Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-337

337. országos ülés msVreíms 5 1887. 129 könnyebben elérhető eszközökhöz s elfogadható j adóemelésekhez hozzányúlni a kormánynak kötelessége, akkor nem várhat addig, mig akár a eonversióval, akár más nagyobb pénzügyi müvelettel nagyobb eredményt tud felmutatni. Azt hiszem, ezt önöknek is helyesnek kell tartani és itt arra nézve csak a politikai és a pártálláskülönbség tekintetében lehet közöttünk eltérés. Súlyt fektetek különben arra és azt hiszem, hogy nem csalódom és ha csalódnám, a rectificatiót szívesen fogadom — sályt fektetek arra, hogy gróf Apponyi Albert 1875-ben, midőn e törvény első alakjában, gondolom április vagy márcziusban előfordult és neki alkalma volt az ellen kifogást tenni és szavazatát indokolni, ugy emlékszem, nem szólt a törvényjavaslat ellen. Gr. Apponyi Alberti Mikor volt az ? Hegedüs Sándor előadó: 1875-ben. Gr. Apponyi Albert: Akkor még képviselő sem voltam. Hegedüs Sándor előadó: Nemzetközi szempontból való bírálatát ezen javaslatnak szükségesnek tartom azért, mert nagyon sajnálom, de oly térre vitték a kérdést gr. Apponyi Albert és Gaal Jenő képviselő urak, mely, azt hiszem, gyakorlati horderővel nem bir és csupán kellemetlenséget okozhat. Tény az, hogy a kérvényezők, a Dunagőzhajózási társulat és társai határozottan téves magyarázatba mennek s gróf Apponyi Albert képviselő ur ezen magyarázatot nem igazolta, sőt hozzá sem szólott. Bátor vagyok tehát a t. ház figyelmét egy szónak s főleg annak magyarázatára felhívni. A Dunagőzhajózási társulat kérvényének egész okoskodása azon fordul meg, bogy adókat a hajózásra és vízi szállítmányokra kivetni nem lehet a hajózási acta értelmében. Miféle szót magyaráznak adónak az illetők ? Ezen franczia szót: droit; az adópedig, bocsánatot kérek, nem droit, hanem impot. Es mi volt eredete ezen actáknak? Az, hogy 1842. és 1862-ben kellett a Rajnára vonatkozólag intézkedni, hog}

r ilyen droit-kat szedni ne lehessen és hogy ez a Dunán se történjék. De azt, hogy az egyes államok a forgalmat egyáltalán ne adóztassék meg, a hajózási acta nem tiltja és nem is tilthatja el, mert ez az illető államok sou^erain joga. A 21-ik szakaszban nincs adókról szó, hanem arról, hogy s forgalmat akadályozó vámok ne szedessenek. Hogy e tekintetben teljesen szabad kéz van adva az államnak bármely adótétel alkalmazására, ez azt teszi, hogy azon hajózási vállalatok bármily adótétellel megterheltethetnek. Ha tehát e czímen megterheltetik, akkor megterhelhető a szállítási adó czímén is. A különbség lényeges azért, mert a droit-k, melyeket régebben szedtek a hajózási vállalatoktól, a forgalomnak mindmegannyi feltartóztatá- | KKPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI. KÖTET, fiával jártak, különböző helyeken úgy szólván helyregálét szedtek; megállították a hajót és az nem mehetett tovább. De midőn egyszerű díj lerovásáról van szó, ez a hajózás szabadságát, a Duna szabadságát egyáltalában nem alterálja. Én súlyt fektetek erre azért, hogy megértessem ezt a dolgot, hogy világosan álljon előttünk, mert már súlyt fektettek erre a képviselő urak is támadásukkal és én nem hiszem, hogy

T előnyére válnék akár az országnak, akár a törvényhozásnak, hogy tévesztett magyarázat ötletéből a törvényhozásnak joga kétségbe vonassék. (Helyeslés. Ugy van! jóbbfelől.) Ezt a jogot feltétlenül fenn kell tartani. Ezeket kívántam megjegyezni álláspontom igazolásául, különben újra ajánlom elfogadás végett a törvényjavaslatot. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat cHmét és 1—10. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A legközelebbi ülések napirendjére a következő tárgyak tűzhetők ki: a számvizsgáló bizottság jelentése a ház pénztári számadásairól, a közlekedési bizottságnak 438-ik számú jelentése a nyitravölgyi vasútról szóló törvényjavaslat tárgyában. Van továbbá a gazdasági bizottságnak egy jelentése a képviselőház épületére vonatkozólag Budapest fővárossal kötött szerződés meghosszabbításáról. Vannak továbbá elintézendő mentelmi ügyek, mint a b. Perényi Péter, Tors Kálmán, Ábrányi Kornél, Vadnay ikndor képviselő urak mentelmi ügyei; ezen kivül készen van tárgyalásra az ipartörvény 50-ik §-ának módosítására vonatkozó törvényjavaslat. T. ház! Azt hiszem, legczélszerűbb lesz — tekintettel arra, hogy r, főrendiház bizottsága hétfőn az 1887-ik évi állami költségvetést fogja tárgyalni e így a minister urak itt jelen nem lehetnek — ha a t. ház, a legközelebbi ülést kedden tartaná. Ezen ülésben tárgyaltatnék a közmunka- és közlekedésügyi bizottságnak jelentése a mátrai stb. vasutakról. Továbbá tárgyalandó lesz a 437. szám alatti helyi érdekű vasutakra és a 438. szám alatti nyitravölgyi vasútra vonatkozó jelentés. Elintézendő lesz a keddi ülésben a pénztári számadásokra vonatkozólag a szám17