Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-342

342. ©rsgágos lléi Hoitsy Pál : Kivált mióta t. ministerelnök ur van a kormányon ! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a t, képviselő urat, ne méltóztassék mindig beleszólani. Tisza Kálmán ministerelnök: Csak az a különbség, t. ház, a különböző emberek között, hogy némelyik mindig hasogatja, de sohasem birja elhasítani, a másik pedig, ha akarja, el is hasíthatja. (Élénli helyeslés és tetszés a jobboldalon. Derültség hatféléi. Felkiáltások : Éljen!) Elnök: T. ház! (Zaj. Halljuk.' Halljuk!) A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e kívánni, hogy a gróf Apponyi Albert képviselő ur által beterjesztett törvényjavaslat tárgyalás alá vétessék ? Igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot tárgyalás alá vétetni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások : Többség!) Kérem azon képviselő urakat, kik a törvényjavaslatot nem kívánják tárgyalás alá vétetni, méltóztassanak fellálkni. (Megtörténik.) A ház többsége nem kívánja a gróf Apponyi Albert képviselő ur által beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalni. (Felkiáltások: öt percznyi szünetet kérünk!) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak a képviselő urak helyeiket elfoglalni, az illést folytatjuk. Következik „az 1886-ik évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről" szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni ? Igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállani, Csanády Sándor: A házszabályokhoz kívánok szólni. Miután a házban nincsen 100 tag jelen, a ház nem határozatképes. A törvényjavaslat fölött tehát szavazni nem lehet. (Zaj. Ellenmondások jobbról.) Elnök : Felszólalás történvén, kénytelen vagyok a képviselő urakat megszámláltatni. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak szakaszonkint felállani. A jegyző urak meg fogják a képviselő urakat számlálni. (A jegyzők megszámlálják a képviselőkéi.) Elnök : A ház tagjainak megszámlálásából kitűnt, hogy 168 képviselő van jelen. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e „az 1886. évi közösÜgyi költségekre a magyar korona országai által márczins 17. ISS7. Jg5 pótlólag fizetendő összegekről" szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett át fog küldetni a főrendiházhoz. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen pontját meghallgatni, hogy az hitelesíttetvén, a törvényjavaslat nyomban átküldhető legyen. Szathmáry György jegyző: (olvassa a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a zárszámadást vizsgáló bizottságnak 472. számú jelentése az J.885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Abonyi Emil, a zárszámadási bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A zárszámadás vizsgáló bizottság által kötelességemmé tétetvén, hogy számot adjak azon tevékenységről, melyet a bizottság az 1885. évi állami zárszámadások megvizsgálása körül kifejtett, engedje meg a t. ház, hogy szíves türelmét lehető rövid időre igénybe véve, a nekem juttatott kötelességet teljesíthessem. Mind a mellett, hogy a zárszámadás általános és részletes eredményei elegendő anyagot nyújtanak az államháztartás viszonyainak tüzetes fejtegetésére, a t,ház türelme iránti tiszteletből ezt tenni nem kívánom, hanem csupán azon körülmények elsorolására szorítkozom, melyek a zárszámadás eredményeinek megbirálására, valamint a bizottságnak ezekből folyólag előterjesztett határozati javaslatai megvilágítására okvetlenül szükségesnek látszanak. A mi első sorban az államháztartásnak azon eredményeit illeti, melyek alapján az előirányzattal való összehasonlítás és a kormánynak az 1885. évben kifejtett pénzügyi tevékenysége helyesen megítélhetők, tehát melyek a közgazdaságilag teljesített előírások és utalványozások folytáu keletkeztek az egyes kezelési ágakban, hozzáadva a hozzáadandókat és kivonva a kivonandókat, a következő eredmények mutatkoznak, nevezetesen a bevételek összege 301.541,000 frt, a kiadásoké pedig 298 494,000 frttal van megállapítva és igy sz előirányzattal szemben 3.046,970 frt jövedelemfölösleg mutatkozik. Az államháztartás 1885. évi tényleges kezelése azonban ettől eltérő' eredményt mutat; ugyanis ennek eredménye az 1885. évi II. és azzal kapcsolatos törvények által megállapított 33.445,116 frtnyi előirányzati hiánynyal szemben 40.200,527 frtnyi tényleges hiányt tüntet fel és