Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-339
138 339 országos ülés márezins 9. 1887. E szerint tehát e kérvény a ház asztalára tétetik le megtekinthetés czéljából. Több előterjesztés nem lévén bejelentve, következik az indítvány és interpellátiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány, sem az interpellátiós könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a nyitra-völgyi vasútról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a nyitra-völgyi vasútról szóló törvényjavaslatot végszövegezésében is megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások; Jgen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy megszavíjztatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a közgazdasági bizottság 470. számú jelentése „az 1884. évi XVII. törvényczikkben foglalt ipartörvény 50. §-a utolsó kikezdésének módosítása tárgyában" czímü 464. számú törvényjavasbit iránt. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni. (Helyeslés.) Az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv előadó: T. ház! Az 1884 évi XVII. törvényczikkbe foglalt ipartörvény, mely az iparszabadságnak föntartása mellett, különösen a kis- és középipar méltányos érdekeinek megóvását és az iparfejlesztés föltételeit kívánta biztosítani, még sokkal fiatalabb törvényalkotás, minthogy felőle már most, gyakorlati tapasztalatokon nyugvó, tárgyilagos nézeteket és bírálatot lehetne mondánk melyek az ipartörvénynek behatóbb módosítását, novellaris utón indokolhatnák. Más szempont alá esik azonban a jelen törvényjavaslat, mely nem czéloz egyebet, mint hogy az ipartörvény egyik rendelkezésének merevségét enyhítse és módot nyújtson arra, hogy az a mindennapi gyakorlati élet követelményeihez simuljon és alkalmazkodhassak. Ugyanis az ipartörvény 50. §-ának utolsó bekezdése akkép rendelkezik, hogy a hetivásárokon csak helybeli iparosok jelenhetnek meg áruikkal. Kivételnek csak a házi-ipari czikkek tekintetében van helye. Mind a mellett, hogy az ipartörvény ezen rendelkezése a fejlettebb iparral biró nagyobb községeknél általánosabban kedvező fogadtatásra talált, mégis sokkal több azon városoknak és községeknek száma, hol ezen megszorító intézkedés a kisiparosoknak üzletviszonyaira nézve ép oly károsnak bizonyult, mint a fogyasztó közönségre sérelmesnek, mely anmik folytán távolabb eső piaczok felkeresésére van utalva. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Kitűnik ez abból is, hogy az e tekintetben véleményadásra felszólított 57 törvényhatóság és város közül 35, 12 kereskedelmi és iparkamara közül pedig 7 nyilatkozott a szóban forgó intézkedés módosítása mellett. Különösen hátrányosnak mutatkozott ezen megszorító intézkedés az ország erdélyi részeiben, hol az ipari központok nem mindig esnek össze a mezőgazdasági forgalom főhelyeivel és hol az iparosságnak még azonkívül a megcsökkent romániai forgalom okozta nehéz és súlyos viszonyokkal kell küzdenie. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezen közgazdasági nehézségeknek gyakorlati elhárítása foglaltatik a jelen törvényjavaslatban, mely helyes módot nyújt arra nézve, hogy a különböző helyi viszonyoknak megfelelően, az érdekelt községeknek képviselőtestületeik meghallgatása mellett, a törvényhaióságok szabályrendelelileg intézkedhetnek az iránt, hogy akár a most fennálló védelem továbbra is fenntartható legyen, akár pedig a szabadabb versenynek tér nyittassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Czélirányosnak mutatkozik a törvényjavaslat 2. § ában foglalt rendelkezés a felsőmagyarországi vándorló kereskedők — úgynevezett gyolcsosok — tekintetében is, mely az ipartörvény szóban forgó szakasznak itt-ott előfordult téves értelmezésének elejét* veendi és a házalási ügy törvényhozási rendezéséig hiányt pótol. (Helyeslés jobbfelöl.) A közgazdasági bizottság az előadottaknál fogva azon meggyőződésben van, hogy ezen törvényjavaslat valóban általánosan érzett szükségnek felel meg és kéri a t. házat, méltóztassék azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Fluger Károly: T. ház! Engedje meg, hogy ezen rövid, de agyakorlati életbe oly mélyen bevágó és ez által igen nagy fontossággal biró javaslatot pár szóval támogassam. (Halljuk! Halljuk!) Köztudomású dolog, hogy a legtöbb vidéken az ipar és vele a földmívelés az ipartörvény 50-ik szakasza álta] veszélyes helyzetbe jutott és a leglényegesebb érdekeiben károsítva lett. Ezen szakasz rendelkezései károsan hatnak az iparra, melynek egészséges fejlődése a föld és talaj termelésének fokozására nagy befolyással bir, mivel mezőgazdaság és ipar karöltve haladnak és egymástól szorosan vannak föltételezve. Károsan, mivel ezek által az iparosok, kik a középosztály magvát képezik és kiknek léte az ép állami életre igen szükséges, a heti vásárok látogatásától lettek elzárva és ez által a legközelebbi kelet- és megrendelési forrástól megfosztva.
