Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-342
Jgg 542. országos ülés máreziis 17. 18S7. igy ezen eredmény az előirányzattal szemben | 6.755,410 frttal kedvezőtlenebbül alakul. Számszerűleg kétség kivül kedvezőtlen az államháztartásnak ezen tényleges végeredménye nemcsak azért, mert bizonyítéka annak, hogy azon feltevések, melyek alapján az 1885. évi állami költségvetés megállapittatott, ezúttal sem valósultak, hanem azért is, mert az államháztartás rendezése tekintetében az 1882-ben és 1883-ban elért kedvező eredményekhez képest az 1884-ik évi eredményekhez viszonyítva is visszaesést jelez. Sajnos, de e visszaesés nem egy tekintetben constatálható az összehasonlítás alapjául vett évekkel szemben. Mert nemcsak abban nyilvánul, hogy az 1885. évi zárszámadás tényleges végeredménye kedvezőtlenebb, mint amaz évek bármelyikében volt, hanem egyrészt abban, hogy a tényleges hiány összege, daczára annak, hogy az állam saját forrásaiból eredő tényleges bevételek 1885-ben 1882-vel szemben 27.647,000 frttal, 1883-mal szemben 17.155,056 frttal s végre 1884-gyel szemben 16.024,590 frttal voltak kedvezőbbek az előirányzottaknál, mégis a bevételek ezen jelentékeny arányú emelkedése, a pénztári deficit megfelelő arányokbani csökkenésére hatással nem volt. De másrészt nyilvánul még abban is, hogy az államháztartás állásának megítélésénél a legnagyobb fontossággal biró rendes kezelés keretében a bevételek és kiadások közti viszony, az összehasonlítás alapjául vett évek rendes kezelési viszonyaihoz képest, a mennyiben a 4.829,000 frttal praeliminált fölösleg helyett tényleg 5.502,000 frtnyi hiány lett az eredmény, jelentékeny rosszabbuläst mutat. A rendes kezelés ugyanis 1882-ben az előirányzott 12.261,000 frt hiánynyal szemben, tényleg csak 5.946,000 frt hiányt; 1883-ban az előirányzott 8.004,000 frt hiánynyal szemben tényleg csak 5.100,000 frt hiányt, sőt még 1884-ben is a 378,000 frttal előirányzott fölösleggel szemben 5.184,000 frtnyi hiányt eredményezett. Tehát 1882. és 1883-ban a rendes kezelés tényleges eredményei az előirányzattal szemben feltétlenül kedvezőbben alakultak; 1884-ben ugyan már némi fölösleggel szemben állott elő az 1885-ikivel csaknem egyenlő nagyságú hiány, azonban még ez is, a tényleges bevételek aránylag kisebb növekedése mellett, az előirányzathoz viszonyítva 4.770,000 írttal adott jobb eredményt a rendes kezelés 1885-iki tényleges eredményénél. De tekintve azon körülményt, hogy a tényleges kiadások 1885-ben sokkal nagyobb mértékben haladták meg az előirányzat keretét, mint az a már idézett évek bármelyikében történt, a mi pedig, ha nem történik, a rendes kezelés tényleges bevételeinek 8.000,000 frttal kedvezőbb eredménye az előirányzott hiány csökkentésére érvényesülhetett volna — az államháztartásnak zárszámadásiig más eredménye nem lehetett, mint hogy az 1885-iki tényleges hiány, az előirányzottnál a zárszámadásilag megállapított 6.755,000 frttal kedvezőtlenebbül alakult. Miután a bizottság az államháztartás 1885-iki tényleges kezelésének ezen az előző évekhez viszonyítva kedvezőtlen végeredményét számszerűleg megállapította, azon kérdésekkel kívánt tisztába, jönni, mely körülmények által okoztattak a mondott eredmény indokául szolgáló túlkiadások ? » mennyiben vannak azok igazolva? E czélból a zárszámadás összes tételeit szigorú bírálat tárgyává tette a bizottság s meggyőződött arról, hogy azon túlkiadási tételeken kivül, melyek az átmeneti kiadások és beruházások számlájára súlyosodnak s melyek, miután az állam saját forrásaiból eredő fedezettel költségvetésileg ellensúlyozva nincsenek, az állammérleg megrontására amúgy is rendszerint befolyással vannak, merültek fel egyéb figyelmet érdemlő körülmények is, melyek az előbb vázolt kedvezőtlen eredmény alakulására kikerülhetlen hatással voltak s mint ilyenek, a felmerült tényleges hiánytöbbletnek, valamint az azokat előidézett túlkiadásoknak teljesen elfogadható igazolására szolgálnak. A zárszámadás majdnem minden költségágban mutat fel jelentékeny eltéréseket, melyek előirányzaton kívüli kiadások, vagy az előirányzattal szemben túlkiadások alakjában merültek fel s olyan körülmények által idéztettek elő, melyek az 1885. évi költségvetés megállapításakor számításba véve csakugyan nem voltak, de a melyeket a kezelés folyamán elhárítani s ezzel a túlkiadások tételét mellőzni nem lehetett. A sok közül, t. ház, csak néhány az összeg nagyságánál fogva jelentősebb példát fogok ezen állításom igazolására idézni. (Halljuk !) Az államadósságok kamat és agio számláján 2.776,000 forintnyi túlkiadás merült fel. Ebből 1.425,000 frt az agio emelkedésének kikerülhetlen hatása alatt jelentkezett azért, mert a 20°/»-kal előirányzott agiot az egész éven át átlag 247*°/«kal kellett kiegyenlíteni, másik része pedig azon hitelműveletek által okoztatott, melyek a törvényhozás 1884. és 1885-ben adott felhatalmazásai alapján az 1885. év folyamán eszközöltettek, de a melyek kamatairól a költségvetésben megfelelő mértékben gondoskodva nem volt. A nyugdíjak rovatán 280,000 forinttal több lett kiadva, ennek nagyobb része a már 1885-ben hatályba lépett új" nyugdíjtörvény kedvezőbb határozmányai által okoztatott, kisebb része pedig azon kegyelmi tények folyománya, melyek sorozatát a t. ház tagjai az államszámszék részletes j*elentésének végén olvashatják meg. Az államvasutaknál a beruházási, tehát vagyoncserét képező kiadásoktól eltekintve,az üzleti
