Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-336

100 S36, országos ülés márezlns 4. 18S7, a függelékkel együtt bemutatni, kérvén, hogy azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasittatik. Abonyi Emil, a zárszámadási bizottság előadója: T. ház! A zárszámadási bizottság megbízásából van szerencsém bemutatni az 1885. évi állami zárszámadások megvizsgálásáról szóló jelentést; egyúttal van szerencsém bemutatni még a bizottságnak jelentését az 1886. év folyamán az egyes ministeriunioknál előfordult nagyobb túlkiadások tárgyában. Kérem, méltóztassék ezen jelentéseknek kinyomatása, szétosztása és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre leendő tűzetése iránt intézkedni. Elnök: Ezen jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fognak tűzetni. Több bejelentés nem lévén, következik a napirend első tárgya: a közigazgatási bizottság 21 és a házszabályok némely szakaszainak átvizsgálására kiküldött bizottság J 5 tagjának megválasztása. A névsort Szathmáry György jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Zay Adolf jegyző ur jegyzi. Méltóztassanak a képviselő urak szavazójegyeiket beadni. Szathmáry György jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják a szavazati jegyeket). Elnök: A szavazatokat a jegyző urak összefogják számítani és az eredményt legközelebbi ülésben be fogják jelenteni. Következik a napirend második tárgya a pénzügyi bizottság 444. számú jelentése az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás pénzhiányának fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Helyeslés) ennélfogva az általános vitát megnyitom. Első szó a bizottság előadóját illeti. Visi Imre: T. ház! Az 1885. évi általános országos kiállítás iránt az 1883 : XII. és az 1885: V. törvényezikk tartalmaz intézkedéseket, melyek az országnak ezen kiállítás költségeihez való hozzájárulását is szabályozzák. 1883 : XII. törvényezikk az ország által eczélrafelajánlott tényleges kiadásokat 3 éven át szolgáltatandó évi 25,000 forintban és azonfelül egy 400,000 forintot tevő állami előlegben állapította meg. Az 1885: V. törvényezikk ugyanezen ezélra további 500,000 forintnyi állami előleget bocsátott a kiállítási országos bizottság rendelkezésére, azon megjegyzéssel,hogy a mennyiben ezen összeg részben, vagy egészben vissza fog térülni, erről a kormány a törvényhozásnak külön jelentést köteles tenni. E törvény intézkedésének tett a kormány eleget, midőn az 1885. évi országos általános kiállítás pénzbeli hiányainak fedezéséről szóló törvényjavaslatot bemutatta s miután a kiállítás számadásának végleges lezárása alkalmával a mutatkozó hiányt i.801,982 forintban megállapította, a törvényhozástól ezen összeg még fedezetlen részének fedezetét kérte. A kiállítás összes kiadásai 3530,000 forintot, bevételei pedig 1.728,000 forintot tettek és igy a hiány 1.802,000 forint. Ezen összegből azonban részben az 1883-iki, részben pedig az 1884-iki zárszámadások által mintegy 400,000 forint fedezést talált s igy a fedezendő szükséglet 1.393,946 forint. E tekintetben a t. ház utalva van azon tényekre, a melyek a kiállítás körül felmerültek s a melyek nagyrészt a t. képviselőház előtt is ismeretesek. A kormány az indokolásban bőven kifejtette, hogy az első törvényjavaslat benyújtásakor a kiállítók száma az előző kiállításokon szerzett tapasztalatokhoz képest, bár a várható növekedést tekintetbe véve, 3,000-ben vétetett fel, tényleg azonban 7,800 jelentkezett. Valóban részt vett pedig az állandó és időleges kiállításoknál 12,000 kiállító. Ez pedig közel négyszer annyi, mint a mennyi eredetileg számba vétetett. Ezzel karöltve járt természetesen a többi kiadási tényezők emelkedése is. A mi a kiállítási területet illeti, az eredetileg tervbe vett terület 172,472 négyszögméterről a tényleges szükség folytán 330,000 négyszögméterre terjesztetett ki. A beépítendő terület pedig, a mely először 23,260 négyszögméterre terveztetett51,130 négyszögméterre emelkedett. Ezen tények, t. ház, jelentékeny költségszaporodást idéztek elő. A mutatkozó költségszaporodásnak legnagyobb tényezője az épületek költségeiben mutatkozó emelkedés. Az előzetes számítások szerint az épületeket mintegy 300,000 forintért vélték kiállíthatóknak, de a tények azt mutatták, hogy ezekre 1.200,000 forintot vettek igénybe. Felesleges talán emlékeztetni a t. házat, hogy a kiállítás vezetése ezen emelkedésben korántsem járt el önkényesen. Ertem ez alatt, t. ház, nemcsak azt, hogy a kiállítás tulajdonképeni vezetésénél az államkormányzat oldala mellé kiállítási bizottság rendeltetett a törvény által, a mely ezen intézkedéseket az épületek körül a legszigorúbban és a leghelyesebben ellenőrizte; hogy a kiállítási épületekre pályázat hirdettetett és a pályázatoknál minden tekintet igényei — a pénzügyi tekintet is — figyelembe vétettek; hogy a pályázatnak eredményei még egy külön albizotteági elbírálás és valóságos tárgyalások alapjául szolgáltak, hanem értem azt is, hogy a kiállítás kezdeményezése és a kiállítás tényleges létestilése közt felmerültek oly körülmények, melyek az épületek szükség-