz, mert azon határozat, melyet e tekintet­ben a ministertanács hozott és a mely a ház előtt 1 M

Next

/
Thumbnails
Contents