Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-340

152 340. országos alig märczius 10. 1887. Kérem a t. házat, méltóztassék ellenindítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha teliét szólni senki sem kivan, a vitát bezárom 8 minthogy az előadó ur sem kivan szólani, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Madarász József képviselő ur ellenindítványával szemben az 1886. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat eszmét, /., 2., 3. §§-t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! Most következnek az interpellatiók és azután a közlekedési minister urnak is lesz egy jelentése, Azonban mielőtt ezeket a t. ház meghallgatná, czélszerű volna, ha a legközelebbi munkarendre nézve most méltóztatnék megállapodni. (Helyeslés.) Már tegnap bátor voltam javaslatba hozni, hogy a t. ház méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a jövő csütörtökig, vagyis mához egy hétig érdemleges ülést nem tart, azonban a bizottságokat utasítja a hozzájuk intézett ügyek tárgyalására és jelentésüknek mielőbbi beterjesztésére. Hogyha időközben jelentések, ministeri előterjesztések vagy törvényjavaslatok jönnek a házhoz, arra az esetre az elnökséget méltóztassék felhatalmazni, hogy csupán ezen czélból időközben is ülést hirdethessen. (Helyeslés.) A jövő csütörtökön d. e. 10 órakor tartandó ülés első tárgya lesz a gróf Apponyi képviselő ur által a curiai bíráskodás tárgyában mai napon beadod törvényjavaslatnak indokolása; a második tárgya s ma elfogadott törvényjavaslat végmegszavazása s azután következni fog a zárszámadási bizottság jelentése az 1885. évi zárszámadásról, a mely jelentés kiosztása iránt intézkedni fogok, hogy azt a képviselő urak még e héten megkaphassák. Aííon kivüí van még a zárszámadási bizottságnak egy jelentése az 1886. évi túlkiadásokra vonatkozólag, a melyet az 1885. évi zárszámadások tárgyalása utánra szintén napirendre tűnni ajánlok. (Helyeslés.) Ezek volnának a legközelebbi ülés napirendjének tárgyai. (Helyeslés.) Ha ezeket igy méltóztatik elfogadni, akkor határozatképen mondom ki. Most méltóztassanak az interpellatiókat és a közlekedési minister ur jelentését meghallgatni. Az első interpelláló Dobránszky Péter képviselő ur. (Felkiáltások: Nincs itt!) Ha Dobránszky képviselő ur nincs jelen, akkor következik Madarász képviselő ur. Madarász József: T. képviselőház! (Halljuk!) A vallás és közoktatásügyi minister úrhoz fogok kérdést intézni. Előbb felolvasom interpellatiómat és azután fogom indokolni (olvassa): Kérdés a vallás- és közoktatásügyi ministerhez! A „Székesfehérvár és Vidéke" czímű lapnak február 19-én, márczius 1., 3. és 5-ikén megjelent számaiban, a székesfehérvári állami főreáltanoda igazgatója Valkovszky Miklós úrra nézve, előbb vádakkal és válasza meg nem nyugtatván a közönséget, utóbb aggályos nyilatkozatokkal találkozunk ; melyek szerint az igazgató ur az 1848—49-ik évi szabadságharcz kezdetét akként ismertette, hogy „bizonyos Kossuth Lajos fiatal ügyvéd hiúságtól vezéreltetve, lázította fel a nemzetnek könynyen hívő részét". „Az önvédelmi harezot pedig ugy adta elő, mint a társadalom salakja által érdekhajhászatból csinált rebelliót." Ez állítások, mint rágalmak ellen az 1848— 49-iki honvédegyletnek székesfehérvári választmánya tiltakozni, a márczius 5-én megjelent említett lapban, kötelességének ismerte. Mivel pedig az ifjúságnak nemzeti érzelmeiben való megmérgezése megbocsáthatlan és megengedhetlen bűn; s mivel az e tekintetben keltett aggályok az ügynek gyors megvizsgálását s ha nincs baj, a kedélyek megnyugtatását, ha van baj, annak gyökeres kiirtását követelik, tisztelettel kérdem a minister urat, van-e tudomása ez esetről s ha nincs, hajlandó-e, tekintetbe véve a fennemlített lap számaiban megjelent nyilatkozatokat is, az ügyet haladéktalanul megvizsgálni s ha történt a nemzeti érzület megsértése, azt megtorolni? T. képviselőház! Néhány szóval indokolom, azt, hogy miért tartottam késztetve magamat a kérdés megtételére. (Halljuk!) Körülbelül ugy egy hete, az „Egyetértésiben egy kisebb kivonat közöltetett, e tekintetben, hogy a hivatkozott igazgató ur által bizonyos nemzeti érzelmeket sértő nyilatkozatok tétettek. Azonnal feltűnt előttem és érintkezésbe tettem magamat Székesfehérvárott lakó ismerőimmel és barátaimmal, kérve, hogy az ez ügyben a lapokban megjelenteket velem közölni szíveskedjenek. Tegnap kaptam azon lapokat, melyek szerint fogalmaztam kérdésemet, tudniillik február 19-ikit, márczius 1., 3. és 5-ikit. (Halljuk!) Igaz, hogy azokban meg van érintve, hogy a február 19-én megjelent vádaknak elsejére nézve az igazgató ur szíves volt nyilatkozni, hogy ő Kossuth irányában soha tiszteletlen kifejezést nem használt, azonban a többi vádra nézve elhallgatott. -