Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-336

100 S36, országos ülés márezlns 4. 18S7, a függelékkel együtt bemutatni, kérvén, hogy azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közle­kedési bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasittatik. Abonyi Emil, a zárszámadási bizottság előadója: T. ház! A zárszámadási bizottság meg­bízásából van szerencsém bemutatni az 1885. évi állami zárszámadások megvizsgálásáról szóló jelen­tést; egyúttal van szerencsém bemutatni még a bizottságnak jelentését az 1886. év folyamán az egyes ministeriunioknál előfordult nagyobb túl­kiadások tárgyában. Kérem, méltóztassék ezen jelentéseknek ki­nyomatása, szétosztása és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre leendő tűzetése iránt in­tézkedni. Elnök: Ezen jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fognak tűzetni. Több bejelentés nem lévén, következik a napirend első tárgya: a közigazgatási bizottság 21 és a házszabályok némely szakaszainak át­vizsgálására kiküldött bizottság J 5 tagjának meg­választása. A névsort Szathmáry György jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Zay Adolf jegyző ur jegyzi. Méltóztassanak a képviselő urak szavazó­jegyeiket beadni. Szathmáry György jegyző (olvassa a név­sort. A képviselők beadják a szavazati jegyeket). Elnök: A szavazatokat a jegyző urak összefogják számítani és az eredményt legköze­lebbi ülésben be fogják jelenteni. Következik a napirend második tárgya a pénzügyi bizottság 444. számú jelentése az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás pénz­hiányának fedezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyában. Azt hiszem, a ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Helyeslés) ennélfogva az álta­lános vitát megnyitom. Első szó a bizottság előadóját illeti. Visi Imre: T. ház! Az 1885. évi általános országos kiállítás iránt az 1883 : XII. és az 1885: V. törvényezikk tartalmaz intézkedéseket, melyek az országnak ezen kiállítás költségeihez való hozzá­járulását is szabályozzák. 1883 : XII. törvényezikk az ország által eczélrafelajánlott tényleges kiadá­sokat 3 éven át szolgáltatandó évi 25,000 forintban és azonfelül egy 400,000 forintot tevő állami elő­legben állapította meg. Az 1885: V. törvényezikk ugyanezen ezélra további 500,000 forintnyi állami előleget bocsátott a kiállítási országos bizottság rendelkezésére, azon megjegyzéssel,hogy a mennyi­ben ezen összeg részben, vagy egészben vissza fog térülni, erről a kormány a törvényhozásnak külön jelentést köteles tenni. E törvény intézkedésének tett a kormány eleget, midőn az 1885. évi országos általános kiállítás pénzbeli hiányainak fedezéséről szóló törvényjavaslatot bemutatta s miután a kiállí­tás számadásának végleges lezárása alkalmával a mutatkozó hiányt i.801,982 forintban megállapí­totta, a törvényhozástól ezen összeg még fede­zetlen részének fedezetét kérte. A kiállítás összes kiadásai 3­530,000 forintot, bevételei pedig 1.728,000 forintot tettek és igy a hiány 1.802,000 forint. Ezen összegből azonban részben az 1883-iki, részben pedig az 1884-iki zárszámadások által mintegy 400,000 forint fedezést talált s igy a fedezendő szükséglet 1.393,946 forint. E tekin­tetben a t. ház utalva van azon tényekre, a melyek a kiállítás körül felmerültek s a melyek nagyrészt a t. képviselőház előtt is ismeretesek. A kormány az indokolásban bőven kifejtette, hogy az első törvényjavaslat benyújtásakor a kiállítók száma az előző kiállításokon szerzett tapasztalatokhoz képest, bár a várható növekedést tekintetbe véve, 3,000-ben vétetett fel, tényleg azonban 7,800 jelent­kezett. Valóban részt vett pedig az állandó és időleges kiállításoknál 12,000 kiállító. Ez pedig közel négyszer annyi, mint a mennyi eredetileg számba vétetett. Ezzel karöltve járt természetesen a többi kiadási tényezők emelkedése is. A mi a kiállítási területet illeti, az eredetileg tervbe vett terület 172,472 négyszögméterről a tényleges szük­ség folytán 330,000 négyszögméterre terjesztetett ki. A beépítendő terület pedig, a mely először 23,260 négyszögméterre terveztetett51,130 négy­szögméterre emelkedett. Ezen tények, t. ház, jelen­tékeny költségszaporodást idéztek elő. A mutat­kozó költségszaporodásnak legnagyobb tényezője az épületek költségeiben mutatkozó emelkedés. Az előzetes számítások szerint az épületeket mintegy 300,000 forintért vélték kiállíthatóknak, de a tények azt mutatták, hogy ezekre 1.200,000 forintot vettek igénybe. Felesleges talán emlékeztetni a t. házat, hogy a kiállítás vezetése ezen emelkedésben korántsem járt el önkényesen. Ertem ez alatt, t. ház, nem­csak azt, hogy a kiállítás tulajdonképeni vezeté­sénél az államkormányzat oldala mellé kiállítási bizottság rendeltetett a törvény által, a mely ezen intézkedéseket az épületek körül a legszigorúbban és a leghelyesebben ellenőrizte; hogy a kiállítási épületekre pályázat hirdettetett és a pályázatoknál minden tekintet igényei — a pénzügyi tekintet is — figyelembe vétettek; hogy a pályázatnak eredményei még egy külön albizotteági elbírálás és valóságos tárgyalások alapjául szolgáltak, ha­nem értem azt is, hogy a kiállítás kezdeményezése és a kiállítás tényleges létestilése közt felmerültek oly körülmények, melyek az épületek szükség-

Next

/
Thumbnails
Contents