Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-317
48 W7. országos ules február 9.1887. rendelkezésre álló forgalmi eszközök, melyek äregtízercéséi-e az állam sok 100 milliót áldozott, melyek megteremtése azonban nélkülözhetlenül szükséges volt; felismerve, mondom, ezeknek nagy fontosságát, el van határozva — és ez elhatározásnak részben itt a képviselőházban, részben a pénzügyi bizottságban kifejezést adott — el van határozva arra, hogy minden, netán mutatkozó ellenkező nézet és törekvéssel izemben, a vasúti hálózatot teljes önállóságában és függetlenségében nemcsak fenntartani, hanem a mint az állami pénzügyek megengedik, egyszersmind fejleszteni is akaija minden irányban. Meg vagyok győződve, hogy a kormányt e törekvésében a képviselőház is pártkülönbség nélkül támogatni fogja. Ha a takarékosság szükségének felismerése daczára azt méltóztatik iätui a t. h;iz, hogy az 1887. évi költségvetési előirányzat nagyobb kiadási összegeketfogialmag-ában,miutaz 1886-iki, méltóztassék ezt egyrészről az intézmények fejlődése természetes következményeinek, másrészről azon körülménynek tulajdonítani, hogy a kormány ép úgy, mint a pénzügyi bizottság oiy költségvetési előirányzatot kivánt a törvényhozás elé terjeszteni, mely reális alapon nyugszik és a valódi szükségletnek megfelel, hogy igy ft törvényhozás és az ország a, túlkiadások és a netán szükségessé váló póthitelek kellemetlenségeitől meg legyen óva. Ebből méltóztassék a t. ház egyúttal megmagyarázni azt is, hogy daczára annak, hogy a pénzügyi bizottság igen jól érezte azt a reá nehezedő feladatot, hogy kétszeres szigorral bírálja meg az eléje terjesztett költség vetési előirányzatot, mégis aránylag csekély összeg az, melylye] a költségvetést változtathatta, a mennyiben az összes rendes kiadások és beruházásokra felvett összegekből együttvéve nem volt képes nagyobb összeget törülni;, mint 165,840 forintot. Áttérve a költségvetés főbb tételeire, ezeket a következőkben van szerencsém előadni. .Rendes kiadásokra előirányoztalak 42.532,488 forint, vagyis szemben a tavalyi költségvetéssel 1.417,218 forinttal több. Ezen tiszta emelkedés, eltekintve a vasutak és gyáraktól, különösen a következő három tételre vezethető vissza: a központi igazgatásnál a költségek emelkednek 20,000 forinttal. Ez azonban csuk látszólagos emelkedés, minthogy ez összeg már az 1886-iki költségvetésben is benfoglaltatik a beruházások közt, a mennyiben ott e kiadás vizműtani adatok beszerzése czéijából volt fölvéve. Időközben a ministeriumban felállíttatott a vízrajzi osztály s igy e tétel a rendes kiadások közé volt felveendő. Egy második emelkedés van a posta-takarékpénztáraknál, a melyeknek költségei 199,298 frtot tesznek. Ez egy új tétel, t, ház, mely a tavalyi költségvetésben nem fordul elő; meg kell azonban jegyezni, hogy ebből semmiféle megterheltetés az államkincstárra nem hárul, mert a posta-takarékpéttztár a törvény értelmében szükségleteit saját bevételeiből köteles fedezni, a mennyiben pedig ezek a szükséglet fedezésére nem elegendők, a hiányzó összeget a posta-forgalmi pénzekből előlegezi a kormány a posta-takarékpénztárnak, melyek annak idején meg fognak téríttetni. Méltóztatik tehát látni, hogy e czímen valóságos megterheltetés az államkincstárra nem származik. A harmadik tétel, a melynél emelkedés van, a posta, melynél a szükséglet 270,200 írttal nagyobb, mint az előző évben. Ez emelkedő szükséglettel szemben azonban a bevételeknél 340,500 frt emelkedés mutatkozik s igy a kiadások emelkedése kellőleg ellensúlyozva van. Hí. ezen emelkedő tételeket összehasonlítjuk a többi • tételeknél mutatkozó csökkenésekkel, azt látjuk például, hogy a vizi-utaknál 117,000 forinttal kevesebb kívántatik, a távirdánái 38,000 forint a csökkenés s igy a vasutak és gyáraktól eltekintve, 337,79(J forint a nettó szükséglet-emelkedés ; meg kell azonban jegyeznem, hogy a pénzügyi bizottság a vizi-utak fentartása és kezelési költségeinél 840 frtot törölt, a mennyiben 3 felvigyázói állás rendszeresítését későbbre kívánta halászgatni. Egészben véve tehát a rendes kiadásoknál az emelkedés 1.416,378 frtot tesz s igy a pénzügyi bizottság által megszavaztatni kért összeg 42.531,648 frt. Nyugdíjakra ugyanazon összeg vétetik fel, mint a múlt évben. Előrelátható ugyan, hogy ez nem fog a szükségletnek megfelelni. Minthogy azonban semmiféle tapasztalati adatokkal nem rendelkezünk a valódi szükség kipuhaíolására, leghelyesebbnek látszott a múlt évi összeget venni fel a költségvetésbe. A mi a beruházásokat illeti, ezekre elöirányozfatott 13.053,500 írt, tehát a múlt évivel szemben 211,800 frttal több. Ismeretes, hogy a beruházások azon kiadások, melyek az államháztartás egyensúlyának megzavarására a legnagyobb mértékben működtek közre és különösen ezen tárcza volt az, mely a beruházások ezímén a legtöbb áldozatot követelt. A kormány azonban belátván ezt, igyekezett a beruházási összeget időről-időre csökkenteni. Az 1882-ik évben a zárszámadások szerint 21.400,000 frt fordíttatott beruházásokra e tárezára, 1883-ban 22 millió, 1884-ben 19.600,000, 1885-ben 15.600,000 és a jelenlegi előirányzat 13.053,500 frt. A pénzügyi bizottság még ezen tételt is magasnak találván, törekedett azt lehetőleg leszállítani és csakugyan tényleg törölt is a budapesti Duna-rész szabályozására felvett összegből 35 ezer frtot, a hon vedelem szempontjából szükséges javításoknál 50 ezer, az államvasutaknál kiegészítési munkálatokra, felvett összegből 80 ezer frtot és igy
