Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-339

141 339. orsi;',g©s ftlit jaárczius 0. 1SS7. hanem a jövőre nézve is szól és ezen szegény embereknek a sorsa nagyon bizonytalan volna, hogy ha csak addig gyakorolhatnák a házaló kereskedésnek ezen módját, mig a kormány a házalás ügyét törvény útján szabályozza. Mert ebből kétségtelenül az következnék, hogy a házalásnak ezen módja megszűnnék abban a perczben, amelyben az illető törvény, melyet a t. minister ur a törvényhozás által meg akar alkottatni, hatályba lép. Gróf Széchényi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister; Mást rendel az a törvény! Grünwald Béla: Jól van, a t. minister ur azt mondja, hogy ez a törvény mást rendel. Épen azt mondom én, hogy ha ez a törvény mást rendel, ugy nagyon természetesen meg is fog szüntettetni a házaló kereskedés. Épen abban rejlik a kérdés lényege, hogy helyes-e a házalásnak ezt a módját megszüntetni! Mert méltóztassanak meggyőződve lenni, az teljesen tisztán áll mindnyájunk előtt, hogy nem az a feladat, hogy megszüntettessék a házalásnak ez a módja; hanem a kormánynak az feladata, hogy a visszaéléseket, mint a milyeneket az előttem szólott képviselőtársam is felemlített, megfelelő határok közé szorítsa. Ha a kormány a házalás ezen módját meg akarja szüntetni, vagy ha jelentékenyen korlátozza, akkor is bekövetkezik az, hogy ezen gazdasági existentiák nyomornak lesznek kitéve, mert más kereseti módjuk nincsen. Én tehát tudva azt, hogy a kormánynak is az a czéija, hogy biztosítsa a házaló kereskedőknek ezen régi jogát, kérem, ne méltóztassék az említett clausulát a szakaszban benne hagyni, a mely ckusulának értelme ugy sincsen és csak félreértésekre szolgáltatna alkalmat, hanem méltóztassék e szakaszt a clansula nélkül elfogadni és igy a szakasz a következőkép hangzanék: „2. §. A felvidéki házaló kereskedők, kik régi szokás alapján látogatták a heti vásárokat, eddigi joguk gyakorlatában hagyatnak." Ezzel megszűnnék minden félreértés, mely a mostani szövegezésnek fentartása által keletkezhetnék. Bátor vagyok ezt a módosítást a t. minister urnak és a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés lalfelőL) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Gr. Széchényi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! A képviselő urak felszóíalásaira bátor vagyok megjegyezni azt, hogy mindazon rendeletek, melyek az új ipartörvény életbe léptetése után a házalókra vonatkozólag a ministeríum által kiadattak, mind oly panaszok folytán adattak ki, melyek jogosaknak mutatkoztak előttem. E rendeletek kiadására azért is ösztönözve éreztem magamat, mert nem azon állásponton állottam, hogy — a mint Grünwald Béla t. képviselő ur megjegyezte — kegyeket akartam volna osztogatni, nem pedig a régi jogokat respectálni. HiBzen épen azért, mivel a régi jogokat respectálni akartam, voltam kénytelen azon rendeleteket kibocsátani, melyek a házalók panaszait orvosolják és pátenseken alapuló régi jogaikat, melyeket az ipartörvény 50. §-a legalább látszólag sért, megvédjék. Sőt ugyan azért tovább is mentem, azt is megkisérlettem, hogy a szomszéd tartományokból bejött és házalásra felhasznált áruczikkeket épen a hazai kereskedők és iparosok érdekében kizárjam s lehetőleg tisztán csak hazai gyártmányok bocsáttassanak házalásra. Némely felvidéki törvényhatósággal levelezésben voltam az iránt, hogy valami módot találjunk ki arra, hogy ezen hazai iparczikkek valami jelt nyerjenek, a melynek folytán meg lehesen azokat különböztetni a szomszéd államokból behozott hasonnemü árucsikkektől és hogy ne a szomszéd tartományokból behozott áruczikkeknek kedvezzünk, hanem lehetőleg a saját áruczikkeink terjesztését mozdítsuk elő. Ezen tárgyalások azonban teljes eredményre még nem vezettek; de remélem, itt is sikerülni fog némi orvoslást elérni. A mi b. Lipthay Béla képviselőtársamnak határozati javaslatát és egész előadását illeti, az t. ház, legnagyobb részt oly természetű, mely most még időeíőtti. Nem most van idején ezek megbeszélése, mikor mi a régi jogoknak respectálása végett némi novellaris intézkedést teszünk; hanem akkor lesz ideje, mikor a házalási ügy rendezése lesz szőnyegen, a mi remélem, okvetlenül meg fog történni. Azért e határozati javaslatra nézve, a mely két részre oszlik s melynek első része a házalás? ügy rendezésére oly határozatot akar provokálni, hogy a kereskedelmi miaisterium utasíttassák arra, hogy már a jövő ülésszakon a házalási ügyről törvényjavaslatot terjeszszen elő, bátor vagyok kérni a t. házat, hogy ezt már csak azért se méltóztassék elfogadni, mert a házalási ügyet csak Austriával egyetértve lehet rendezni, ezt mi magunk egyoldalúan nem tehetjük. (Ellenmondás balfelöl.) Igenis, ismétlem Austriával, egyetértő']eg kell rendeznünk a házalási ügyet. Ennek következtében nem fogadhatok el oly utasítást, mely engem kötelezne, mikor a másik fél beleegyezése is szükséges. A kérdés rendezése, a baj orvoslása bizonnyal meg fog történni, de most annyi fontos ügy van előttünk, mely elintézésre vár, hogy határozott ígéretet a jövő ülésszakra nem tehetek. A határozati javaslat második részére, a visszaélések orvoslására nézve, megjegyzem, hogy | a mennyire tőlem telik és a mennyire nekem arra \ a törvény alkalmat és módot nyújt, ezeket min-