Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-340

M. »rs. ág»s ülés atárezlws 10. 1887. Í5Í tékes bíróság által kéretik a kiadatás, kéri a t. házat, méltóztassék ezen esetben Vadnay Andor képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését el­rendelni. (Helyeslés a jobboldalon és a bálon.) Elnöki Szólásra senki sem lévén felje­gyezve, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, n> éltózta tik-e a mentelmi bizottság javaslata alapján Vadnay Andor kép­viselő ur mentelmi jogának felfüggesztését elren­delni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azo­kat, a kik a mentelmi jog felfüggesztését kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a mentelmi bizottság javaslata alapján Vadnay Andor képviselő ur mentelmi jogát fel­függeszti. Következik a pénzügyi bizottság 467. számú jelentése „az 1886. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasott­nak méltóztatik venni (Igen!) s e szerint az álta­lános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Lukács László, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A közösügyek tárgyalására múlt évi november havára egybehívott országos bizottság tárgyalásain a közös kormány a rendes előterjesztéseken kivül pótelőterjesztéseket is tett, melyekben összesen 1.674,000 forintnyi összegig terjedő póthitel engedélyezését kérte. HiZen összeg a következő négy különböző tétel­ből alakult. Először a póthitel kéréséi szükségessé tette az 1879 :XLI. törvényezikk a katonai lakbér­illetmények emeléséről, melyek ezen törvény kö­vetkeztében 1886. év január 1-től az e czélra megszavazott összegen felül a rendes hadseregnél 1.614,000 írt pótszükségletet, a hadi tengerészei­nél 43,704 forintnyi pótszükségletet vontak maguk után. Ezen két összeg a közösügyi rendes kiadások között számolandó el. Ezeken kivül ugyancsak a közös hadügy­nűnister a hadihajó-állományok jókarban tar­tására, illetőleg kiegészítésére 7,380 frt összegig kért póthitelt és végre a közös külügymmister, tekintettel az Egyptomban uralkodó drágasági vi­szonyokra, az ott lévő és állami ellátásban részesülő consulatusnál alkalmazott hivatalnoki és szolga­személyzet részére 9,000 frt drágasági, illetőleg lakbérpótlékot kért, vagyis ugyanannyit, mint a mennyi 1885-re ezen czímen megszavazva volt. Miután a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságok ezen póthiteleket indokoltaknak talál­ták és az erre vonatko ó határozatok ő Felsége szentesítésével elláttattak. Az előttünk fekvő tör­vényjavaslatban a pénzügyminister ur felhatalma­zást kér a törvényhozástól arra, hogy az ezen összegből Magyarország terhére eső részt a közös pénzügyininisternek kifizethesse. Ezen törvény­es javaslat egyszersmind rendelkezik az említett összegek miként leendő elszámolásáról is. A Ma­gyarországra eső összeg az eddig szokásos, tör­vényen alapuló számítási mód szerint állapít­tatott meg, a mennyiben az összes bruttó összegből két százalék levonatott Magyarország terhére és az igy fenmaradt összeg a 30 és 70 százalékos kulcs szerint osztatott meg. Ezen szá­mítás alapján Magyarországra ezen összegből 525,662 forint 38 kr. esik, mely összeg olyképen oszlik meg, hogy abból 520,519 frt 6 kr., a rendes közösügyi szükséglet körében, az összeg további része, vagyis 5,Í43 frt 32 kr. pedig a rendkívüli szükséglet körében lesz a zárszámadásokban el­számolandó. A törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, a bizottság pedig tekintettel az 1867 : XII. törvényezikk 41. §-ára, a mely az eféle szükségletekre vonatkozólag egészen világosan és határozottul! intézkedik, azon tiszteletteljes kérést intézi a képviselőházhoz, hogy ezen törvény­javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelól.) Madarász József: T. képviselőház ! Jól ismeri a t. ház azon alkotmányos álláspontot, a melyet az ezen oldalon ülő függetlenségi és 48-aa párt nemesik a jelen kormány irányában, hanem minden iránt, ami az 1867.törvény következtében közösügyesnek neveztetik, elfoglal. Jól tudja a t. ház, hogy mi nemcsak a biza­lom hiányában tagadjuk meg a t. kormánytól ez összeget, hanem hazánk önállósága, függetlensége, alkotmánya, hazánk államisága szempontjából. (Helyeslés a szélső balon.) Jól tudván a t. ház tagjai azt, hogy mi még azon összegeket sem ajánltuk meg ennek a kor­mánynak, a melyek itt Magyarország törvény­hozása előtt tárgyaltattak és általa fogadtattak el, nem vehetik zokon tőlünk, kiket nemcsak a bizalom kérdése, hanem az alkotmányos szempont, Magyar­ország valóságos, igazi állami függetlenségének szempontja is elválaszt a t. kormánypárttól és az utóbbi tekintetben t. szomszédainktól is, hogy mi a jelen törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben el nem fogadjuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A magam részéről, hogy hivatalos nyoma is legyen álláspontunknak, a törvényjavaslat, illetőleg a pénzügyi bizottság jelentésével szemben ellen­indítványt teszek le a ház asztalára. (Halljuk!) Az ellenindítvány következő (olvassa) : „A pénzügyi bizottság467. szám alatti jelen­tésével szemben a ház a pénzügyminísternek 454. szám alatt benyújtott törvényjavaslatát visszauta­sítja (Helyeslés a szélső baloldalon) sa kért 525,662 forint 38 kr. fizethetésére nem hatalmazza fel." (Helyeslés a szélső baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents