Képviselőházi napló, 1884. XV. kötet • 1887. február 5–február 23.
Ülésnapok - 1884-316
316. országos ülés február S. 1887. gj áilamjavaink oly keveset jövedelmeznek s a bérhátralékok mégis oly nagyok. Én az ilyen gazdálkodást csak rosszalhatom s azért tovább folytatására a költséget meg nem szavazom. (Helyeslés a szélső balon.) Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: Felvilágosításul vagyok bátor a t. képviselő urnak megjegyezni — miután az államjószágok kezelési költségét is e ezímnél érintette — hogy ott a költségek szaporodását semmi egyéb nem okozza, mint az, hogy Ungváron és Tisza-Újlakon két hid épül, melyet a hatóság megrendelt s melynek költsége 50,723 frt. Minthogy pedig a költségek kezelés czímen összesen 44.000 írttal szaporodtak, ebből láthatja a t. képviselő ur, hogy tulajdonképen itt semini befolyása sem volt protectióknak vagy új állomások szervezésének, hanem egyszerűen egy építkezés van szóban, melyet rendőrileg megrendeltek és hogy ha most elő nem fordul ennek a két hídnak építése, akkor a kezelési költségek körülbelül 6000 forinttal kevesebb lenne. Orbán Balázs: A befektetéseket én nem vettem. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: Az külön van egészen; ez a kezelési költségre vonatkozik s ezt azért voltam bátor felemlíteni — mert nem akartam vele összezavarni a másikat — Ugy hiszem, a t. képviselő ur csak nyelvhibából mondta a pénzügyigazgatóságot, tán az állami jószágigaz°;atóságokat értette, mert itt ezekről és számvevő osztályok összes költségeiről van szó. Orbán Balázs: Azokat értettem! Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: S itt bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy személyi kiadások, — melyekben keresi a képviselő ur a végzett földesurakat és a proteetiót — csakugyan az 1886. évvel szemben szaporodtak 2735 forinttal, de ez nem valami új állás creálása, hanem onnan ered, hogy egy máramaros-szigeti titkár, ki eddig rendelkezési és számfeletti állapotban volt és ennek következtében a pénzügyministerium költségvetésében az átmeneti kiadások közt hátul fordul elő a fizetése, miután reducáltatott a személyzet, ismét reactiváltatott és igen természetes, hogy ennek következtében a fizetése most itt fordul elő. Egyetlenegy személyszaporítás fordul elő, a mennyiben Szegeden a telepítési munkálatok folytán egy fogalmazó alkalmaztatott. Ez azon munkával van összeköttetésben, mely egyfelől a telepítés keresztülvitele, másfelől a jószágok eladásából háramlik asr-a a jószágigazgatóságra. Ebből áll a személy szaporítás költsége. Más elő nem fordul. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házát, méltóztatik-e az előirányzott 151,983 forintot megszavazni ? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség megszavazza. Szathmáry György jegyző (olvassa): Állami jószágok. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 28. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 36. ezím, Kiadás 1.145,179 forint. Olay Szilárd: T. ház! (Halljuk!) A beterjesztett zárszámadásokban azt találom, hogy a magyar államnak minden néven nevezendő összes birtoka 173.641,000 forintra volt becsülve, de nem látható az a leltár, melyből meggyőződést lehetne szerezni, hogy annyira becsültettek. Az egyéb hiteles kimutatások összehasonlítása után azonban világos, hogy az államnak volt összesen 635,000 catastralis hold földje; ebből eladatott 234,000 catastralis hold és igy lenne jelenleg még 401,000 catastralis holdja. T. ház! Austria budgetjében a megmaradt állami értékek eladása a jövedelmi források közt nem szerepel. Ott nem szokás eladni sem az államjószágokat, sem a királyi kisebb haszonvételeket, sem a korcsmáltatási jogot, mint ez nálunk történik. Ezért csak röviden kérdéseket kívánok intézni a t. pénzügyminister úrhoz az iránt, hogy mikor fogja már belátni azt, hogy az államjószágoknak elpocsékolása örökös jövedelmi forrást nem képezhet ; továbbá, mikor fogja beváltani a kormánynak többször tett azon Ígéretét, hogy ezen megmaradt földek eladatni nem fognak és végre hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy jövőben a megmaradt államértékek a jövedelmi források közé felvéve ne legyenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Ádám: T. képviselőház! (Halljuk!) Vannak ügyek a magyar országgyűlés előtt folyamatban, melyeknek rendezése gyakori felszólalásokat, sőt sürgetéseket kivan. Ezek sorába tartozik többek között a nasződvidéki államerdőségek és a báró Kemény család igényeinek rendezése. Ezelőtt egy évvel ugyanezen költségvetés tárgyalása rendén bátor voltam ez irányban ismételten felszólalni és a t. pénzügyminister ur a kormány nevében azt a bíztatást adta, illetőleg ígéretet jelentette ki, hogy ezen ügy már egy évtizednél több idő óta nemcsak tanulmányozás alatt áll, sőt már annyira jutottak vele, hogy az akkori igazságügyi államtitkár megbízatott azzal, hogy miután az egyezség nem sikerült, a megfelelő törvényjavaslatot készítse el. Ezt felelte a naszódvidéki áliamjavakra nézve azzal a hozzáadással, hogy miután több ministeri tárezát érdekel ez az ügy, igyekezni fog a kormány mielőbb, a lehető legrövidebb idő alatt beterjeszteni egy törvényjavaslatot. A Kemény-család igényeire nézve, mint tudjuk, már 4 év óta rendes kereset van megindítva, az államkincstár ellen, melynek tárgya egyfelől 24,000 holdnál több birtoknak a kiadása, másfelől
